A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Internet szolgáltatásai

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
3068
Nyomtasd
Dátum: 2012-09-29 Küldd tovább
  Letöltés

Internet szolgáltatásai

1. Az elektronikus levelezés

Az Internet elektronikus leveleit e-mail – az angol ”electronic mail” kifejezésből – elnevezéssel szokás illetni. Az e-mail valójában a felhasználók személyes kommunikációs csatornája a hálózaton, a legrégibb, legalapvetőbb lehetőség az Internet szolgáltatásai közül. Levelezőprogramokkal üzenetek küldhetők a világ más tájaira vagy akár a szomszéd szobába, ahol a címzett néhány másodperc múlva olvashatja a levelet.

A levelezést két fő szolgáltatás irányítja, a POP (Post Office Protocol) a fogadó oldala, míg az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) a feladó oldala leveleinknek. Ha egy POP szervert adunk meg a levelező szoftverünknek, akkor azt a helyet definiáljuk, ahonnan az úgynevezett kliensünk le fogja tölteni az ott várakozó leveleinket. Ez úgy működik mint egy postahivatal, ahol az ügyfelek postafiókokat bérelnek. Az SMTP-t úgy képzelhetjük el, mint az utcai postaládákat. Ide bárki bedobhatja az elküldendő leveleit, bárhová legyen is az címezve. Az SMTP szerver megkeresi az adott domain névhez tartozó postát és bedobja a megfelelő postafiókba.

Az elektronikus levelezésnek számos előnye van a hagyományos levelezéssel szemben:

·   az e-mail igen gyors, a levelek napok helyett percek vagy másodpercek alatt megérkeznek a címzetthez

·    teljesen ingyenes (a már Internet hozzáféréssel rendelkezők számára)

·    az e-mail sokkal nehezebben veszik el mint a hagyományos levél, hiszen a hálózaton megfelelő biztonsági rendszer működik. A rosszul megcímzett levelek visszaérkeznek a feladóhoz, és a megfelelő módosítás után újraküldhetők

·    a szöveges üzenetek mellett számítógépes állományokat is továbbítani lehet, így képet, hangot, mozgóképet, programokat is.

Az e-mail-nek a telefonhoz is képest is jelentős előnyei vannak: azon kívül, hogy a világ másik végén levő ismerősünkkel is ingyen beszélhetünk, az üzeneteket akkor írhatjuk és olvashatjuk, amikor éppen ráérünk, a válaszon annyit gondolkozhatunk, amennyit akarunk, nem kell egymás után szaladgálni. Nem csoda, hogy a legtöbb embernek (legalábbis kezdetben) az e-mail az Internet legnagyobb csábítása, és ma is sokan elsősorban levelezésre használják a hálózatot.

Az ismerőseinkkel való kapcsolattartás mellett az e-mail számtalan egyéb dologra is használható. Ezen keresztül kérhetünk segítséget, tanácsot, információt, szakmai párbeszédeket folytathatunk, vitatkozhatunk bármilyen témáról, új ismerősökre tehetünk szert. A magánlevelezés mellett előfizethetünk az ún. elektronikus újságokra, melyek friss példányait e-mailen fogjuk kapni; részt vehetünk levelezőcsoportokban, amelyekben a küldött leveleket minden résztvevő megkapja.

Az e-mail lényegét tekintve olyan, mint a hagyományos levelezés: mindenki, akinek Internet előfizetése van, saját e-mail címmel és elektronikus postafiókkal rendelkezik. Az e-mail cím név@hol alakú. Itt a ”név” a már említett felhasználói név, a ”hol” pedig annak a számítógépnek az Internet-azonosítója, amelyre az üzenetet küldjük. E sorok írójának címe: cheesee@sksyu.net

Az elektronikus levelezés hátrányai

Érzelmek kifejezésére kevésbé alkalmas, személyes jegyekre csak az írás stílusából lehet következtetni

Nem fogadható el hitelt érdemlő bizonyítéknak (bár az EU-országok hírközlési minisztereinek megegyezése szerint 2000-től hiteles aláírásnak számít a digitális aláírás, így az e-mail is elfogadható az EU-n belül hitelt érdemlő bizonyítéknak).

