A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az angol reneszánsz színház – Shakespeare – Rómeó és Júlia

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Emelt Kedvencekhez
Megnézték:
17549
Nyomtasd
Dátum: 2012-06-27 Küldd tovább
  Letöltés

A reneszánsz kora:

A XIV-XVI. század kultúrtörténeti korszaka, egyben a kor művészeti stílusa. Észak-Itáliában alakult ki, s egész Európában elterjedt. Társadalmi bázisa a gazdaságilag megerősödő polgárság, amely a feudális kultúrával szemben saját világszemléletét és eszmerendszerét alakította ki. A reneszánsz ideológia emberközpontú, megnőtt az egyéniség szerepe, tudatos programmá vált az ember harmonikus kiművelése. A reneszánsz életszemlélete a humanizmus. Először a képzőművészetek és az irodalom területén jelentkezett. (ld. Olasz festészet – Botticelli, Raffaello, Leonardo, Michelangelo, …), később a tudományfejlődése is felgyorsul 838e43i ult (Kopernikusz, Gordano Bruno, Machiavelli, …)

Nyugat- és Közép-Európában más utat járt be a reneszánsz, a művészetek kivirágzásához hiányzott a társadalmi háttér. A reneszánsz Itálián kívül a gótikával egy időben azzal összefonódva létezett (Franciaország, Anglia, Németország,…) Hazánkba Mátyás király korában beáramló reneszánsz kibontakozását a török uralom megakadályozza..

 

Az angol reneszánsz:

Anglia a XVI. Század végére Európai nagyhatalommá vált, a spanyol állam félelmetes vetélytársa. Az angol reneszánsz irodalom fejlődése I. Erzsébet (1558-1603) uralkodása idejére tehető, Anglia a tengerparti kereskedelem legfontosabb központjává vált. A gazdasági sikerek, a jólét emelkedése, az átmeneti belső nyugalom (békekötés Skóciával), kedveztek a tudományok és az irodalom fejlődésének. Szaporodtak az iskolák, a könyvnyomtató műhelyek, új színházak épültek. A kultúrának ezen, századvégi virágzó időszakát nevezzük angol reneszánsznak.

A dráma Angliában lett az irodalom vezető műfaja. A különféle drámai műfajok virágzásának oka a történelmi-társadalmi változásokban, rejlenek. Angliában lehetett leginkább érzékelni a közelgő polgári forradalom előszelét.

Az angol és az újabb kori európai irodalom legzseniálisabb drámaírója William Shakespeare. (1564-1616)

 

Shakespeare:

Feltehetőleg 1564. április 23-án született, születési helye Stradford-upon-Avon. Anyja földbirtokos lány, édesapja gazdag polgár. Apja támogatta tanulmányait, azonban az iskola elvégzése után a család anyagi gondjai miatt az egyetemre már nem iratkozhatott be. Fiatalon, 18 évesen /1582-ben/ megnősült, feleségül vette a nála nyolc évvel idősebb Anne Hathawayt , akitöl három gyermeke született. 1586-87 táján elhagyta családját, valószínűleg egy vándor színtársulathoz szegődött. Első színházi sikereit az 1590-es évek elején érte el, darabjaira tódult a közönség. 1594-töl saját társulata volt. 1599-ben megépítette a Globe Színházat, s időközben drámaírói sikerei révén meg is gazdagodott. Stradford legnagyobb házát, s több teleket és birtokot is megvásárolt.  - Élete során összesen 37 darabot írt.

Munkássága első felében (1591-1600) 22 darab született.

  • Királydrámái: II. Richárd; III. Richárd; IV. Henrik; János király;
  • Tragédiák: a Rómeó és Júlia;
  • Vígjátékok: Szentivánéji álom, Velencei Kalmár, Ahogy tetszik, és a Vízkereszt.
  • Mitológiai románc: Venus és Adonis (Ovidius története alapján) – 1593
  • Elbeszélő költeménye: Lucretia meggyalázása –1594
  • 1594 táján írhatta szonettjeink nagyobb részét is.

 

Pályája második felében (1601-13) világszemlélete komorabbá vált, elsősorban tragédiákat írt.

  • Tragédiái: Július Caesar; Hamlet; Othello; Lear király; Macbeth; Antónius és Cleopátra;
  • új drámatípust teremt: Téli rege; A vihar;

 

Shakespeare színpada:

Shakespeare színpada közvetlenül a középkori színjátszásból fejlődött ki. Jellemzője az örökös helyszínváltozás, illetve a különböző helyszíneken egyidejűleg bemutatott eseménysorozat.

A XVI. századi Angliában már nem a vallásos ismeretterjesztés volt a célja. Hivatásos színtársulatok jöttek létre. 1599-ben épült a Globe Színház, mely kívül nyolcszögletű, belülről kör alakú.

