A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső

Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Babits Mihály: 30évek lírája, Ősz és tavasz között elemzés

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
9594
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

30 évek lírája – Szembenézés a halállal

Kései költészetének hangulatát indokolja a halál fenyegető közelsége is. 1936-ban már tudta, hogy rosszindulatú daganata van.

 

Ősz és tavasz között (1936)

Ez a verse is “a halál rettenetében fogant. A halál rettenetének kiáltását artikulálta emberi szóvá (…). El nem rejtette, (…), de fölébe került, úrrá lett rajta. /Németh G. Béla: 11 vers/

A költemény témája nem általában a halál, hanem az egyéni elmúlással való kérlelhetetlen szembenézés.

A vers egyik szervező elve, poétikai eszköze az ősi hasonlat, s ezek a hasonlatok sem újszerűek. – A költemény strófái hat magyaros ritmusú, három ütemű (4 – 4 – 2), páros rímű tízes sorból állnak, s a hangsúlyos versritmusban trochaikus, ereszkedő lejtés is bujkál. Hagyományos eszköz e refrén alkalmazása is. A halálra készülő ember önmegadását erősítik a verssorok és a mondatok határainak egyeztetése (csak két sorátlépés akad).

A költemény szerkezetét nagyjából az évszakváltás rendje szabja meg; azt emeli ki a páros strófák refrénje is.

A szüret utáni késő ősz természeti képeivel indul a vers. Itt-ott még alliterációk is találhatók. Csak a strófazáró hasonlat – “mint mezítelen teste egy halottnak” -, melynek utolsó szavát a “rohadt” rímhívó is nyomatékosítja, viszi bele a versszakba a halál rémületét, s teszi jelképessé a megelőző képeket. Ettől kezdve minden kép a halál felé mutat, s a refrén feljajdulásában összegződik. A rövidülő esték az öregség képeit hívják elő.

A földet betakaró hó gyermeki emlékeket idéz, de belejátszik mindebbe a halottas ágy képzete is. A “Paplan alá! Hajjcsi!” anyai parancsa a rím által a halál kiáltásává torzul. Ebben a hangulati kettősségben fordul elő a két enjambement.

A harmadik egység az újév és az óév fordulójával az idő megállíthatatlanságát fejezi ki. A jövő reménye fel sem merül, csak egy Arany János-i panasz tör fel: “Mennyi munka maradt végezetlen! – S a gyönyörök fája megszedetlen…” Itt a búcsúzás szomorúsága, a türelmetlen idegesség uralkodik el.

Az eddig többes számú általános alanyt a tavasz képeivel az egyes számú első személy váltja fel: a vers hangneme elégikussá, személyessé válik. Ezt a fordulatot jelzi a két önrímmel kiemelt sor is:

“Olvad a hó, tavasz akar lenni.
Mit tudom én, mi szeretnék lenni!”

Az évszakváltás ettől kezdve nem állítható párhuzamba az emberi léttel: a tavasz nem az újjászületés, hanem a tél elmúlásával az élet pusztulásának képe lesz. A hasonlatok helyett itt már a metaforikus sejtelmesség kerül túlsúlyba. Az eddigi általános elmúlás-gondolatot most a személyes halál döbbenete erősíti fel. A nyolcadik versszakban háromszor tér vissza erős hangsúllyal kiemelve az én személyes névmás, s az eddigi nyugodt ütemezésű dallam (4 – 4 – 2) most izgatottá válik: pirrikhiuszokkal tarkított trocheusok közvetítik a rémületet:

“Csak az én telem nem ily mulandó.
Csak az én halálom nem halandó.”

A két metafora után (madár, lombon) a refrén megváltozott hangulattal szólal meg,: az “én” egyéni pusztulását jajgatja el.

A halállal mindenkinek egyedül kell szembenéznie, ezt az elmagányosodást jelenítik meg a kilencedik versszak inverzióval szaggatott mondatpárhuzamai, s a “lompos” ragrímek. A magány fájdalmát növeli, hogy a tavasz az műveit is halálra ítéli (“Ami betüt ágam irt a porba, a tavasz sárvize elsodorja”).

A költemény záró szakaszának metaforája (száradt tőke) visszaível a kezdő strófa képeihez, s így kerek egésszé formálja a vers képrendszerét. A kiszáradt szőlőtő, s a letört karó a fő mondanivalót hordozza: minden hiábavaló, nincs többé remény. A halál iszonyata némileg oldódik az asszonyi jóság népdalszerű szimbolikájával, a karóra boruló rózsa költői képével. Ezt a beletörődést sugallja az utolsó versszak zenéje is: visszatér a vers nagy részében uralkodó kiegyensúlyozott hangsúlyos ritmus 4 – 4 – 2-es ütemezése.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Babits Mihály: Húsvét előtt című vers elemzése

A Húsvét előtt cím a föltámadást, a béke eljövetelének reményét...

Close