A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Arany János és a ballada

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
8506
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-16 Küldd tovább
  Letöltés

Aranyról szokás úgy beszélni, mint a „ballada Shakespearejé”-ről. „A legmagyarabb költő” (Németh László) egyéniségéhez, művészi hajlamához valóban közel állt ez a műfaj, amit az is bizonyít, hogy egész pályáját végigkíséri a ballada.

Egyetértőleg idézhetjük Riedl Frigyes és Barta János véleményét:„Remekmű akkor keletkezik, ha valamely nagy tehetség megtalálja a tehetségének leginkább megfelelő műfajt és tárgyat.” (Riedl) „Azt a műfajt és tárgyat kell megtalálni, amely kora életviszonyaiból természetesen sarjad ki.” (Barta János)
Valóban Arany ballada iránti érdeklődése és a kor balladakultusza szerencsésen talál egymásra. A ballada kedveltségét az is jelzi, hogy a Kisfaludy Társaság egymás után három évben is (1837, 1838, 1839) balladapályázatot írt ki. Arany elméleti írásokban is foglalkozik a balladával, de mégis azt tekinthetjük a legfontosabb eredménynek, hogy a hazai és a külföldi népballadák ösztönzését felhasználva magas színvonalon aknázta ki a műfaj lehetőségeit.

 

1. Bevezető:

Arany életműve 3 pilléren nyugszik:
– verses nagyepikai művek (elb. költemények, eposzok);
– a verses kisepikai művek ( balladák, románcok),
– lírai művek.

 

2. A ballada műfaja a népköltészetben is ismert, ám Arany a világirodalmi szintre emelte. Jelentőségét méltatja, hogy a balladaírás Shakespeare-jének nevezik. A műballadák a romantikában váltak népszerűvé. Goethe, Schiller, Kölcsey, Vörösmarty is próbálkozott vele, ám Arany mindegyikőjüket felülmúlja.

 

3. A műballada a népköltészetből került a műköltészetbe.
Jellemzői:
– az epikai műnem műfaja – tragédia versben elbeszélve,
– epikai-lírai és drámai elemek is találhatók benne,
– szűkszavú párbeszédek és elbeszélő részek vált. benne,
– eszköze a sűrítés, tömörítés, kihagyás, elhallgatás, szaggatottság,
– balladai homály.

 

4. Aranyra hatottak a népballadák (főleg székely és skót) és a reformkori műballadák is.
Témabeli forrásai: széles körből merít (pl. újsághír, néphagyományok, tört.írók művei, személyes élmények).
Jellemző rájuk a romantikus dráma tragikumfelfogása:
– a hősök tragikus vétkük miatt buknak el,
– vagy élőhalottként hordozzák lelkükben a vétkük súlyát,
– jell. a bűn és bűnhődés elve.

 

5. Csoportosításuk többféle rendezőelv szerint történhet:

a., Keletkezés helye szerint:
nagyszalontai, nagykőrösi, pesti, budapesti balladák.

b., Téma szerint:
parasztballadák (A hamis tanú, Tengerihántás),
történelmi ball. (V.László, Szondi két.., Mátyás anyja),
romantikus ball. (Tetemrehívás, Éjféli párbaj),
nagyvárosi ball. (Hídavatás, Párviadal).

c., Szerkezeti megoldás szerint:

egyszólamú – egyenesen előrehaladó cselekményvezetés: (A walesi bárdok, Zács Klára)
többszólamú – jellemzi a szaggatottság, térben és időben párhuzamos történések: (Szondi két…, V. László)
egyszólamú , de körkörös szerkezetű balladák – a befejezésben a kezdő képsor visszatér ( Ágnes asszony).

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (3)


Ezt olvastad már?
A balladák

A műfaj a XVIII. század második felétől vált egyre népszerűbbé....

Close