A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Balassi Bálint

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
3626
Nyomtasd
Dátum: 2012-06-20 Küldd tovább
  Letöltés

1. Életrajz

(1554 – 1594) Balassi Bálint – egy észak-magyarországi főnemesi  család  elsőszülött fia – 1578-ban huszonnégy esztendős, teljesen vagyontalan, politikailag gyanús,  házassági  tervei  nem  sikerülnek.  Műveltségével, páratlan nyelvtudásával – a  magyaron  kívül  nyolc  nyelven  beszélt:  latinul,     olaszul, németül, lengyelül, törökül, szlovákul, horvátul és románul -,  katonai képességével nem tud mit kezdeni. Ekkor ismerkedett meg egy magas  rangú  katonatiszt és kormányférfiú  nála  idősebb, unatkozó feleségével, Ungnád Kristófné Losonczi Annával. Ez a viharos szerelem azonban nem oldotta meg a költő egzisztenciális problémáit. A hadnagy és századparancsnok Eger várába jelentkezett  szolgálattételre,  s itt működött 1582-ig, amikor duhaj és kicsapongó élete miatt lemondtak további szolgálatairól. Losonczi Anna megneheztelt rá, nőügyei és szerelmi botrányai pedig  már a bécsi kormányhivatalokat foglalkoztatták. Balassi ekkor egy  huszáros házassági csínnyel igyekezett életét  rendbe hozni, 1584 karácsonyán feleségül vette a  hajdani egri hősnek, Dobó Istvánnak akkoriban megözvegyült Krisztina leányát, s egy katonai akcióval hozományként elfoglalta Sárospatak várát.  Ebből azonban országos botrány lett: Sárospatak ugyanis királyi vár volt, ráadásul a házasfelek között oldalági rokonság állt fenn, így a házasságot  érvénytelenítették.

Ugyanakkor családi birtokaiból is végleg kiforgatta nagybátyja és gyámja, Balassi András. Az időközben megözvegyült Losonczi Annát ezután ismét ostromolni kezdte szerelmével, házassági ajánlataival, ő azonban kikosarazta a csélcsap kérőt. Így 1589 szeptemberében – egyedül,  kísérő nélkül  lóra  ül  és Lengyelországba lovagol, azzal áltatva magát, hogy a küszöbön álló lengyel-török háborúban fog katonáskodni. A háború nem tör ki,  ő viszont Debno várában megismerkedik egy újabb szépasszonnyal, Szárkándy Annával, akivel boldog szerelemben él vagy fél esztendeig. Innen a Keleti-tenger partjára utazik, egy jezsuita kollégiumban időzik – a válási perpatvar során ugyanis katolikus hitre tért  -  majd 1591-ben hazatér Magyarországra. Bor- és lókereskedéssel foglalkozik és 1593-ban, amikor kitör a tizenöt éves háború, fegyvert fog, a török ellen. Régi családi birtokait  is  visszafoglalja  a töröktől. Esztergom ostromakor hal meg 1594. május 19-én. Egy ágyúgolyó roncsolja  szét a lábát.

 

2. Életműve

Balassi életútja és személyisége bármilyen lapos közhelynek tűnhet ez, borzasztóan izgalmas, ellentmondásos, sokféle. Kétarcú jelenség ez a költő, főúri családból származik, beleszületik minden jóba, amibe csak beleszülethet egy főrend, gyermekkorában kiváló neveltetésben részesül, Bornemissza Péter  -  aki maga is remek költő, széles műveltségű humanista prédikátor – neveli. Később Európa-szerte a legjobb iskolákba járatják. Széleskörű műveltségre tesz szert, hihetetlen tudást halmoz fel ifjúkorában, a magyar nyelven kívül nyolc nyelven beszél, olvas. Saját művészetében, saját verseiben is sokszor  vesz át idegen költőktől, legfőképpen korának humanista, reneszánsz költőitől. Ez az egyik arca Balassinak. A másik egy gátlástalan, erőszakos, önmagát mérsékelni nem tudó ember, aki az élet minden területén érvényesíteni próbálja az akaratát, ha másképp nem megy, erőszakkal. Jobbágyait megkínoztatja, ha éppen úri kedve megkívánja, gátlástalanul kirabolja a vétlen és ártatlan polgárokat és szemet vet a feleségeikre. Kora híres     botrányhőse,  akinek  nőügyeitől,  kicsapongásaitól  zeng az  ország.

