Hirdetés

Balassi Bálint

10 perc olvasás
Balassi Bálint

1. Életrajz

(1554 – 1594) Balassi Bálint – egy észak-magyarországi főnemesi  család  elsőszülött fia – 1578-ban huszonnégy esztendős, teljesen vagyontalan, politikailag gyanús,  házassági  tervei  nem  sikerülnek.  Műveltségével, páratlan nyelvtudásával – a  magyaron  kívül  nyolc  nyelven  beszélt:  latinul,     olaszul, németül, lengyelül, törökül, szlovákul, horvátul és románul -,  katonai képességével nem tud mit kezdeni. Ekkor ismerkedett meg egy magas  rangú  katonatiszt és kormányférfiú  nála  idősebb, unatkozó feleségével, Ungnád Kristófné Losonczi Annával. Ez a viharos szerelem azonban nem oldotta meg a költő egzisztenciális problémáit. A hadnagy és századparancsnok Eger várába jelentkezett  szolgálattételre,  s itt működött 1582-ig, amikor duhaj és kicsapongó élete miatt lemondtak további szolgálatairól. Losonczi Anna megneheztelt rá, nőügyei és szerelmi botrányai pedig  már a bécsi kormányhivatalokat foglalkoztatták. Balassi ekkor egy  huszáros házassági csínnyel igyekezett életét  rendbe hozni, 1584 karácsonyán feleségül vette a  hajdani egri hősnek, Dobó Istvánnak akkoriban megözvegyült Krisztina leányát, s egy katonai akcióval hozományként elfoglalta Sárospatak várát.  Ebből azonban országos botrány lett: Sárospatak ugyanis királyi vár volt, ráadásul a házasfelek között oldalági rokonság állt fenn, így a házasságot  érvénytelenítették.

Hirdetés

Ugyanakkor családi birtokaiból is végleg kiforgatta nagybátyja és gyámja, Balassi András. Az időközben megözvegyült Losonczi Annát ezután ismét ostromolni kezdte szerelmével, házassági ajánlataival, ő azonban kikosarazta a csélcsap kérőt. Így 1589 szeptemberében – egyedül,  kísérő nélkül  lóra  ül  és Lengyelországba lovagol, azzal áltatva magát, hogy a küszöbön álló lengyel-török háborúban fog katonáskodni. A háború nem tör ki,  ő viszont Debno várában megismerkedik egy újabb szépasszonnyal, Szárkándy Annával, akivel boldog szerelemben él vagy fél esztendeig. Innen a Keleti-tenger partjára utazik, egy jezsuita kollégiumban időzik – a válási perpatvar során ugyanis katolikus hitre tért  –  majd 1591-ben hazatér Magyarországra. Bor- és lókereskedéssel foglalkozik és 1593-ban, amikor kitör a tizenöt éves háború, fegyvert fog, a török ellen. Régi családi birtokait  is  visszafoglalja  a töröktől. Esztergom ostromakor hal meg 1594. május 19-én. Egy ágyúgolyó roncsolja  szét a lábát.

2. Életműve

Balassi életútja és személyisége bármilyen lapos közhelynek tűnhet ez, borzasztóan izgalmas, ellentmondásos, sokféle. Kétarcú jelenség ez a költő, főúri családból származik, beleszületik minden jóba, amibe csak beleszülethet egy főrend, gyermekkorában kiváló neveltetésben részesül, Bornemissza Péter  –  aki maga is remek költő, széles műveltségű humanista prédikátor – neveli. Később Európa-szerte a legjobb iskolákba járatják. Széleskörű műveltségre tesz szert, hihetetlen tudást halmoz fel ifjúkorában, a magyar nyelven kívül nyolc nyelven beszél, olvas. Saját művészetében, saját verseiben is sokszor  vesz át idegen költőktől, legfőképpen korának humanista, reneszánsz költőitől. Ez az egyik arca Balassinak. A másik egy gátlástalan, erőszakos, önmagát mérsékelni nem tudó ember, aki az élet minden területén érvényesíteni próbálja az akaratát, ha másképp nem megy, erőszakkal. Jobbágyait megkínoztatja, ha éppen úri kedve megkívánja, gátlástalanul kirabolja a vétlen és ártatlan polgárokat és szemet vet a feleségeikre. Kora híres     botrányhőse,  akinek  nőügyeitől,  kicsapongásaitól  zeng az  ország.

Rossz híre Bécsbe is eljut, és nem kevés szerepe van ennek abban, hogy apja után, akit koholt vádakkal tartóztatnak le, ő sem lesz a bécsi udvar kedvence, bár mindent elkövet ennek érdekében,  például  áttér a katolikus  hitre. Ez tehát a másik arc, és valahogy nehezen összeegyeztethető a kettő.  Nem volt szerencsés ember, egész sorsában volt valami tragikum, amit Babits Élet és Irodalom című kötetének Balassa – ő így írja  – esszéjében fogalmaz. A szerencsétlenség sorozat azzal kezdődik, hogy apja kegyvesztetté válik az udvarnál, ennek következtében később nagybátyja kiforgatja a  vagyonából és a főrendű, gazdag ifjúból földönfutó lesz, aki vagy a végvári harcokban zsoldos katonaként tartja fönt önmagát, vagy a legkülönbözőbb  dolgokat csinálja, például lókupeckedéssel foglalkozik. Egyre züllöttebb életet él, egyre lejjebb kerül, míg aztán halála is szerencsétlen, egy eltévedt  ágyúgolyó találja el, valószínűleg vérmérgezésben hal meg. Nem éri meg a negyven évet sem.

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!