Információs technológia felhasználása a mindennapokban.

Információs technológia felhasználása a mindennapokban.

Az információs technológiai forradalom, a kommunikációban végbement forradalmi változások, illetve ezek egymásra gyakorolt hatása átalakította a világunkat. Néhány évtizede még elképzelhetetlen technikai eszközök állnak ma a rendelkezésünkre a mindennapi életben. A globalizálódó világban az új típusú kommunikáció, az információáramlás új és eddig sosem látott sebessége megváltoztatja a társadalmakat.

A társadalmak átalakulása természetesen magával vonzza a hadügy és a hadügyrõl alkotott nézeteink változását is. Az információs hadviselés megjelenésével a hadügy egy új fejezete kezdõdhet el, amelyben a fõ cél – hasonlóan az élet más területeihez – az információs fölény megszerzése.
Az információs technikai forradalom hatására, illetve ennek eredményeként megjelenõ eszközök átalakítják mind az információ megszerzésének módját, mind a felhasználás rendjét. Ma a polgári életben használt eszközök és megoldások kiválóan alkalmazhatók a katonai élet megfelelõ területein.
Információs eszközök és megoldások a mindennapi életünkben

MOBILTELEFONOK

Napjainkban talán a celluláris hálózatokra épülõ mobiltelefonok testesítik meg a XXI. század emberének szabadságát. A mobiltelefon és az általa elérhetõ szolgáltatások (SMS, EMS,MMS) életünk szerves részét képezik. A státuszszimbólumot nagyon gyorsan felváltotta a mindennapi élet elengedhetetlen részévé váló személyes kommunikációs eszköz. Az az eszköz, amely nemcsak a veszélyhelyzetben, de a szórakozásban, üzleti életben, vagy csak egyszerûen a másokkal való kapcsolattartásban jelenti a mindennapok elengedhetetlen eszközét. Lehetõség van az emberi beszéd átvitelén kívül adatok továbbítására, rövid szöveges üzenetek közvetítésére. Az információs technológia konvergáló hatása talán a mobil telefóniában követhetõ nyomon leginkább. Ma már egyre gyakoribb, hogy valaki a mobil telefonját használva kapcsolódik az Internetre. A WAP (Wireless Application Protocol) lehetõséget teremt az Internet mobil – helyhez nem kötött – használatára. Ennek segítségével olyan szolgáltatásokat vehetünk igénybe nagyon rövid idõ alatt, amelyek ezelõtt csak nagyon sok idõ és energia ráfordítással voltak elérhetõek. Az információért folyó versenyben, amely a felgyorsult világunk egyik legfontosabb mozgató eleme, az idõnek óriási jelentõsége van. Ma már nem mindegy, hogy az általunk szükségesnek és fontosnak tartott információ mennyi idõ alatt és milyen minõségben áll a rendelkezésünkre. A mobil telefonok egyre inkább hasonlítanak egy hordozható személyi számítógépre, amelyen már nemcsak hang, vagy szöveges üzenet, de kép és mozgókép is továbbítható.
Megjelentek a mûholdas alapokra épülõ mobil kommunikációs rendszerek, amely tovább élesítik a napjainkban már egyébként is igen éles információs versenyt. A GSM rendszerek után a GPRS, majd az UMTS rendszerek egyre megbízhatóbban és egyre nagyobb sávszélességben, mindenki által elérhetõ módon adják kezünkbe a kommunikáció új, eddig még sosem látott csatornáját.

GPRS – General Packet Radio Service.

A GSM hálózatok bővítésével és új mobil készülékek bevezetésével lehetővé válik, hogy a felhasználók 115 kbit/s sebességű adatkapcsolatot hozhassanak létre.
A mobil kommunikáció robbanásszerű terjedésével párhuzamosan nő az Internet használatának növekedése. A mobil felhasználók mozgás közben is igénylik az Internet szolgáltatásait, elektronikus levelezést, WAP vagy Web hozzáférést, de sokan szeretnének bekapcsolódni cégük Intranet hálózatába is. A GPRS nem csak lehetővé teszi ennek megvalósítását, de magasabb sebességet is kínál a vezetéken elérhető hagyományos hozzáférésnél.

