Hirdetés

Ady Endre költészetének elemzése

36 perc olvasás
Ady Endre költészetének elemzése

1. Ady Endre költészete

Ady költészetének összetettsége következtében egyszerre több szempontot is figyelembe kell venni életművének meghatározásakor. Költészetére jelentősen hatottak a francia impresszionista-szimbolista költők (elsősorban Verlaine és Baudelaire), de Ady nem egyszerűen követte az impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió hagyományait – tehát nemcsak a stílust, kifejező eszközöket, kifejezési módot vette át -, hanem azokat továbbfejlesztve, egyénítve alakította ki saját, csak rá jellemző stílusát. Ady költészetében a tradicionális nyelvi és képi elemek mellett hangsúlyosabbak az egyéni, egyedi képek, jelképek, stíluseszközök, formai megoldások, újítások. Szimbólumai leggyakrabban saját leleményei, és ezek a jelképek egymással összekapcsolódva sajátos rendszert alkotnak.

Hirdetés


Ady költészete ugyanakkor sok szállal kötődik a magyar irodalmi hagyományhoz is. A maga által is vallott példaképei Petőfi Sándor és Vajda János, de szemléletére, nyelvére, stílusára hatott Kölcsey, Csokonai, Balassi is. A magyar költészet hagyományainak követését jelenti, hogy Ady is sok versében foglalkozik társadalmi, politikai kérdésekkel, versei olykor politikai állásfoglalások, programok – mintegy politikai cikkeinek, írásainak lírai megfogalmazásai. Saját politikai-eszmei nézetrendszerét igen sok verse tükrözi.

Költészetének általános jellemzői, gyökerei mellett hangsúlyozni kell egyéni törekvéseit, megoldásait – melyek egyaránt jelentik a verskompozíció megújítását, a nyelvi-retorikai eszközök és a képiség új vonásait és a formai elemek újszerűségét. Igen lényeges szempont Ady költészetének megértéséhez, elemzéséhez a kötetkompozíciók, ciklusok vizsgálata, ugyanis a ciklusok címe és kötetbeli helye költészetének tematikáját fejezik ki. Minden maga által szerkesztett kötetében ciklusokba csoportosította verseit, a ciklusokban szereplő művek szorosabb, lazább kapcsolatban állnak a versciklus címével, a ciklus címadó versével (a ciklusok címe – témája – általában egy, az adott versciklusban szereplő vers címe).

2. Léda és Párizs

Ady Nagyváradon ismerkedett meg első nagy szerelmével, Lédával (Diósy Ödönné Brüll Adél) is. A férjes asszony szerelme, kapcsolatai és pénze új távlatokat nyitott meg az ifjú publicista-költő előtt: Párizst, a nagyvilágot. A századforduló Párizsa vitathatatlanul a modern európai szellemiség központja volt, szinte egész Európából, de az Európán túli földrészekről is ide sereglett minden fiatal tehetség, minden útját, stílusát kereső művész, minden modern gondolkodású értelmiségi. Itt bontakoztak ki azok a modern szellemi és politikai eszmék, melyek vonzották a „másként gondolkodókat”, és persze a sznobokat is.

Ady életében, művésszé, költővé válásában Párizs az alapélmény (1904 és 1911 között összesen hétszer járt a költő e városban). A szűkös, provinciális magyar állapotokból a világ fővárosába való kerülés döntő változásokat hozott Ady szellemi, eszmei nézetrendszerében. A korábban csak megérzett, sejtett igazságok bizonyítást nyertek számára. Haladás, fejlődés, valódi polgári értékek, élénk és színvonalas szellemi élet, magas szintű kultúra, művészet – mindezeket megtalálta a költő Párizsban úgy is, ha első útja során még problémát jelentett számára a francia nyelv ismeretének hiánya. Párizs nemcsak mint publicistát, de mint költőt is érettebbé tette Adyt, tulajdonképpen a párizsi élmények, Párizs és a Léda-szerelem felszabadító ereje indítják el költővé válásának, tudatos költővé érésének folyamatát. Ennek a folyamatnak első állomása az Új versek című kötet (1906).

Hirdetés

3. Ady és a Nyugat

A Nyugat megindulása (1908. jan. 1.) a költő számára a biztos, védelmet is nyújtó bázist jelentette. Élete végéig főmunkatársa volt az irodalmi folyóiratnak, mely első számában a költő A Sion-hegy alatt című versét és A magyar Pimodán című életrajzi esszéjének első részét közölte. A Nyugat első szerkesztői – Ignotus (Veigelsberg-Ignotus Hugó, 1869-1949), Fenyő Miksa (1877-1972), Osvát Ernő (1876-1929) – olyan irodalmi folyóiratot indítottak útnak, mely céljául a szabad szellemiséget, a politikai függetlenséget, a modernséget és az esztétikai értéket tűzte ki, így „gyújtóhelyévé” válhatott a modern magyar irodalom képviselőinek.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!