Az e-mail címben bármilyen apró elírás hibához vezet, míg a hagyományos postacímeknél a postás esetleg tudja korrigálni a rossz címet.

2. WWW (World Wide Web)

A WWW tulajdonképpen nem más, mint egy multimédiás felhasználói felület, amely elkülönített dokumentumokat fog össze hálózatban. Linkek segítségével fogalomról fogalomra, dokumentumról dokumentumra ugorhatunk. A WWW világszerte felkínálja nekünk a legkülönbözőbb jellegű információkat, szövegeket, képeket, grafikákat, hangokat, videókat, az emberiség csaknem összes digitalizált tudását elérhetjük weboldalakon keresztül. És ez – nap mint nap – több százezer oldallal bővül. A nyomtatott sajtó (kiadók), nyomtatott publikációk, egyetemek, magánszemélyek, múzeumok, nemzeti és nemzetközi szervezetek, egyesületek, vállalatok stb. kínálnak számtalan információt. Minden weboldalnak van egy címe, az úgynevezett URL (Uniform Resource Locator), amit böngészővel lehet elérni. A World Wide Web-en általában az ún. Hypertext Markup Language (HTML) dokumentumnyelvet használják. Ennek alkalmazásával lehet keresztutalásokat (linkeket) készíteni más dokumentumokhoz, valamint tetszés szerinti nagyszámú képet, filmet, vagy hangot mellékelni. A HTML-adatokat többnyire a HTTP (Hypertext Transfer Protocol) kommunikációs protokoll segítségével közvetítik a webszerver és a számítógép között.

Böngészőprogramok

Napjainkban a piacon kapható böngészőprogramok csupán két terméket jelentenek:

- Netscape Navigator vagy Netscape Communicator

- Microsoft internet Explorer

Mindkét szoftver az összes verzióban ingyenesen áll a felhasználók rendelkezésére. Ezek segítségével használhatjuk ki hatékonyan a WWW adta lehetőségeket. Mindkét programban számos lehetőség és funkció áll rendelkezésünkre, hogy testre szabjuk böngészőprogramunkat.

3.Telnet (távoli hozzáférés)

Az internet kezdetén ez volt a legnépszerűbb szolgáltatás. Ha volt valakinek login neve és jelszava (együtt röviden: account) valamelyik szerverre, akkor ez – feltéve, hogy a rendszergazda is megengedte – gyakorlatilag teljes internet elérést biztosított. Előnye még, hogy a gépünk lehet akármilyen egyszerű, mivel csak terminálként működik (azaz elküldi a begépelt parancsot a szervernek, a kapott választ pedig kiírja a képernyőre). Az érdemi munkát maga a szerver, s nem a mi gépünk végzi. További előnye, hogy a szerver közvetlenül az internetre csatlakozik, így az adatátvitel sebessége igen nagy, de csak az internet és a szerver között. A szerver és a gépünk közötti sebesség a modemünktől függ.

Mivel a Telnet általában Unix operációs rendszert használó gépen fut, ezért használatához szükségünk van a unixos parancsok, valamint a Unix rendszer ismeretére.

Amikor a távoli géppel felépült a kapcsolat, az első dolgunk itt is az, hogy azonosítsuk magunkat. Ha van saját accountunk az illető gépen, akkor használhatjuk az azonosítónkat és jelszavunkat, s ilyenkor a saját alkönyvtárunkból tudunk letölteni állományokat, vagy oda tudunk felküldeni dolgokat. A legtöbb ftp-t szolgáltató gépre azonban az “Anonymus” (vagy az “ftp”) nyilvános azonosítóval is be lehet lépni, de ilyenkor csak ahhoz a directory-hoz férünk hozzá, ahol a nyilvánosan terjeszthető állományokat helyezték el a rendszerüzemeltető (rendszerint egy “pub” nevű alkönyvtárban). Ilyenkor jelszónak (password) illik a saját e-mail postafiókunk címét megadni. Egyes gépekre Anonymusként is feltölthetünk állományokat, rendszerint egy “Incoming” nevű alkönyvtárba. Ilyen anonim ftp kapcsolatokat csak az adott szolgáltató gép csúcsidején kívül illik létrehozni (nem is mindig engedik be az ftp használókat napközben a leterheltebb gépek).

