A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Digitális Adattárak

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
6622
Nyomtasd
Dátum: 2013-09-25 Küldd tovább
  Letöltés

A könyvtárak szerepe a 21. században teljesen megváltozott. A Technológiai fejlődéssel, és az internetes információs források számának növekedésével, egyre inkább háttérbe szorul a papír alapú dokumentumok szolgáltatása.

A változás megköveteli a könyvtáraktól is a 21. századhoz való igazodást, olyan információ források létrehozásával, amelyek online bármikor elérhetőek, és a legszélesebb spektrumon szolgáltatják az adatokat.

Nem lehet kérdéses, hogy a digitalizálás játssza most a legfontosabb szerepet a könyvtárak életében, és a digitalizálással párhuzamosan megjelenő feladatok. Így a digitalizálásra került dokumentumok elektronikus leírása, metaadatokkal, tárgyszavakkal való ellátása, megőrzése, állományának bővítése, és szolgáltatása, ma a könyvtárak legfontosabb feladata.

Mindazonáltal számos problémát figyelembe kell vennünk ezzel a témával kapcsolatosan:

  • A könyvtárak nagy részében vannak olyan állomány részek, amelyek feltárását még nem végezték el. Ezért ezekhez a dokumentumokhoz, még csak bibliográfiai leírás sem készült;
  • A könyvtárak nagy részében, ahol különleges gyűjtemények kapnak helyet az állományban így kéziratok, kódexek, térképek, stb. nos, ezen gyűjtemény résznek a feltárása is igencsak nehézkes, ezen dokumentumoknak a leírását nem is számítva;
  • A könyvtári állományok digitalizálása, és metaadatokkal való ellátása, sokszor a források hiányába ütközik: anyagi, technikai, avagy humán erőforrást illetőleg.

 

Magyar Digitális Képkönyvtár 

Története, célja, gyűjtőköre:

A Magyar Digitális Képkönyvtár 2008 és 2009 között jött létre, az Országos Széchenyi Könyvtár, és 48 partner könyvtár összefogásával. Az MDK valójában egy országos könyvtári képadatbázis, amely a Reneszánsz Év keretén belül, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (jogutódja: NEMFI) segítségével valósulhatott meg.

A 48 könyvtár között találhatjuk a két nemzeti gyűjtőkörű könyvtárat (OSZK, DEENK), egyházi, felsőoktatási, múzeumi, és szakkönyvtári könyvtárakat. Kiemelkedő számban képviseltetik magukat a múzeumi, és egyházi könyvtárak, amely egyaránt figyelemre méltó, és követendő példa lehet a jövőben az ilyen törekvések előtt.

A Magyar Digitális Képkönyvtár célja a könyvtári képanyagok digitalizálása, és elérhetővé tétele. Gyűjteménye folyamatosan bővülő, gazdag, és szabadon felhasználható, kiemelkedően oktatási, tudományos és kulturális szempontok figyelembevételével alakították ki. Ezen szempontok máris sejtetik az MDK által megcélzott felhasználói kört: elsősorban a diákok, tanárok, tudósok, és érdeklődő olvasók / látogatók igényeit elégíti ki. Az MDK gyűjtőköre magába foglalja az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött képanyagot, továbbá az OSZK és annak partner könyvtáraiban fellehető különféle gyűjtemények képanyagait. Így: a magyar, vagy magyar vonatkozású kódexek, helytörténeti fotótárak, képeslapok, plakátok, és más képi (vagy képként szolgáltatott) dokumentumok képanyagait, így pl. kéziratokét. Mindezen az MDK által közzé tett anyag szerzői jogot illetőleg rendezett, illetve szerzői joggal nem terhelt gyűjteményrész.

Az OSZK, és a szerteágazó gyűjtőkörrel, és profillal rendelkező partner könyvtárak hozzájárulásai garantálják, hogy az MDK egy széles spektrumot tudjon lefedni közzétett dokumentumaival, valamennyi tudományterületet illetőleg.

A Képkönyvtár anyagait egy könnyen áttekinthető, felhasználóbarát felületen, igyekeznek elérhetővé tenni, a http://www.kepkonyvtar.hu/ című honlapon. A Főoldalon olvashatunk az MDK történetéről, létrehozásának indokairól röviden, és a középső sáv alatt az oldal használatáról is, valamint az aktuálisan elérhető dokumentumok számáról is értesülhetünk.