A GPRS mérföldkőnek számít a GSM hálózatok fejlődésében, a 3G hálózatok felé vezető úton. A következő lépcső az EDGE nagysebességű modulációs technológia és a GPRS ötvözése lesz, mely akár 384 kbit/s sebességű hozzáférést tesz majd lehetővé – mindezt a ma kialakított hálózati infrastruktúrán.

SZÁMÍTÓGÉPEK
A számítógépek a kezdetektõl óriási átalakuláson mentek végbe. A fizikai méretük jelentõsen – nagyságrendekkel csökkent, kapacitásuk pedig a sokszorosára nõtt. Megfigyelhetõ az óriási változás az emberek és számítógép viszonyában is. Gondoljunk bele, az asztali PC-k megjelenése elõtt csak a számítógépes szakemberek kiváltsága volt, hogy a munkájukat, vagy a munkájuk egy részét a „számító gép” végezze el. Ma már mindenki számára természetes, hogy asztalán ott van a számítógép. Segítségével nemcsak a munkája válik könnyebbé, hatékonyabbá, de a társadalom többi tagjával is jóval könnyebben tudja tartani a kapcsolatot. A számítógépes hálózatok megjelenésével, és fõleg az Internet megjelenésével és széleskörû elterjedésével egy új dimenzió jelent meg. A kereskedelem, az információáramlás, a „személyes” kapcsolattartás globálissá vált, összezsugorította a földet. Függõségünk a számítógépektõl mindezekkel egyenes arányban nõtt.
Nincs ez másként a hadseregekben sem. Azok az információs technikai forradalomnak tulajdonítható eredmények, amelyek lehetõvé tették a számítógépek ilyen gyors és totális elterjedését, természetesen a hadseregekben is jelen voltak, és jelen vannak. Ma már a fegyverrendszerek, a felderítés, információszerzés, vezetés, logisztika elképzelhetetlenek a számítógépek munkája és segítsége nélkül. A függõség tehát itt is jelen van, hasonlatosan a polgári élethez.

GPS – Műholdas helymeghatározó rendszer

A GPS mozaikszó az angol „globális helymeghatározó rendszer” (Global Positioning System) kifejezés rövidítése, amely az emberiség régi problémájára kínál minden korábbinál jobb megoldást. A földrajzi helyzet meghatározására sokféle technika alakult ki az évszázadok folyamán. A mind pontosabb navigáció igénye több tudományág (földrajz, geometria, csillagászat) kialakulását és fejlődését is jelentősen segítette.

A készülék másodpercenként kiszámítja az éppen aktuális földrajzi koordinátát. A valódi pontosság átlagosan 5-10 méter, de nagyon sok tényezőtől függ, így ennél valamivel jobb illetve sokkal rosszabb is könnyedén lehet. A kézi, navigációs célú GPS vevők a gyakorlatban elterjedt formátum szerint fokban és fokpercben (ezred fokperc pontossággal) jelzik ki a földrajzi szélességet és hosszúságot, például a budapesti Lánchíd közepének koordinátái N 47° 29,939′ és E 19° 2,622′ (a betűjelzés az égtáj angol kezdőbetűje: északi szélesség, keleti hosszúság).

TELETEXT(TEXT): A teletext két különböző technológia, a számítógép és a televízió ötvözete. Olyan információs rendszer, amelyik a néző számára a leggyorsabb és a legegyszerűbb módon jeleníti meg a híreket, sporteredményeket, utazással, időjárással kapcsolatos információkat és még számos tartalmat. Az elsőként Angliában elindított szolgáltatás mára mindenütt jelen van a világon és a kutatások azt bizonyítják, hogy létjogosultságát még az internet elterjedése sem kérdőjelezi meg.
A rádió mint tömegkommunikációs eszköz
A tömegkommunikációs eszközök legfontosabb közös jellemzője a tömegszerűség és a vele együtt járó demokratizmus, a gépi útón történő közlés, a gépi közvetítés és a közlő, a bemondó vagy előadóművész központi szerepe.
A tömegkommunikáció tartalmas jelentése összetett. Tömegeknek szóló közlés, a tömegek tájékoztatása, befolyásolása, a több milliós közvélemény alakítása és a nagy tömegekkel megteremtett újfajta kapcsolat együtt van jelen ebben a jelentésben.