Nagyon fontos, hogy ha nem szöveges állományokat küldünk át a hálózaton, akkor egy “bin” paranccsal állítsuk be a bináris file-transzfer üzemmódot, mert különben a letöltött programok, képek, formázott dokumentumok, tömörített állományok stb. használhatatlanok lesznek! A legnagyobb anonim-ftp archívumokról vannak kereshető adatbázisok is. Ilyen például az archie, ami sok helyen megtalálható a világban.

Ha van a gépünkön archie kliens, akkor egyszerűen az “archie” vagy az “archie-s file-név” paranccsal indíthatjuk el. Ha nincs, akkor Telnet-tel felhívhatjuk valamelyik nyilvános archie adatbázist, pl. az archie.univie.ac.at vagy az archie.mcgill.ca címen. A bejelentkezéskor az “archie” azonosítót kell megadni, majd a “prog file-név” paranccsal tudunk keresni. Eredményként kapunk egy listát azokról a gépekről, amelyeken a keresett file megtalálható. Az archie-nál fejlettebb és könnyebben kezelhető keresőrendszerek is vannak gopher és WWW felületekkel (pl. Veronica, AltaVista, Lycos, Virtual Software Library). A legújabb és a legnépszerűbb ftp archívumokról többek között a comp.archives UseNet hírcsoporból értesülhetünk.

4.FTP (File Transfer Protocol)

A File Transfer Protocol, mindkét irányban képes file-ok átvitelére (szerverről, illetve szerverre). Először a kiválasztott szerverre kell bejelentkeznünk, ahol kérnek egy azonosítót (login name) és egy jelszót (password). Ha ezekkel nem rendelkezünk, akkor olyan szervert kell keresnünk, amelyik elfogadja az Anonymus login nevet is, ekkor a jelszó általában a saját e-mail címünk. Az ilyen szervereket Anonymus FTP szervereknek nevezzük. Ha sikerült bejelentkezni, akkor a képernyőn láthatjuk azokat a könyvtárakat, amelyekhez hozzáférést biztosít az adott szerver, s ezekben kedvünk szerint barangolhatunk.

Az FTP használata ugyanolyan könnyen elkezdhető, mint a Telnet programé. A szolgáltatót a gép parancssoránál írjuk be:

ftp gép.név

és nyomjuk meg az Entert. A “gép.név” annak az FTP szolgáltatónak a neve, amit el szeretnénk érni. Az egyik fontos különbség a Telnet és az FTP program között, hogy illetlenségnek számít a legtöbb FTP szolgáltató géphez kapcsolódni az adott helyen érvényes csúcsidő alatt (általában helyi idő szerint de. 6 és du. 6 között). Ez azért van, mert az állományok átvitele jelentős számítógépes teljesítményt foglal le, amire napközben valószínűleg szükség van az illető számítógép fő feladatának ellátásához. De azért van néhány FTP szolgáltatás, ami napi 24 órában használható.

5.Gopher

A Gopher a WWW elődje. A Gopher a szolgáltatások szempontjából sokkal áttekinthetőbb és gyorsabb. Azért áttekinthetőbb, mert a világ különböző pontjain lévő szervereken elosztva helyezkedik el az információ, és ezt a Gopher egy könyvtárszerkezettel képezi le. Minden könyvtár egy bizonyos témát, témakört ölel fel, amit aztán a benne lévő újabb és újabb könyvtárak további kisebb csoportokra osztanak, egészen a kívánt információig. A könyvtár által jelzett téma lehet, hogy egy teljesen másik Gopher szerveren van, ilyenkor a szükséges új kapcsolat automatikusan létrejön.

