A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A polgár és a polgárosodás Mikszáth műveiben

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Emelt Kedvencekhez
Megnézték:
2163
Nyomtasd
Dátum: 2012-06-25 Küldd tovább
  Letöltés

A polgár erősen átpolitizált fogalom volt már akkor is. A társadalom és gazdaság szerkezeti átalakítása, valamint a civilizáltsági fok (például viselkedés, társasági szabályok) emelése az egész 19. században nagy probléma volt. A regény polgári műfaj, a polgári társadalom termeli ki. A 18. századtól a társadalom és a valóság föltárása fontos kritériummá válik. A 19. századi kultúrában a nemesi mentalitás és értékrend elsődleges hatású; a nemesi lét problémái állnak a regények középpontjában. Jókai: A felfordult világ: esztétikailag gyenge programregény, a főhős, Fehér Gyula egy fordított parvenu, egy nemesből lett polgár, mérnök. Ez Jókai ideálja. A polgárosodás kérdése is nemesi szempontú; a polgári átalakulásnak a nemesség bizonyos része a motorja: 1848. április 11.-a nemesi rend jogi fölszámolása, lemondás a nemesi előjogokról! (de nem számoltak ennek következményeivel, nem tudták pontosan, hogy mit tesznek). A nemesség mentalitásbeli fölszámolódása még legalább száz évig tartott.

A dzsentri-problematika a magyar közgondolkodásban nagyrészt Mikszáthnak köszönhető (nagyon erőteljesen tematizálta). A Mikszáth-féle dzsentri fikció, mely az irodalom világába tartozik, nem pedig a történelemébe. A viszonylagosságot emeli középpontba ábrázolásában és történetmondásában is.

A polgárság akkori magyarországi típusainak megjelenése:

Mezővárosi parasztpolgár (cívis): Beszélő köntös (félig-meddig történeti regény).

Szabad királyi városok polgársága (felső-magyarországi szász városok): Fekete város.

Képzettségi és tulajdonosi polgárság. A képzettségi polgárság Magyarországon 1848 előtt a honorácior, a 19. század második felében a lateiner-réteg, mely itt soha nem jut nagy lehetőségekhez. Példák a tulajdonosi polgárság megjelenésére: A Noszty fiú… (Tóth Mihály); Különös házasság (Horvát Miklós), Új Zrínyiász (Rózerék).

A polgári problematika szorosan a városi színtérhez van kötve; Mikszáth kisváros-képei Kosztolányiig, Máraiig hatnak. Mikszáth az utolsó magyar író, aki még egy nagyon heterogén olvasóréteget tudott meghódítani és egybetartani, Deák Ferenctől egy napszámosig bárki olvasta. Előtte még Jókai volt ilyen. Az élőbeszéd közvetlenségével szól az olvasóhoz, „beszélget” vele. Az anekdota a forma és a nyelv közösségét teremti meg az olvasóval. Állandóan kevert nyelven beszélteti hőseit, a szlovák nyelvnek óriási szerepet ad szövegeiben, ami teljesen új. Komoly intellektuális problémákat vet föl műveiben: identitás, selfmade man.

A Különös házasságban Horvát Miklós és lánya hangsúlyos polgári szereplők. Horvát Miklós vagyonát pálinkafőzéssel és egy trükkel alapozza meg: kiterjedt információs hálózata révén megtudja a haláleseteket, és megjelenik pálinkaszállítmányával, hogy a megboldogult rendelte meg. A rokonok pedig nem utasítják vissza, sőt még jól is jön a torhoz. Szilvai előnévvel még a nemességet is megkapja.

A meggazdagodott polgár nemességet és földbirtokot vesz, beletagozódik a nemességbe, amivel éppen azt a hajtóerőt veszíti el, aminek segítségével meggazdagodott.

Medve doktor fizetsége, hogy tegeződhet nemes pácienseivel. Tóth Mihály „kiflikirály”; Velkovics nevezetű barátja segíti, aki örökség útján jut vagyonához (ez Tomori Anasztáz nagykőrösi matematikatanár története). Nagy vagyonát Amerikában szerzi, majd visszatér Magyarországra, földbirtokot és nemességet vesz, vagyona jelentős részét jótékonyságra fordítja.

Az öltözetnek különleges, erőteljes jelentése van Mikszáth-világában. A Gavallérokban jelmezként szerepel a ruha. Az Új Zrínyiászban a libéria miatt lesz inas is. A polgár és a nemes közötti különbség már a viselkedésben és a megjelenésben is kitűnik. A polgár az, ami a teljesítménye, ezt pedig állandóan bizonyítania kell, hogy sikeres legyen; míg a nemes az, aminek született. Wibra Gyuri kiválóan képzett ügyvéd, mégis bizonytalan, szóbeszéden alapuló örökségére számítva akart érvényesülni, pedig anélkül is jól megállta helyét.

Mikszáth élete vége felé egyre kisebb lehetőséget lát a polgári értékekben, már meglétüket is kétségesnek tartja, és abban is meginog a hite, hogy érdemes-e ezekért élni.

Fekete város – Mikszáth komoly történelmi tanulmányokat folytatott megírása előtt, a városi életről leírtak valóban úgy voltak (pontosan meg volt szabva még az öltözködés rendje is). A lőcseiek szigorú kötöttségek között éltek, helyzetüket és kiváltságaikat közösen birtokolták. A városi önkormányzat fontos tényező. A vagyon származása is kérdés (utópista-szocialista kérdésfeltevés; „minden tulajdon lopás”): a lőcseiek török foglyokkal való nyerészkedéssel alapozzák meg vagyonukat; nem a szorgalmuknak, hanem szerencséjüknek és sötét üzelmeiknek köszönhetik. Quendel apó nemességet vásárol magának, a megyegyűléseken és a városi tanács ülésein is részt vesz; polgári és nemesi identitása között ügyesen és bölcsen lavíroz, és még egy harmadik lehetőséget is kihasznál: a kettős identitás fáradalmait kipiheni az erdőben. Ő az egyetlen, aki pontosan tudja, hogy mi történik. Fabricius, a város bírája párhuzamba állítható a Beszélő köntös Lestyák Miskájával. A regény szerint a polgári és nemesi mentalitás és érdek közötti feszültség, ellentét föloldhatatlan, kibékíthetetlen. Görgey megérzéseire, rutinjára, intuíciójára hallgat, a hagyományhoz kötődik. Fabricius jogászi gondolkodásával az eszmékhez, az igazsághoz kapcsolódik.

Ez Mikszáth utolsó műve, súlyos, halálos betegségével küszködve írta. Könyv alakban csak halála után jelent meg (előtte a Vasárnapi Újságban, folytatásokban). A narráción nem látszanak ennek a szörnyű szenvedésnek a nyomai. Az élet dolgain a jó megfogalmazással kerekedik felül.

Polgári radikalizmus: erőteljes politikai csoport, ideológusai Jászi Oszkár és a fiatal Lukács György (a monarchia fölbomlása). Konzervatív-liberális politikai erő: tradicionalizmus, élén Tisza István állt. Mikszáth éleslátó politikai gondolkodó. Magyarország szétesése, háború, háború elvesztése. Csak pillanatok vannak, amelyek kiszakítják az embert a társadalom nagy mechanizmusaiból. A fiatal nők állnak csak kívül a konfliktusokon, ezért ők lesznek az áldozatok, a harcos felek fölmorzsolják őket.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Az óda modern változatai (József Attila – Óda)

Az óda görög eredetű szó, az antik költészetben az isteneket...

Close