A színpad jellegzetes hármas beosztása lehetővé tette a színterek gyors váltását, a térbeli és időbeli távolságok áthidalását. A három oldalról nyitott színpad benyúlt a földszinten álló közönség közé. Ez az un.előszínpad, ahol a szabadban játszódó, vagy sok szereplőt felvonultató jelenetek számára szolgált. Az előszínpad mögött volt a három oldalról zárt terem, a hátsószínpad, az épületek belsejében, szobáiban történő jelenetek bemutatására. Ezt függöny takarta, melyet a belső jelenetek bemutatásakor húztak fel. A színpad fölötti erkélyen – felső színpadon – mutatták be mindazt, ami a magasban, hegyen, várfokon, vagy az égen történt.

A shakespeari színpadon nem voltak díszletek, a darabok bevezető sorai, illetve a színészek párbeszéde jelezte a színhelyt és az időt. E kor színháza sok mindent rábízott a nézők fantáziájára.  A drámák nem felvonásokra, hanem színekre tagolódtak. A női szerepeket is fiúk játszották, színésznők még nem szerepeltek a reneszánsz kori angol színházak színpadán.

Bár a reneszánsz korban is fellépett az un. hármas egység – tér, idő, cselekmény egysége – igénye, az angolok ezt többnyire nem vették figyelembe. Az angol dráma nem alkalmazkodott merev szabályokhoz, kialakította a maga sajátos dramaturgiáját. Tudatos szerkezettel összefogott, sűrített, pergő, mozgalmas cselekmény került a színpadra, megjelent a valódi dráma és az árnyalt jellemrajz. A tragédia komor hangulatát az un. clown-jelenetek (bolond, bohóc) oldották.

 

Rómeó és Júlia

Műfaja: szerelmi tragédia

Témája. a szeretet és gyűlölet szembenállása.

Ez a mű az angol reneszánsz első olyan tragédiája, melynek középpontjában a szerelem áll. Azon új típusú viszony, mely a korábbi szokásokkal szembefordulva a kölcsönös vonzalomra épülő, szabad párválasztáson alapuló hitvesi szerelem jogát hirdeti. A fiatalok akaratlanul is szembe kerülnek a régi feudális erkölcsökkel, s önkéntelenül a reneszánsz szabadságvágy hordozói és hősei lesznek.

A főszereplők nem eszmékért, az ősi törvényekért küzdő tragikus hősök, csupán ábrándos kamaszok, akiket a rendkívüli erejű szenvedély teszi hőssé. A mű egészén végigvonul a halál és a szerelem. – Két egymással szembenálló világ, erkölcsi rend teremti meg a tragikus szituációt. Egyik oldalon a feudális anarchia, a szülői önkény, míg a másikon az új erkölcs, a reneszánsz rend és az érzelmek szabadsága.

I.   felvonás – expozíció: Megismerjük a két ellenséges családot (Montague és Capulet). A dráma  két viszálykodó ház szolgálóinak játékos perlekedésével indul. A viszály már enyhült, csak Capulet-ék unokaöccse veszi még komolyan. A kialakult helyzetet a veronai herceg közbelépése oldja fel. Rómeót Róza iránti reménytelen szerelme emészti. Paris – a herceg atyafia – feleségül kéri az éppen 14 évessé cseperedett Júliát, amiről a lányt anyja értesíti.

 

A bonyodalom kezdete:  Capulették házában bált rendeznek, itt találkozik egymással Rómeó és Júlia, akik azonnal egymásba szeretnek. Egymás után érdeklődve, környezetüktől megdöbbenve tudják megy, hogy az ellenséges családból származik szerelmesük.

 

II.  felvonás – a bonyodalom kiteljesedik: Rómeó bemászik Capulették kertjébe, s szerelmet vall Júliának. Lőrinc barát segítségét kéri. A dadus szegődik a szerelmesek üzenetvivőjéül. Lőrinc barát Rómeót és Júliát titokban összeadja.

 

III. felvonás – a dráma fordulópontja: Benvolio és Mercutio (Rómeó barátai, a herceg rokonai) együtt sétálva összetalálkoznak Tybalttal, akiből Mercutio kötekedést provokál. Rómeó megjelenik, de nem akar beszállni a vitába. Mercutio és Tybald összecsap. Tybald kardjával halálos sebet ejt Mercution, aki haldokolva mindkét családot megátkozza. Rómeó megvív Tybalttal, s halálosan megsebesíti. A hamarosan megérkező herceg kideríti a történteket, s mivel Rómeó – megszegve parancsát – átvette az igazságszolgáltatás szerepét, száműzi Veronából.