A hierarchikus felépítés miatt egyszerűbb Gopheren megkeresni valamit, mint WWW-n, ahol minden egyes oldalon újabb és újabb linkeket találunk, melyek oda-vissza mutatnak egymásra. (Nemhiába szokták ‘világméretű pókhálónak’ is nevezni a WWW-t.) A Gopher gyorsabb is, mert vagy csak az adott könyvtár bejegyzéseit kell elküldenie a gépünknek, vagy csak egy szövegfile-t, ami a kívánt információt tartalmazza. Ez persze a hátránya is, hiszen WWW esetén az információ gyakorlatilag bármi lehet. Újabban már található olyan link is Gopher menüben, ahol szöveges és WWW formátum egyaránt elérhető. Ha tudunk, akkor érdemes egy kis időt szakítani ennek a szolgáltatásnak a megismerésére is, mert rengeteg hasznos információ található ezeken a szervereken. A megadott példa is ezt bizonyítja, ami a Magyar Elektronikus Könyvtár Gopher szerverére mutat (http:www.mek.iif.hu).

A Gopher “sikeréve” 1993 volt, rövid idő alatt több ezer szerver jelent meg az interneten és ezek már több millió állományhoz biztosítanak hozzáférést. Azóta a multimédia és HiperText képességekkel rendelkező WWW egyre jobban megelőzi népszerűségben, de még mindig sok értékes gopher rendszerű információforrás van a hálózaton, és a gopher szerverek rendszerint kevésbé túlterheltek, mint a WWW vagy az ftp szolgáltatók. Mivel a gophernél többnyire csak rövid menüket kell átküldeni a hálózaton, és utána lebomlik a két gép közötti kapcsolat, s a WWW-vel szemben itt nincsenek nagy méretű képek, ezért a gopher nagyon “kíméletesen” használja a kommunikációs vonalakat, és csúcsidőszakban is viszonylag gyors navigálást tesz lehetővé az interneten. Ráadásul a legújabb verziójú gopherszerverek tudnak WWW (HTML) dokumentumokat is szolgáltatni, így oda-vissza megoldott az átjárás a WWW és a gopher között, vagyis néhány évig még biztosan egy jól használható eszköz lesz multimédiát nem igénylő szolgáltatásokhoz.

6.Usenet hírcsoportok

A UseNet eredetileg egy internettől független hálózati szolgáltatás, mely elektronikus kommunikációs fórumokat biztosít. A UseNet hírcsoportjainak anyagát most már az interneten (is) terjesztik, sőt – elsősorban az USA-ban – sok ember számára gyakorlatilag a UseNet jelenti az internetet, annyira népszerű ez a szolgáltatás. A UseNet hírcsoportok hasonlóak az előző fejezetben említett internet és Bitnet levelező listákhoz, azzal a lényeges különbséggel, hogy a newsgroup üzenetek (messages) nem az “előfizetők” saját postafiókjába kerülnek, hanem a világ különböző szolgáltató (szerver) gépein terjednek és tárolódnak, ahonnan a felhasználók egy megfelelő “hírolvasó” (news reader) kliens programmal tudják letölteni és megnézni az őket érdeklő hírcsoportok anyagát. Az üzenetek néhány napig vagy néhány hétig maradnak a szervereken, utána letörlődnek. Már tízezernél is több hírcsoport létezik, a legkülönbözőbb témákban. A csoportok hierarchikus rendbe vannak szervezve, a legfelső szintű beosztás a következő:

- bionet Biológiai tudományok

- bit.listserv Bitnet eredetű levelezőcsoportok

- biz Üzleti témák

- comp Számítástechnika és kapcsolódó témák

- misc Máshová be nem sorolható hírcsoportok

- news Hírek magáról a Usenetről

- rec Hobbi, játék és szórakozás

- sci Tudományok, kivéve a biológiát

- soc Szociális témák, gyakran népcsoportokról

- talk Politika és kapcsolódó témák

- alt Vitatható vagy szokatlan témák; nem minden szolgáltatónál találhatók meg.

Nagyon sok hírolvasó program található a hálózaton. A Unix gépeken a leggyakoribb az nn, az rn és a tin nevű szoftver. Ezek karakteres üzemmódban működő, parancsokkal vezérelhető programok, egyre kevésbé használják őket.