1. ábra : Magyarország - mint Cím keresés eredménye.

2. ábra: Új szempont hozzáadása - Típus kiválasztása a kereséshez

Összesen 7 menüpontot érhetünk el közvetlenül a fejléc alatt, de dolgozat témáját követve, most csak a Keresés-Böngészés lehetőségeit fogom megvizsgálni.

A Keresésnél 26 – féle szempont segítségével vagyunk képesek elindítani egy keresést. Kereshetünk 1 beállított szempont alapján pl: Magyarország. Ezzel a keresési feltétellel 92 találatot kapunk (Lásd 1. ábra).

Azonban ezek a találatok felölelnek illusztrációkat, fényképeket, térképeket…stb. Ha ennél specifikusabb találati halmazt kívánunk visszakapni, beállíthatjuk a dokumentum Típusát. Vagyis ha egy térképet szeretnénk megtekinteni Magyarországról, akkor még egy szempont hozzáadásával beállíthatjuk a Típust térképként, és elindítva a keresést, 20 találatot kapunk (Lásd 2. ábra).

3. ábra: Évszázad szempont hozzáadása eddigi keresési paramétereinkhez

A Típusok szempontnál 78-féle lehetőség közül választhatunk, az adattól kezdve, az évkönyvön át, kisplasztika, metszet, litográfia..stb. szabadon kiválaszthatóak, akár egyszerre több is. A Típusok fajtái abc sorrendben kerültek felsorolásra, és görgetéssel (avagy a kurzor billentyűk használatával) vagyunk képesek a felsorolást végignézni, és választani.

Ezt a keresési találatot szűkíthetjük le tovább az idő tényezővel. Ezt kétféleképpen tehetjük meg. Az Évszám beállításával, vagy az Évszázad beállítással. ( Magyarországról készült térkép Típusú dokumentum 20 db van digitalizálva, 18 darab az 1750 / 1751-es évekre van datálva, 2db a 15. évszázadban jött létre.) Az Évszám szemponttal való keresés ezen, dokumentum számra vetítve tehát nem célra vezető, leginkább azok dátumozása miatt, (A felhasználó bizonyosan más évszámot adna meg – többször is próbálkozva,- találatot viszont nem kapna vissza akkor sem.) Ezért ideálisabb, ha az Évszázad szempont szerint folytatjuk tovább a keresést, így elkerülhetjük a konkrét évszám megadás csapdáit. Az Évszázad megadásnál, előre definiált időpontok közül válogathatunk a görgetősávval: I.e. és I.sz. dátumok közül választhatjuk ki a nekünk megfelelőt. A XV. századra kattintva megkaphatjuk 2 találatunkat (Lásd 3. ábra).

Az MDK tárgyszavazási gyakorlata nyomán, azonban kevesebb találatot kapunk vissza, mint amennyi valóban elérhető lenne.

4. ábra: Előző keresések – megőrzése és változtathatósága

A 3.-as és 4.-es ábrán láthatjuk az előző kereséseinket, azokkal a keresési paraméterekkel, amelyeket előzőleg használtunk. Az oldal egyik leghasznosabb funkciója –véleményem szerint- azonban az előző keresésünk megőrzése, és annak változtathatósága. Vagyis az előző keresés paramétereit újra szabadon változtathatjuk, ha arra duplán rákattintunk – ekkor szűkíthetjük a visszakapott találati halmazt újabb szempontok hozzáadásával, avagy egyes szempontok törlésével (Lásd 4. ábra). Az előző kereséseket még 20 feletti számban is képes megőrizni a rendszer.

Előző kereséseinket szabadon manipulálhatjuk a szempontok bővítésével, de maximálisan (!) 10 szempontot használhatunk egy keresés alkalmával. A szempontok bármely általunk választott keresési paramétereket magukba foglalhatják.

