A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz II. elemzés, összehasonlításuk

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
11564
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-16 Küldd tovább
  Letöltés

A magyarokhoz (II.)

Optimistább hitet tükröz az 1807-ben írt A magyarokhoz II. c. ódája.
Hátterében: a napóleoni háborúk Európát felzaklató hatása áll. a súlyos osztrák vereség,
I. Ferenc császár népeihez intézett kiáltványa.
Ám: a mű minden korra érvényes mondanivalót hordoz.
Berzsenyi ismét vállalja a nemzet élesztőjének, a prófétának feladatát.
Szerkezete: klasszicistább az előzőnél (2×3 vsz.-ra oszlik).

I. 1-3.vsz.
A téma: a háborúk által mozgásba hozott történelem viharát bontja ki egy félelmetes tengeri vihar képével.

  • az 1.vsz metaforái után (forr a világ bús tengere, ádár Erynnis lelke, vérbe mártott tőr, dühös viadal) a kép látomásba csap át- a 2-3. vsz. – az egész világot feldúló véres zűrzavar látomása.
  • Romantikus túlzással és egymásra halmozódó képek sorával érzékelteti a vész monumentalitását: a vihar északtól délig, kelettől nyugatig dúl – a frajzi nevek az egész földkerekséget szimbolizálják.
  • Az örökkévalónak hitt világ rendje pedig itt és most összeomlik (népek érckorláti dőlnek)

 

II. 4-6. vsz.
Ebből a megrendült élményből mégsem a reményvesztettség pesszimizmusa fakad ellenkezőleg: hisz abban, hogy a bölcsen kormányzott állam hajója (alkaioszi kép) megáll a habok (vész) között.
E hit biztosítéka egyfelől:

  •  a Títusak nevezett császár, I. Ferenc (Títus a jó császár szimbóluma),
  • ki a népéhez megtalálta az utat, s összekovácsolódott vele;

Másfelől:

  • a nép tiszta erkölcse, szabadsága, melyekkel felvértezve állja a viharokat, a förgeteg haragját. (ébreszd fel alvó nemzeti lelked; nem sokaság, henem szabad nép…, )

 

A mű (akárcsak az előző) történelmi példákkal zárul. Ám itt nem a pusztulásukat, hanem nagyságukat említi, az ősi, tiszta erkölcs tette naggyá a régi nemzeteket is (Róma, Marathon, Budavár).

Beszédhelyzet:

  • másként alakul, mint az előző versben
  • az 1-5.vsz.-ra az E/2. személyű prófétai hang jellemző,
  • a 6. vsz-ban ezt felváltja a teljes azonosulás E/1. személye.

A költő mintegy magát nyugtatva, bizakodva összegzi erkölcsi ítéletét és feladatait.
A forma: klasszicista ugyan (strófaszerkezet is);
ám a képanyaga a romantika felé mutat:

  • expresszivitás, metaforáinak sora, lendülete.

 

Hasonlításuk:
Szemlélet:
Mindkettő a korabeli valóság élményeiből fakad:

  • I. II.
  • csüggedt kiábrándulás, a hit, a bizakodás,
  • a nemzet pusztulása a bölcsen kormányzott virágzó állam

Felépítés:
Mindkettő tanító óda:
I. II.

  • az idősíkok mentén tagolható az általános kijelentéseket konkrét példákkal
  • múlt/jelen szemlélteti (Forr a világ – felsorolja földrajzilag a területeket)
  • konkrét példákból elvonatkoztat
  • ( … ez tette naggyá…)
  • A kulcsfogalom mindkettőben: a tiszta erkölcs, a helytállás.

 

Az I.-ben nem lát lehetőséget megjavulására – nemzethalál;
A II.-ben bizakodó – látja a fennmaradás lehetőségét.
Nyelvi megformálás:

  • fennkölt pátosz, erőteljes kifejezések, költői képgazdagság

 

Versforma: alkaioszi strófaszerkezet.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (1)


Ezt olvastad már?
Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I. elemzés

A magyarokhoz I. A mű első változata 1796-ban keletkezett, végső...

Close