PC-ken jól használható a hírek olvasására pl. a szintén karakteres, de menükkel kezelhető Minuet vagy a Windows alatt futó grafikus Netscape newsreader funkciója és a WinVN. A hírolvasó kliensek helyett, gopher vagy WWW szervereken elérhetők a hírcsoportok anyagai több gépen is a világban, de ezeknél csak olvasni tudjuk a leveleket, válaszolni nem lehet rájuk. Néhány helyen kereshető adatbázist is készítenek a UseNet üzenetekből (ami nem kis feladat, mert naponta egy teljes enciklopédiának megfelelő mennyiségű szöveget tesznek közzé a Useneten). A legismertebb ilyen kereső jelenleg az AltaVista (http://www.altavista.com).

Különösen érdekesek és értékesek az ún. FAQ (Frequently Asked Questions) összeállítások, melyek egy-egy témában a “kollektív bölcsesség” gyűjtőhelyei: a hírcsoportban leggyakrabban feltett kérdések és a rájuk adott válaszok összefoglalásai. A Useneten olyan speciális témáknak is vannak fórumai, amelyek sehol máshol nem fordulnak elő a hálózaton, és ha nem tudjuk eldönteni, hogy egy adott kérdést melyik hírcsoportban érdemes feltenni, akkor lehetőség van a “keresztpostázásra” is, vagyis levelünket egyszerre több newsgroupba is elküldhetjük. (Az intenzív keresztpostázás azonban a hálózati illemtan (netiquette) szerint kerülendő.)

7.Talk

A beszélgető (talk) program segítségével az interneten keresztül két felhasználó “beszélgetést” folytathat egymással. Használatakor a képernyő két részre osztódik, az egyik fél az egyik részbe, míg a másik fél a képernyő másik részébe gépelheti mondanivalóját. Használatához szükséges, hogy a hívott fél az adott időben egy ilyen szolgáltatást nyújtó számítógépre bejelentkezzen. Célszerű a beszélgetés időpontját e-mail-ben előre rögzíteni.

Előnyei:

- rendkívül gyors

- az információcseréhez a legolcsóbb

- nem egyoldalú (pl. levelezés)

Hátrányai:

- rossz vonal esetén nagyon lassú, gyors vonal esetén pedig azért lassú, mert a kommunikációt nem profi gépírók végzik

- érzelmek kifejezése korlátozott (használjunk smilies-t : J)

- gyakori “szinkronizációs hiba” a képernyő egyik felén bepötyögött 5. kérdésre még csak most jön a válasz, vagy a partner kérdését az első pár szóból már rég kikövetkeztettük   esetleg már válaszoltunk is rá   de ő még mindig lelkesen gépeli kérdését.

Használata: talk felhasználó@gépnév

Például: talk toth16@dab.iit.uni-miskolc.hu

internetes telefonálás: a technika jelenlegi szintjén megoldható, hogy két felhasználó ne csak gépelés útján tudjon “beszélgetni” egymással, hanem élőszót is tudjanak váltani. Ehhez olyan számítógép szükséges, amely el van látva mikrofonnal és hangkártyával. Innentől kezdve, akár amerikai barátunkkal is beszélgethetünk, a helyi hívás áráért.

8.IRC

A népszerű “party line” telefonos szolgáltatáshoz hasonlóan az interneten is létezik olyan szolgáltatás, amely hasonló a talk-hoz, ám többen társaloghatnak egyidőben. Ez a szolgáltatás az IRC (internet Relay Chat). Az IRC szolgáltatás több logikai csatornát biztosít, melyeken különböző témákban lehet beszélgetést folytatni az oda bejelentkezett felhasználókkal. A magyar IRC-használók leginkább a #magyar csatornára jelentkeznek be. Ezek a csatornák éjjel-nappal üzemelnek.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Elektronikus levelezés

Elektronikus levelezés Az elektronikus levelezés hálózati szolgáltatás. Szinte mindenki használhatja,...

Close