A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Kiviteli eszközök

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
4164
Nyomtasd
Dátum: 2010-09-12 Küldd tovább
  Letöltés

Monitorok: Elsődleges kiviteli eszköz. A számítógép működése során keletkező információk és a működéssel kapcsolatos állapotjelzések ezen jelennek meg. A személyi számítógépeken ez az eszköz domináns.

Katódsugárcsöves monitor: Ma a legelterjedtebb monitorfajta–> CRT cathode ray tube Működési elve: A katódsugárcső négy fő részből áll: anód, katód, vezérlőrács, eltérítő lemezpárok. Az elektroncsövet felfűtve elektronok lépnek ki, melyeket az anód és katód közötti feszültség gyorsít fel. A vezérlőrács feladata az átáramló elektronok mennyiségének szabályozása. A két egymással merőleges eltérítő lemezpár a kibocsátott elektronsugár irányát módosítja. A felgyorsított elektronok a képernyőhöz érve az atomokat gerjesztik, melyek a felvett energiát fénysugárzás formájában adják le. A kép megjelenítése soronként történik. A félképes (interlaced) módnál pl TV-knél az elektronsugár először a páratlan sorokat rajzolja föl, majd utána a páros sorokat. Az emberi szem véges felbontóképessége miatt távolról nézve 3 közeli pontot nem tudunk megkülönböztetni, ezt használja ki a monitor megjelenítése is. Az additív színkeverés elve szerint bármilyen színárnyalat pirosból, zöldből és kékből (RGB) előállítható. A színes monitorok is 3 elektronágyút használnak, mely a három szín előállításához szükséges. A képernyőn háromszög vagy vonal alakban vannak elhelyezve ezek a színhármasok. Az árnyékmaszk gondoskodik arról, hogy a megfelelő fénypontokat gerjesszék a becsapódó elektronok (lyuk vagy rés alakban).
A CRT monitorok véges mélységük miatt nagyok és a hőveszteség is jelentős. Káros sugarak is keletkezhetnek, habár ezt alacsony szinten tudják tartani. A nagy frekvenciájú korszerű monitoroknál nem érzékelhető a villogás, nem fárasztja a szemet.(60 Hz<–1 s alatti frissítések száma)
Jellemzői: Képernyő mérete (14”- 24” <–coll); Képpont mérete: 0,24 mm alatt ( két szomszédos képpont távolsága)

Folyadékkristályos (LCD monitor): 1888-ban az RCA laboratóriumban fejlesztették ki. Fizikai elve: Szerves vegyületek térbeli elrendeződése elektromos mező hatására változik. Ezek a molekulák makroszkopikusan folyadék tulajdonságokkal rendelkeznek, mikroszkopikusan a szilárd testekhez hasonlók. Nagy előnyük az alacsony fogyasztásuk és hogy elmarad a villódzó hatás, azonban erős fényben vagy nagy szögből nézve nehezen látható, lassú.

Működési elve: A folyadékkristály két átlátszó lap között helyezkedik el, melyeken elektródák vannak. Az üveglemezeken polarizációs, orientációs (molekulák kezdeti elrendezését határozza meg) ill. fém elektródaréteg van. A folyadékkristály fényáteresztő vagy fényvisszaverő képességét változtatják a kijelzőben. Az anyagok jelentősen toxikusak. A fény egy fényszűrőn halad át, mely piros, zöld és kék színekből áll. A pontmátrixok elektromos vezérlésével kezelik a képpontokat. Az LCD kijelzőkhöz háttérvilágítás is van, ehhez többféle fényforrást alkalmaznak.
A reflexiós kijelzőkben a külső fény a visszaverő réteg segítségével hasznosul, a transzmissziós kijelzőkben fényforrás fénye (gyakoribb, 2 polarizációs szűrővel változtatják a fény rezgési síkját).
Régebbi ún. passzív mátrix kijelző képpontjai mátrixba szervezettek. Éppen annyi cella van, ahány képpont, melyeket a megfelelő sor és oszlop elektróda feszültségének kezelésével lehet irányítani.
Hátrányai az életlen kontúrok és lassúsága.
Az aktív mátrixos rendszer vékonyfilm tranzisztorokat használ (TFT). Egy sínrendszer vezérli a tranzisztorokat, mely miatt mindig csak a megfelelő elemek kapcsolódnak be.
Előnyei, hogy kevesebb folyadékkristályt használ, azonban nagy a selejtes kijelzők aránya.

