Balassi Bálint – vitézi lírája

1554-ben, Zólyom várában született, apja: Balassi János, arisztokrata földesúr, báró, akit összeesküvés vádjával 1569-ben letartóztatták. Ekkor a család Lengyelországba menekült, a követte őket a fogságból megszökött apa is.  Kitűnő nevelést kapott.  Nevelője Bornemissza Péter. Nünbergben tanult.

Az apa elnyerte a király kegyelmét, de a bécsi udvar bizalmát nem. János elküldte fiát- a bécsi udvar szándékára- a Báthory, erdélyi fejedelem ellen indított harcba, ahol fogságba esett, de csak barátként tekintettek rá. 1576-ban Báthoryt lengyel királlyá válasszák, Bálint hűségesen követte külföldre is.

1577-ben tért haza, hogy szüleit megszabadítsa a zaklatásoktól, ekkor apja már meghal. Anyagi ügyeket és bonyolult pereket hagyott maga után. A család teljesen eladósodik, B András vagyonukból teljesen kiforgatja. Ő az árvák gyámja.

Eger várában ismeri meg Losonczy Annát, szerelmük 6 évig tartott. Neki tulajdonították az Anna, majd később a Júlia verseket. Hadnagyságot vállal, de 4 év után összeférhetetlenség miatt távoznia kell.

1584-ben érdekházasságot köt unokahúgával, Dobó Krisztinával, -hogy rendezhesse anyagi ügyeit – de aztán elválnak- áttért a katolikus hitre. Ezzel a vérfertőzés és felségsértés vádját vonta magára.

1589-ben Balassi a tatárok hírére és a vagyoni perei elől kénytelen Lengyelországba menekülni. Itt beleszeret Wesselényiné Szárkándy Annába, aki a Célia versek ihletője.

1591-ben hazatért Mo-ra. Az 1593-ban indított hosszú háborúban szerette volna a megtépázott hírnevét helyreállítani.

Balassi 1594. máj. 30-án Esztergom ostrománál combjába golyó fúródott, hősi halált halt.

Vitézi énekek

Balassinál a költészet és a vitézi életforma egységet képez. Költő és katona volt 1 személyben.  (Jannus P. még szembe állítja a költőt és a katonát.)

Balassi rész vesz a török elleni harcban, de nem azért, mert az erőszak híve, hanem azért, mert a reneszánsz ember számára fontos a haza és azt védi a hódításoktól.  Az ő költészetében jelenik meg először „az édes haza” fogalma.

Egy katonaének

A vers felépítésében a mellé és fölérendeltség, a harmónia és szimmetria reneszánsz rendje, törvényszerűsége érvényesül, s uralkodó szerkesztési elve a hármas szám. Az Egy katonaének hárompillérű verskompozíció, s ez a három pillér az 1., 5., 9. strófa. Az első versszakban megtudhatjuk azt, hogy a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon. A költemény címzettjei a vitézek: nemcsak róluk, hanem hozzájuk szól a vers. A 2-4. versszak az első strófa állítását igazolja, részletezi. Megjeleníti a végvári vitézek életének mozzanatait. Nem titkolja a vitézi élet keménységét, sőt azt sugallják a képek, hogy éppen emiatt szép itt az élet. Ezt a mozzanatot emeli magasabb szintre az 5. versszak, a második pillér. A részleteket itt már elhagyva a katonaéletet a kor legmagasabb eszméjévé emeli. A 16. századi magyar humanista világnézetnek az emberség és a vitézség az erkölcsi értékei, s Balassi szemében a végek vitézeinek jellemző tulajdonságai.

A következő nagyobb szerkezeti egység ismét három szakaszból áll 6.-8.-ig. Újra mozzanatos képeket látunk itt a katonaéletről, de az élet hangulata már gyászosabb, mint a 2-4. strófában láttuk. Különösen szembetűnő a hangulati-tartalmi ellentét a 4. és a 8. versszak zárósoraiban. Ott: a „nyugszik reggel, hol virradt” s a „mindenik lankadt s fáradt” még csak a csata utáni elnyugvást, erőt gyűjtő pihenést jelentik; itt a „halva sokan feküsznek” s a „koporsója vitézül holt testeknek” már az örök elnyugvást, hősi halált mutatják. A harmadik pillér a verset lezáró 9. strófa elragadott felkiáltással zengi az örök dicsőséget. Ez a nagy erejű érzelmi kitörés egyszerre válasz is a két, hangulatilag eltérő képsorozatra.

Összegzés

Ő az 1. költő, aki magyar nyelven írt. Műveiben fellelhetők a reneszánsz vonások. Poeta doctus, tudós költő volt. Korának legnagyobb műveltségű embere, aki több nyelven beszélt és ismerte az antik költészetet. Verseit 1-1 korábban ismert dallamra írta. Egyéniségére jellemző az élet szeretete, az életvágy, a szenvedélyesség, az élet adta örömök kihasználása. Fontos értékek: szerelem, a vitézség, a természethez és az Istenhez való közvetlen viszony.