A szempont megadásnál tehát megannyi paramétert választhatunk ki, egyesekhez előre beállított választási lehetőségek vannak csatolva:

I. Dokumentum nyelve, ahol 47 féle nyelv közül válogathatunk, az angoltól a welsi nyelvig;

II. Évszázad (Lásd 5. ábra), ahol 44 dátum meghatározásból válogathatunk, az i.e. 3. évezredtől, az i.sz. 21. századig;

III. MDK Kategória szempontnál 2 választási lehetőséggel találkozunk: A Reneszánsz év, és a Nyugat-évforduló.

5. ábra: Elérhető Szabad tárgyszavak a Ma karakterek leütésével.

IV. A Témakör szempontnál 56 féle meghatározás lelhető fel, az Anyagtudományok, kohászat-tól indulóan, a Világtörténelemig.

V. A Típus szempontban az 5. oldalon már említetten, 78 választási lehetőség áll rendelkezésre, az adattól, a versig.

VI. A Szabad tárgyszó szempont, az első pár karakter megadása után kilistázza az az elérhető szabad tárgyszavakat. A szabad tárgyszavak a partner könyvtárak saját tárgyszó listájából jöttek létre. (Lásd 5. ábra)

VII. Ugyanez a tendencia érvényes a Tárgyszavakra is. Egy-két karakter leütésével, megjelenik a tárgyszó lista, az elérhető lehetőségekkel.

A további szempontokat a felhasználónak magának kell megadnia. Ezek a következőek: Összes, Alkotó neve, Cím, Egyéb Cím, Évszám, Főcím, Ismertető szöveg, Jogtulajdonos neve, Katalógus rekord, Kiadó neve, Közreműködő neve, Megjegyzés, Megjelenés, Megjelenés helye, Méret, terjedelem, Őrzőhely, Raktári jelzet, Részgyűjtemény neve, Szerző.

6. ábra: A keresés paramétereinek feltüntetése, (kiemelve) és a találatok.

A keresési szempontok közötti kapcsolatok beállítása

A rendszer további hasznos megoldása közé tartozik, hogy minden keresésnél megjeleníti a felhasznált keresési paramétereket a találati rekordok fölött (Lásd 6.ábra ). Így, folyamatosan ellenőrizhető a visszakapott találati halmaz relevanciája a kereső kérdésünkre, illetve segítségül szolgál a keresőkérdés módosítását illetőleg. (Látjuk, hogy mely keresési paraméteren kell változtatni, a relevánsabb találatok érdekében.)

A 6. ábrán láthatjuk, hogy a szempontok között És kapcsolat van. Ezt a rendszer automatikusan állítja be a keresésnél, de ezt a kapcsolatot átállíthatjuk Vagy-ra, avagy Nem-re is. Mint minden könyvtári adatbázisnál, itt is problémát jelentett a Metaadat-szerkezet, Metaadat-formátumok, a Témastruktúra, és a Tárgyszavak kialakítása.

A tárgyszavakat az MDK a Köztauruszból vette át, egyrészt a tárgyszavak egységességének figyelembe vételével, másrészt azon indokból, hogy a Köztaurusznál jobb feltáró rendszer nincs ma Magyarországon. A Tárgyszavakat az MDK a Köztauruszból emelték át tehát, de a sokszínű gyűjtemények feltárása több tárgyszót igényelt – erre a partner könyvtárak hívták fel az OSZK figyelmét, amelynek nyomán létrehozták a Szabad Tárgyszavak-at. Ezek az adott könyvtár saját tárgyszólistáját jelentik, amelyek így különállóan bekerültek a rendszerbe.

7. ábra: Térképek metaadatai - Évszám, és Évszázad megadással.

Tárgyszavazási problémák:

Azonban a már elvégzett keresés (Emlékeztetőül: Cím – Magyarország, Típus neve – Térkép, Évszázad – i.sz.XV.sz. beállításokkal) nem azokat az eredményeket produkálta, amelyeket a gyűjtemény anyaga feltételezett volna. Ezt az eredményt a tárgyszavazás sajátosságai okozták a kereséskor, ugyanis a visszakapott találatoknál feltüntetett metaadatok, egyes rekordoknál eltérőek. Vagyis: a találati rekordok közt egyes térképeknél metaadatként vagy csak az Évszám tárgyszó, vagy csak az Évszázad tárgyszó szerepel (Lásd 7. ábra).

