A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Ady Endre: Istenes versek

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5827
Nyomtasd
Dátum: 2012-05-31 Küldd tovább
  Letöltés

A lírai én és az Isten viszonya Ady Endre verseiben

Istenes versek

Költészetének szinte ez az egyetlen rétege, melyet fenntartás nélkül fogadott a korabeli kritika, s Balassi mellett a legjelentősebb magyar istenes költőnek nevezték. Ady ‘Isten az irodalomban’ című esszéjében elméletileg is tisztázta a témához való viszonyát. A kálvinista valláshoz kötődő egyértelmű gyermeki hit után az ifjúkor radikális istentagadása következett. Ez a válasz azonban Ady szerint éppen végletességénél fogva nem tartható fönn, s önmagát – felnőttként – szabad gondolkodónak minősítette Istenhez fűződő viszonyában.

Az Isten-élmény rétegei:

– a gyermekkori szertartásemlékek, ünnepek

– a vallási közösség megtartóereje

– a Biblia; elsősorban az Ószövetség és a zsoltárok; ezek dallama és szókészlete

– kimutathatóan, illetve közérzet szintjén Nietzsche, Kierkegaard, illetve az általa megfogalmazott paradoxon: a hit ráhagyatkozás valakire, akinek létében nem vagyunk bizonyosak

Az Isten-téma ‘Az Illés szekerén’ kötetben jelentkezik először ciklusszervezőként, s ettől kezdve folyamatosan jelen van az életműben.

Az Úr Illésként elviszi mind… (1908.): A művészlét, a kiválasztottság tudat baudelaire-i ihletésű költeménye.

Az Úr érkezése: A szerető, a gondviselő Isten képe fogalmazódik meg.

Krisztus-kereszt az erdőn: Az ifjúkori emlék felidézése mint versszervező elv, az objektív és szubjektív idő kettősségében az értékek és életelvek átértékelhetőségéről is vall. Így válik az egy ‘Igen’ és egy ‘Nem’-ből két ‘Igen’, azaz életünk időbeliségében tudomásul vesszük, hogy van időtlen, azaz havas Krisztus-kereszt az erdőn.

Ádám, hol vagy?: A cím a bűnbeesés utáni jelenetre utal, mikor Ádám félelmében elbújt Isten elől. A vers a modern kor emberének köztes állapotát ábrázolja, melyben együtt van jelen az Istentől való elzárkózás igyekezete és a rátalálás vágya. Ebben a szituációban a lírai én számára az utóbbi törekvés ábrázolása és megélése válik fontossá, azaz a haragvó és bosszúálló istenképtől a szerető Isten képéig való eljutás.

A Sion-hegy alatt (1908.): Az istenkeresés paradoxonának legerőteljesebb költői ábrázolása. Ez az ellentmondás többféle szinten jelentkezik a versben. A lírai én felnőttként a gyermeki bizonyosságra vágyik, illetve a megnevezés általi birtoklásra. Az öregnek és fáradtnak ábrázolt Isten viszont állandóan jeleket ad a világ számára, az örömhírt azonban képtelen felfogni és befogadni az ember. Egymás mellett megy el tehát az Isten és az ember útja, s a kegyelmi állapot ritka találkozásában a kölcsönös gesztusoknál egyértelműbb bizonyítékokra vágyik a lírai én.

A nagy Cethalhoz: A költői kép, a szimbólum találóan írja le a bizonytalanná váló világképben az egyértelműségre vágyó ember és világ törekvését.

A vidám Isten: Nem elsősorban a nietzschei ihletésű életkultusz és mámor hirdetéséről van szó, hanem annak felismeréséről, hogy az élet folytonosságában, mely egyszerre evilági és túlvilági, a halál csak intermezzo, mely a maga pillanatnyiságával nem szakítja meg az élet kontinuitását.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (2)

    Hálásan köszönöm nektek, ezen az oldalon mindig jó minőségű elemzéseket találok. Csak így tovább!
    Elemzések nélkül most órákig agyalhatnék abban a tudatban, hogy lehet, hogy ezt hiába is teszem, mert úgysem én felelek. Vagy talán órákig kutathatnék a könyvtár könyvei között :D

    Minden esetben tény, hogy a diákok 90%-nak az elemzés csak felesleges időpazarlás, mert nem erre alapozzák a jövőjüket, köztük én se. Azokról beszélek, akik szabadidejükben tanulnak, nem pedig a facebook előtt élősködnek.

    Sok kitartást és elemzést, rengeteg tanuló életét könnyebbítitek meg!


Ezt olvastad már?
Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai verseinek elemzése

Költészete a halál közelségében teljesedett ki igazán. 1885. március 29-én...

Close