A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Bertold Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
14149
Nyomtasd
Dátum: 2012-06-04 Küldd tovább
  Letöltés

Bertold Brecht német író, költő, drámaesztéta. 1928-ban született, apja gyáros volt, de ő szembehelyezkedett a család világnézeti felfogásával és a szocialista művészet harcos kiemelkedő alakja lett. Az első műveit 1918-ban írta. 19.. -ban a berlini színház dramaturgja lett, ott dolgozott egészen a Hitleri hatalom megjelenéséig. 1933-ban a fasiszta hatalomátvétel után átszökött Dániába, Angliába, Svédországba és Amerikába. Megfosztották a német állampolgárságától, mert műveiben harcolt a fasizmus ellen. Ismert darabjai a Jó embert keresünk, A szecsuani jó élet és a Galilei.

A háború erkölcse ellen emeli fel a hangját a Kurázsi mama és gyermekei című művében, melynek alcíme: Krónika a 30 éves háborúból. A 30 éves háború vallásháború volt, de ennek hátterében is a gazdasági élet állott. A drámának a főszereplője Fierfig Anna, a markotányos nő, a Kurázsi mama, és a háború. Kurázsi Mama üzletnek tekintette a háborút, amely jó alkalom a kalmárkodásra és a meggazdagodásra. A háborúból nemcsak élve szeretne kikerülni, és gyermekeiért is dolgozik, hanem meg is akar gazdagodni.

Rámutat a műben a háború embertelenségére, arra, hogyan pusztít el a háború kulturális értéket is, embereket is. Azonban Kurázsi mamát elvakítja a nyerészkedés, eszelős makacssággal űzi mesterségét, nem érti meg azt, hogy a háború az erősebb és a kisember csak rajta veszthet. Két fia van, Eilif, aki bátor, kalandkereső és ennek lesz az áldozata. A másik fia Stüssi becsületes, vállalja a háborúban azt, amit rábíznak, de ennek lesz az áldozata mert ami az egyik oldalon erény, az a másikon bűn. Kurázsi mama megmenthetné, de az ábrándozás annyira rabjává tette a nyereségvágynak, hogy mire megegyezett az ellenséggel, agyonlőtték a fiát. A 3. gyermek a néma Kathrin, gyerekszerető, emberségre vágyik, de amikor Halle városhoz közeledik, fölmászik a tetőre és dalolni kezd, hogy felverje az alvó várost, hogy az emberek tudjanak védekezni az ellenség elől. Kurázsi mama gyermekei elvesztése után sem változtat életmódján, önmagát fogja be a kocsiba és folytatja a kalmárkodást, nem érzi és nem érti, hogy a háborúban a közember rajta veszt.

Brecht ezzel a művével a fenyegetően közelítő II. világháború ellen emeli fel a szavát, figyelmeztetve az embereket a háború szörnyűségére, embertelenségére, hogy valahogy elejét lehessen venni az embertelenségnek.

Ez a mélységes humánum, emberszeretet az, ami Brecht művét világirodalmi értékké tette. Totális diktatúrák totális háborúja között szólt az emberekhez és ezért lett műve világirodalmi jelentőségű.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Az analitikus dráma (Ibsen: A vadkacsa)

Henrik Ibsen 1828-ban született Skienben. Apja tönkrement, a család elszegényedett....

Close