A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Babits Mihály: Jónás könyve elemzés I.

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
3198
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

Jónás könyve (1937–1938.):

A mű terve már a műtét előtt kész volt, de csak azt követően vetette papírra. Illyés Gyula visszaemlékezéséből tudjuk, hogy jókedvűen, a lehetőségekhez képest mosolyogva és nevetve írta. Ebből vonta le Illyés azt a következtetést, hogy valójában a prófétaszerep paródiájáról van szó, ám ezt az értelmezést sem a mű, sem az életmű egésze nem támasztja alá. Először a Nyugat 1938. szeptemberi számában jelenik meg.

Történelmi háttér: az Anschluss, Ausztria megszállása. Babits Magyarország hasonló sorsától félt, és általában egész Európa pusztulásától. A Beszélgetőfüzetekben írja: “a próféta sorsa a szellemsors a világ hatalmasságaival szemben: lehet-e izgatóbb tárgy a mai költőnek?”.

Sem a téma, sem az eszmei mag nem fordulat Babits pályáján, csak magasabb művészi teljesítmény, koncentrált összegzés. Gazdag magyar- és világirodalmi előzményekre építkezett: Nietzsche Zarathustrája, a megigazulást hirdető próféta, már egyetemista korától foglalkoztatja. Ambrus Zoltán ‘Ninive pusztulása’ címmel írt elbeszélést. A ’20-as évek végétől a prófétaszerep egyre inkább jelen van Babits költészetében; Jób, Dániel, Jeremiás jelenik meg költeményeiben.

A ‘Psychoanalysis Christiana’-ban egyszerre van jelen a jónási elzárkózás és a hivatástudattal való viaskodás. A küldetéstudat vállalása jellemzi a ‘Vers a csirkeház mellől’ című költeményét. A gazdára való ráhagyatkozás gondolata jelentkezik az ‘Ádáz kutyám’-ban, a ‘Mint a kutya silány házában’ címűben és ‘Az elbocsátott vad’-ban.  ‘Az írástudók árulása’ című nagyesszében a világ hatalmasaitól független eszme hirdetését vallja az értelmiség feladatának. Ninive mint a második világ, a civilizáció önpusztításba való átcsapásának mértéke jelentkezik az ‘Isten és az ördög’ című versében és az ‘Elza pilóta’ című utópisztikus regényében.

A témát közvetlenül az Ószövetség hasonló könyvéből merítette. Néhány epikus mozzanat földuzzasztásától eltekintve a legfőbb változás, hogy míg a Bibliában Ninive népe a királlyal együtt megtér, addig Babitsnál ez elmarad.

Stílusa: összetett, többrétegű.

  • archaizáló, biblikus réteg
  • neologizmusokból (=oda nem illő új szavak) álló réteg
  • emelkedett ódikus réteg
  • naturalista réteg
  • profán réteg
  • ezek egymásba játszása gyakran groteszk, ironikus hatású is.

 

 

 

Néhány problémakör:

  • A prófétaszerep kérdése

 

  • Jónást tapasztalatai kényszerítik arra, hogy elmeneküljön az újabb feladat elől. A feladat, a kötelesség nem vállalása büntetést von maga után, sőt fölborítja a világrendet is. Babits archetipikus emberi helyzetet felhasználva az ismert zsoltár kezdősorai (“De profundis…”) által is megfogalmazott létszituációban mutatja be Jónást, aki paradox módon a Pilinszky által a mélypont ünnepélyének nevezett kilátástalan lélekállapotban ismeri fel felelősségét, s kerül közel ismét az Úrhoz. Jónás helyesen ismeri fel az Úr, az igazság és a közvetítő, azaz a próféta szoros egybetartozását. Azt azonban már nem látja, hogy a 3 tényező nem azonos fontosságú. Ebből fakad Jónás csalódása, illetve kifakadása az Úr előtt a mű végén.

 

  • Jónás az igazság bekövetkeztét, a prófécia teljesültét a jelenben gondolja, azaz a prófécia bekövetkeztétől várja a próféta hitelesítését. Az Úr azonban – az ágostoni időszemléletnek megfelelően – a történelem, az üdvtörténet egészében gondolkodik, s ebben az intervallumban látja megvalósulni a próféciát, ebben az intervallumban pedig Jónás csak egy a próféták, az írástudók, a felelősséget vállalók és hirdetők sorában.

 

  • Az igazság és annak recepciója

 

  • Jónás félreértése abból is fakad, hogy az igazságot azonosítja annak megvalósulásával. Az Úr szavai (“a szó tiéd, a fegyver az enyém”) meghatározzák a próféták feladatkörét. Az írástudó feladata – erről Babits nagy erővel ír a Julien Benda ‘Az írástudók árulása’ című könyve nyomán kibontakozó hazai polémiában – a gazdasági–társadalmi viszonyoktól független igazság hirdetése. Szintén ‘Az írástudók árulása’ című esszéjében fogalmaz úgy, hogy a felelősen gondolkodó ember akkor is mozdulatlan világítótorony legyen, ha egyetlen hajó sem fordítja felé a lámpáját.

 

  • Pusztulás vagy megmaradás

 

  • A világégés előestéjén Babits nem tagadja, hogy a teremtett világ erkölcsi rendjéből kilépő civilizáció, a második világ, a technokrácia és haszonelvűség világa megérett a pusztulásra. Ezt hirdeti Jónás. Babits humanizmusa abban nyilvánul meg, hogy fölismeri, hogy az emberi kultúra és gondolkodástörténet évezredes folyamata – mely akár célelvű, akár körkörös – nem zárulhat le a fölhalmozott értékek pusztulásával. Babits ismét Szent Ágostonhoz fordul, tőle veszi át azt a gondolatot, mely szerint bűnt és erényt megítélni nem az ember dolga; a szétválasztás felelőssége Istené. Az ember felelőssége az értékek védelme és megőrzése.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (4)


Ezt olvastad már?
Babits Mihály: 30évek lírája, Ősz és tavasz között elemzés

30 évek lírája - Szembenézés a halállal Kései költészetének hangulatát...

Close