Nyomtatók: A nyomtató egy olyan külső eszköz, ami a számítógép által közölt információt papíron jeleníti meg, a felhasználó számára közvetlenül értelmezhető formában. A nyomtatók fontos jellemzője a felbontás, mértékegysége a dpi, amely az egy hüvelykre (2,54 cm) szélességre nyomtatható pontok száma.
Igen sok lehetőség áll rendelkezésünkre:

Mátrixnyomtató: A papírra kerülő jelek képe nincs készen vmely nyomtatóelemen, azt a nyomtató apró pontokból rakja össze a papíron.pl. a tűmátrix:
Minden ponthoz tartozik egy tű. Működési elve: Azokhoz a helyekhez, amelyekhez a pontmátrixban sötét pont tartozik, megütik a tűvel a festékszalagot, s azon keresztül nyomot hagynak a papíron. Ezzel elkészült a kinyomtatandó karakter egy oszlopa. Ezután az írófej egy oszloppal elmozdulva az előbb leírt módon nyomtatja ki a karakter többi részét is.
Az acéltűk nagyon vékonyak, a nyomtatófejben 9,18 vagy 24 tűt helyeznek el. A fej mérete korlátozott, ezért a tűket több vonalba eltolva helyezték el, ezáltal a pontok távolsága kisebb. Kb. 5×5 pontból álló pontmátrix alkalmas felismerhető karakter képzéséhez. Drágább megoldás, ha több tűből áll a fej, viszont gyorsabb és egy menetben közel levél minőségű (NLQ= near letter quality) vagy levél minőségű (LQ) nyomat jön létre. Hátránya, hogy ezeknek a nyomtatóknak működése lassú és hangos.

Tintasugaras nyomtató: A tűmátrix nyomtatóhoz hasonlóan ez is papírra helyezett festékpontokat használ, viszont itt ezt festékcseppekkel éri el. A pontok kisebbek,ezáltal a nyomtatott anyag felbontása nagyobb. Több változata is elterjedt:
o Buboréknyomtató: (bubble jet) A nyomtatófejben elhelyezett festékfúvókákban fűtőszál van. A fúvókacsatornában lévő tintát nyitás előtt felhevítik, és így egy gáz-buborék keletkezik. A térfogat-növekedés hatására a buborék előtt levő tinta kipréselődik a fúvókából. Ezután a tintacsatorna lehűl, és újabb tintaadag szívódik be.
o Piezoelektromos nyomtató: (ink jet) lényege, hogy a tintatartály elektromos feszültség hatására összehúzódik (piezoelektromos hatás) és kipergeti a tintacseppet a fúvóka szabad végéről a papírlapra.
Általános jellemzők: A tintasugaras nyomtatók érzékenyek a papír minőségére, csak megfelelő nedvszívó képességű papíron alakítható ki a minőségi nyomat. Tehát a festék nemcsak a papír felületén, hanem annak belsejében is változásokat eredményez. Festékpatronjai többféle kialakításúak. A nyomtatófej nagyon fontos, ált. üzemen kívül védősapka takarja a fúvóka szabad nyílását, ezzel korlátozva az eltömődés és beszáradás lehetőségét. Nem képes több példány egyidejű nyomtatására, viszont csendesebb és viszonylag olcsóbb szerkezet.

Lézernyomtató: Működési elve, hogy egy elektromosan töltött félvezető réteggel bevont henger palástján gyenge lézerfénnyel vagy LED-ek sorozatának fényével a nyomtatandó oldal egy pontsorának megfelelően kioltják az elektromos töltést. Egy festékes hengerről pedig csak a töltéssel nem rendelkező részeken marad meg a festék, ez a papírra simulva hozza létre a nyomatot, majd a papírt erősen felmelegítve rögzítik azt. Egyszerre csak egy példányt tud nyomtatni, viszont nagy sebességű és szép képeket adhat. Összetett szerkezet, de energia- és festéktakarékos.
Fontos részei:
o Lézer fényforrás: Egyetlen hullámhosszú, egyforma hullámállású. Lencserendszer tartja párhuzamosan.
o Eltérítő rendszer: A lézersugárnak a nyomtatás során végig kell pásztáznia a töltött henger felületét, ezt biztosítja egy 8oldalú forgó tükör.
o Optika: A lézerfényforrás fényének párhuzamosítása, fókuszálása ennek a feladata.
o Töltött henger: Ennek a felületén jön létre a nyomtatandó kép.
o Hengerek: Egyikük festéket hord fel a töltött hengerre, ezáltal a papírra. A papírra kerülő festéket a fűtött henger belevasalja a papírba.
Termikus nyomtató: Speciális papírt igényel, mivel a nyomtatófej ezt a papírt helyileg felmelegítve hozza létre a nyomtatott képet. Hátránya a speciális papír és, hogy idővel elszíneződik. Korszerűbb megoldás, ha a nyomtatószalag tartalmazza a festékanyagot, ami a fej hőhatására a papírra kerül, itt színek használata is lehetséges.
Ionsugaras nyomtató: Hasonlít a lézernyomtatóhoz, de itt alumíniumhengeren ionsugár hozza létre a nyomtatáshoz szükséges mintázatot.
Csatlakozása a számítógéphez lehet párhuzamos port használatával, vagy USB porttal vagy egy régebbi verzióval SCSI porttal. Egyre gyakrabban tartalmaznak hálózati kártyát, ezzel és a beépített szoftverrel a nyomtató LAN önálló szereplője lehet. Fontos jellemzője a nyomtatónak, hogy ismer-e parancsnyelvet. Egyik legelterjedtebb lapleíró nyelv a Postscript, ami a megjelenítendő oldal tartalmát (képet és szöveget) a kimeneti eszköz számára értelmezhető módon írja le.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Mit dem Bus, mit dem Eisenbahn

Die öffentlichen Verkehrsmittel sind: der Autobus, die Strassenbahn, die Eisenbahn,...

Close