Ez a keresés eredményességét annyiban manipulálta, hogy azokat a találatokat, ahol csupán Évszámként szerepel a dokumentum dátuma pl: 1473, azok nem jelennek meg automatikusan az Évszázad, mint i.sz.XV.sz. keresési paraméter megadásával. A probléma gyökere itt abban keresendő, hogy a felhasználó valószínűsíthetően nem lesz képes, vagy nem is fog pont arra a dátumra rákeresni, amely alatt tárgyszavazva van dokumentum, hanem általánosítva, Évszázadra fog keresni. Ekkor azonban, nem fogja visszakapni az Évszám szerint tárgyszavazott – és az egyébként az Évszázadba- tartozó dokumentumokat, csak azokat, amelyek Évszázad tárgyszóval rendelkeznek, ezáltal a felhasználó sok releváns dokumentumot veszít.

Ez a jelenség nem elszigetelt eset a gyűjteményben, és nehezen orvosolható, a kiegészítésre szoruló rekordokat számba véve.

A problémát tovább boncolgatva megállapítható, hogy kis dokumentum számnál a felhasználónak valószínűleg nem megterhelő végignézni 20-30 rekordot egyenként, miközben igyekszik megtalálni a számára megfelelő dátummal ellátott dokumentumot, de ez 200-300 tételnél már kivitelezhetetlen.

A problémát tovább súlyosbítja, hogy a felhasználók nagy része nem jártas a könyvtári rendszerekben való keresésben, és ezért az eredménytelen keresések nyomán önkéntelenül is elítélik azt. Ez pedig azzal a veszéllyel fenyeget, hogy többé nem fogják azt a rendszert használni ahol többszöri kísérletezésük nyomán sem jártak sikerrel, amely rendszer pedig Őértük jött létre, és amelynek a legfőbb célja a felhasználók igényeinek kielégítése volna.

Az MDK azonban egy folyamatosan fejlődő, és karbantartott rendszer, amelynek bővülő adatállományát az OSZK munkatársai folyamatosan igyekeznek felhasználó közelibbé tenni, és közben a könyvtári leírási módszertanoknak is megfelelni. Lássuk tehát, hogy ez a folyamat, mint is zajlik le a gyakorlatban:

Először is az adott könyvtárnak pl: partnerkönyvtárnak össze kell gyűjtenie a saját gyűjteményéből azon képeket, amelyeket szerepeltetni akar az MDK anyagában. Ezekkel a képekkel kapcsolatosan elvárás, hogy azok jó minőségűek legyenek, és az adott könyvtár az esetleges szükséges változtatások (pl: retusálás, színkorrekció) végrehajtásával digitalizálja be őket. A digitalizálás után, minden képhez metaadatokat kell a könyvtárnak csatolnia, az MDK az NDA mentén született qDC (minősített Dublin Core) ajánlását használja. Azok a metaadatok amelyeket az adott könyvtárnak kell megadnia, sorszámozottak, és fekete színnel jelöltek, a rendszer által automatikusan kitöltésre kerülő, illetve belső adatok píros színnel vannak feltüntetve, és nem részei a számozott felsorolásnak. Ezen mezők kiegészítő jelleggel vannak jelleggel vannak csak jelen.

Bibliográfiai adatok: Az eredeti képdokumentum adatai

I. Cím: Főcím, Besorolási cím2, Egyéb cím, Egyéb cím minősítője (alcím, eredeti cím, fiktív cím, összefoglaló cím, párhuzamos cím, részcím, vagylagos cím, sorozatcím, összetett cím, megállapodásos cím, közös cím, generikus cím, egységesített cím, címváltozat);

II. Alkotó neve, szerepe;

III. Közreműködő neve, szerepe; (megegyezik az Alkotó mezővel, azzal a különbséggel, hogy itt a mű létrehozásában járulékos szerepet játszó személyeket lehet leírni, valamint itt kell megadni a digitális változat készítőjét / készítőit is.3)

IV. Eredeti, Összefoglaló kiadvány, objektum: Cím, szerző, megjelenés;

V. Megjelenés: Megjelenés ideje, megjelenés helye, kiadó neve;

VI. Katalógus Rekord URL : Katalógus rekord;

VII. Méret / Terjedelem;

VIII. Dokumentumtípus: A típus neve;

IX. Származási hely: Őrzőhely, őrzőhely URL, raktári jelzet / más helyi azonosító, include URL, rendelési URL / e-mail cím;