Rossz híre Bécsbe is eljut, és nem kevés szerepe van ennek abban, hogy apja után, akit koholt vádakkal tartóztatnak le, ő sem lesz a bécsi udvar kedvence, bár mindent elkövet ennek érdekében,  például  áttér a katolikus  hitre. Ez tehát a másik arc, és valahogy nehezen összeegyeztethető a kettő.  Nem volt szerencsés ember, egész sorsában volt valami tragikum, amit Babits Élet és Irodalom című kötetének Balassa – ő így írja  – esszéjében fogalmaz. A szerencsétlenség sorozat azzal kezdődik, hogy apja kegyvesztetté válik az udvarnál, ennek következtében később nagybátyja kiforgatja a  vagyonából és a főrendű, gazdag ifjúból földönfutó lesz, aki vagy a végvári harcokban zsoldos katonaként tartja fönt önmagát, vagy a legkülönbözőbb  dolgokat csinálja, például lókupeckedéssel foglalkozik. Egyre züllöttebb életet él, egyre lejjebb kerül, míg aztán halála is szerencsétlen, egy eltévedt  ágyúgolyó találja el, valószínűleg vérmérgezésben hal meg. Nem éri meg a negyven évet sem.

Klasszikus az a felfogás, hogy három csoportra oszthatjuk a műveket:

 A. a vitézi énekek (Egy katonaének, Az végek dicsérete)

B. szerelmi költészet (Ahogy Júliára talála, így köszöne neki)

C. istenes versek

Valószínű, hogy Balassi ciklusban, kötetben gondolkodott, tervezett egy olyan kötetet, amelynek bizonyos darabjai elkészültek, más darabjai nem. A hármas szám szimbolikus jelentése  borzasztóan fontos volt, a középkori irodalom hagyományát Balassi átveszi. Dante kapcsán biztos sokan olvastak már erről. A hármas szám megjelenik a Balassi strófában, amit ő alkotott meg, mely szerkezetéből kiderül, hogy a hármasságra épül, hiszen hármas egységekből építkezik.

Érdemes beszélni a verskompozícióról. Volt egy felfogás, amely szerint Balassi éppen a verskompozícióban volt gyenge, ezt később nagyon sokan     cáfolták, és azt bizonyították, hogy éppen a kompozíció volt a legfőbb erőssége. Körülbelül huszonhat olyan verse van, ahol a kompozíciót a hármasság határozza meg, ezeket hárompillérű verseknek szoktuk nevezni.

Voltak, akik megpróbálták összeállítani Balassi verseinek keletkezési időrendjét, kronologikus rendjét. Hozzá kell azonban tenni, hogy keletkezésük  időrendje vitatható. Stílus szempontjából, nyelvezet szempontjából is megközelíthető a költő műve. Egészen biztos, hogy Balassi az első kiemelkedő,  magyar nyelven író költő, hiszen a reneszánsz korábbi szakaszában, amit Mátyás-kori humanizmusnak nevezünk élt Janus Pannonius, aki, mint tudjuk nem magyarul írt. Nyelvezete a mai olvasó számára talán egy picit nehézkes, de gondoljunk bele, hogy ez a reformáció kora utáni időszak közvetlenül, amikor a  magyar  nyelv még friss, alig-alig alakult még ki az  irodalmi nyelv, ehhez  képest teljesítménye egészen kiváló.