Júlia miután értesül a történtekről, dadáját küldi el Rómeóhoz. Rómeó zaklatott, Lőrinc barát Mantovába küldi, s ígéretet tesz a két család kibékítésére. Rómeó a dadával feleségéhez siet.

Páris ismételt leánykérését Capulették szívesen fogadják, s ki is tűzik az esküvő időpontját.

Az ifjú pár búcsúzkodik, s ez után megkezdődik a félreértések és tévedések tragédiához vezető sorozata. Júlia visszautasítja a Prissal kötendő házasságot. Apja felháborodását váltja ki és anyja segítségére sem számíthat. A dajka – pálfordulása a kétféle erkölcsi rend egyidejűségével magyarázható – dicséri Parist és a lányt engedelmességre buzdítja, hisz férje úgysem fog visszatérni. Júlia bánatával Lőrinc baráthoz megy.

 

IV. felvonás – Júlia a dráma középpontjába kerül: Lőrinc barát megpróbálja lebeszélni Parist a házassági tervéről, de hiába. Júlia kész akár az öngyilkosságra is, de nem lesz hűtlen férjéhez.

Lőrinc barát egy főzetet ad az ifjú asszonynak. Hajtsa fel, és ha megissza negyvennyolc órára tetszhalottá válik – így mindenki azt hiszi róla, hogy meghalt – ö közben értesíti Rómeót.

Júlia hazatérve örömet színlel a szülei által tervezett, készülő esküvő kapcsán. Még az esküvői ruháját is kiválasztja a dadussal. Másnap muzsikaszóra érkezik a vőlegény (Paris), de Júliát hiába ébresztgetik, a lány „halott”. Az esküvői lakomából halotti tor lesz.

 

V. felvonás – a tragédia: Rómeó Mantovában is csak Júliáról ábrándozik, de szolgája – Boldizsár – asszonya halálhírét hozza. Lőrinc levelét nem kapta meg, a döghalál miatt a hírvivő János barátot feltartóztatták. Rómeó a patikáriustól halálos mérget szerez, s így siet haza Veronába.

Lőrinc barát elindul a kriptába, hiszen Júlia hamarosan magához tér. E közben Paris gróf és a visszatért Rómeó összetalálkozik a kriptában. Rómeó és Paris vívni kezdenek, mert Paris azt hiszi Tybald megölése után, most Júlia holttestét akarja a fiú meggyalázni. Rómeó megöli Parist.

Lőrinc barát elkésik. Rómeó átölelve feleségét beveszi a patikáriustól szerzett halálos mérget. Júlia felébred, a barát hiába igyekszik elvinni a tragédia helyszínéről. Visszatér halott férjéhez, és tőrével agyonszúrja magát. A kriptába megérkezik az őrség, elfogják Lőrinc barátot és Rómeó szolgáját. A tragédia híre elterjed, megérkeznek a Capulettek, a herceg és az öreg Montague. A barát mindenre fényt derít. A családok közötti ősi gyűlölködést a szerelmesek hősi lázadása, s tragikus halála szünteti meg. Az utolsó jelenetben helyre áll a rend, de ezért borzalmas árat kellett fizetni.

A dráma érdekessége, hogy Rómeó távozás után egész visszatértéig két szálon fut a cselekmény, a két világ közötti áthidalhatatlan távolságot kiemelve. Júlia kettős játékot űz. Titokban kell tartsa házasságát, s közben egy újabb házasságba akarják kényszeríteni. Siratja férjét, azt hiszik Tybaldért zokog. Júlia 48 órás halálra készül, míg családja az esküvőre. Él, de halottnak hiszik.

Rómeó él – Júlia tetszhalott; Rómeó megmérgezi magát – Júlia felébred; Júlia öngyilkos lesz A tragédia hatása megrendítő és felemelő.

A tragédiát kiváltó régi világ erkölcsi rendje és az új gondolkodásmód kettősségét jól szemlélteti maga Capulet, aki elvben az újat képviseli, de dührohamot kap, amikor Júlia ellent mond, s hogy engedelmességre tanítsa, a Parissal kötendő gyors érdekházasság időpontját még előbbre hozza egy nappal.

A kettősség jellemző Parisra is, aki őszintén szereti Júliát, de eszébe sem jut, hogy erről neki is beszéljen – csak apjától kéri meg – a lány akarata nem számít.

A mű csodás lírai költemény, tele nyelvi bravúrral, szójátékkal, metaforákkal, az érzelmek kifejezésére érzéki túlzásokkal. A nyelvi virtuozitás sajátos példája a dajka beszéde. Locsogó szószátyárkodása, állandó elkalandozó, a mondanivaló lényegét rejtegető jellemének ingatagságát érzékeltetik. Feltűnő a műben a rímek gyakorisága.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Az impresszionizmus

1874 A festészetnek ez az irányzata Franciaországban alakult ki a 19...

Close