 

3. Balassi Bálint: Egy katonaének

A XVI. század gazdag irodalmi életének legnagyobb teljesítménye Balassi Bálint költészete. Őt tekinthetjük a magyar nyelvű irodalom első     klasszikusának, világirodalmi szintű költőjének: tehetségével és kitűnő formaérzékével múlta felül kora átlagköltőit. Ízig-vérig reneszánsz egyéniség volt. Életének mindegyik jelentősebb eseménye hozzátartozik a reneszánsz kor világához: a vitézkedés és a szerelem, a versírás, a felekezetváltoztatás vagy a házasság. Stílusának jellemző sajátosságai a harmóniaigényéből fakadnak: fő témája a szerelem. A reneszánsz minden ismérve kimutatható költeményeiben: főleg szerelmi és katonadalaiban az eszményítés-költészete. Ő szólal meg verseiben először magyarul, s katonaköltő lévén nála szerepel  először az  “Édes  hazám  gondolata”. Legfontosabb forrásai: a reneszánsz sajátosságokat szolgáltató  európai humanista szerelmi költészet, a közvetlen magyar költészeti előzmény s a kódexirodalom. Verseit ciklusokba rendezte, összefüggésrendszerré formálta. Minden a tudatos szerkesztéskövetkezménye. Balassi eredetiségével, a reneszánsz stílusjegyek alkalmazásával mindannak  az összefoglalója, amit a magyar költészet a középkorig produkált. A haza eddig hiányzott Balassi szótárából, a szülőhaza csak  1589  után szépül “édes hazává”, “jó Magyarországgá”, most mikor  hazátlanná vált és bujdosnia kellett. (A tatárok elleni hadjárat hírére Lengyelországba bujdosott.) A búcsú, az emlékezés és a visszatekintés  az  ihletforrása az Egy katonaének: In  laudem confiniorum (A  végek  dicsérete) című versnek.

Balassi  a  XVI.  századi  históriás énekek epikus anyagát olvasztja lírává, s emeli fel a tudós reneszánsz költészet szintjére. A korabeli európai humanista poézisben az effajta vitézi ének ismeretlen volt, csak a mi irodalmunkban lett, lehetett lírai témává a hazáért és a kereszténységért vívott önfeláldozó  harc. A vers felépítésében a mellé- és fölérendeltség, a harmónia és a szimmetria reneszánsz  rendje érvényesül, uralkodó szerkesztési elve a hármas  szám. Szerkezete: “hárompillérű verskompozíció”:

 1. versszak: A végbeli élet dicsérete. A költemény címzettjei a vitézek (nemcsak róluk, hanem hozzájuk is szól a költemény).

 2-4. versszak: Első strófa állítását igazolja, részletezi: megjeleníti a végvári élet mozzanatait. Érzelmi érvekkel akar meggyőzni e élet szépségéről.

5. versszak: A katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli, a vitézek erkölcsi magatartásáról beszél.

6-8. versszak: Mozzanatos képek peregnek a katonaéletből, vitézi élet árnyoldalai kerülnek előtérbe. Önfeláldozó sors képe jelenik meg, mely dicséretessé teszi a végbeliek példáját.

9. versszak: Nagy erejű érzelmi kitörés, a költő áldása és búcsúja. Balassi egyik legáltalánosabbnak tekinthető kompozíciótípusa a hárompillérű versszerkezet, amelyben az első, a középső  és az utolsó versszaknak van kiemelkedő jelentősége. Első: intonálás, felvillantja a gondolati  tartalmat.  Középső:  eszmei  súlypont,  magába  sűríti a gondolati tartalmat. Utolsó: összegzés, lezárás, visszautal a lényegre. A középső szakaszok érvelések, a gondolati tartalmat konkretizálják.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Civitas és Oppidum – magyar városok IV. Béla idején

1. A városi polgárság külföldi telepesekből állt, és ők különleges...

Close