Digitális dokumentum adatai:

Dokumetumazonosító URL;

Állandó azonosító;

Beadási csomag azonosítója;

Az eredeti master példány azonosítója;

X. Esemény (létrehozva, kibocsátva, elfogadva, szerzői joggal védve, beadva, megírva, beszerezve, digitálva, elérhető, felvéve, módosítva, sokszorozva, törölve), időpont;

XI. Jogkezelés: A jogtulajdonos neve, Szerzői jogi megjegyzések, Creative Commons kód;

XII. Téma: Témakör;

XIII. Tárgyszó 4, Tárgyszó minősítő (tárgyszó, személynév, intézménynév, műfaj, stílus, idő, hely);

XIV. Évszázad;

XV. Ismertető szöveg;

XVI. Leírás;

XVII. A dokumentum nyelve;

XVIII. A részgyűjtemény neve;

XIX. Metakategória: MDK kategória;

XX. Példányadatok: Részek száma, szín;

A képverziók minősége: A master példány formátuma, mérete, felbontása, színmélysége. A nagyobb szolgáltatási kép formátuma, mérete, felbontása, színmélysége. A kisebbik szolgáltatási kép formátuma, mérete, felbontása, színmélysége.

XXI. Megjegyzés: A dokumentumra vonatkozó megjegyzés;

Admin mezők (belső adatok): Az adatrekord státusza, a dokumentum státusza, a feldolgozó neve, feldolgozói szerep;

Ezeket a metaadatokat XML formátumban kell feltölteni az MDK adatbázisába5, az adott képpel / képekkel együtt. Ez azért szükséges, mert az adatbázis a képet, és az azt leíró XML metaadatokat az egyforma elnevezésük folytán fogja összepárosítani. Ezzel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy az XML metaadatokat – és a hozzájuk tartozó képeket feltöltheti az adott könyvtár is a fent hivatkozott űrlapon keresztül, de általánosságban ezt az OSZK munkatársai végzik el, szinte teljesen automatizáltan.

Mivel a gyűjteményekben fellelhető digitalizált, és metaadatokkal ellátott képeket egyenként elküldeni az OSZK munkatársainak, és azokat feltölteni az MDK adatbázisába fáradságos művelet lenne, ezért lehetővé tették a rendszer fejlesztői, hogy a dokumentumokat csomagokként lehessen kezelni. A csomag valójában mappát / mappákat tartalmaz / tartalmaznak, bennük a digitalizált képek, és a hozzájuk tartozó metaadatok adatatokkal.

8. ábra: Böngészési lehetőség az MDK-ban

Itt is figyelni kell azonban arra, hogy az összetartozó képek egy mappában legyenek összegyűjtve, az őket leíró metaadatokkal – amelyek mindegyikének a neve, azonos a mappában lévő egyik dokumentum nevével.

Kezdetben minden könyvtár 2-3 000 képet tehetett csak közzé az MDK rendszerén keresztül, ma már ez a szám megnőtt, így tehát a tartalombővítésnek nincsen akadálya. A könyvtárak részéről jelentkező egyik fő probléma azonban a digitalizálásra került dokumentumok számának csekélysége, illetve azon képekhez elkészült metaadatok hiánya. Ez a probléma egybe fonódik a könyvtári gyűjtemények feltárási szintjével, ugyanis sok könyvtárnak nincsenek meg se az anyagi, se a humán erőforrásai ahhoz, hogy gyűjteményének dokumentumait feltárja (retrospektív feltárás), az azokban megbújó képanyagok digitalizálásáról nem is beszélve.

Az OSZK egyébiránt a könyvtáraktól a már digitalizált anyagok, eredeti, és nagyfelbontású archív / master képeket gyűjti be. A keresésre visszakapott találatokat megtekintve láthatjuk újra ezeket a képeket az MDK vízjelével, avagy annak a könyvtárnak a jelével, amely az eredeti dokumentummal rendelkezik.

A Böngészés lehetőségeiről még nem esett szó, ezt az alábbiakban mutatom be: (Lásd 8. ábra).

9. ábra: Böngészés eredményének leszűkítése a Gyűjtemény szempont megadásával

A választható Böngészési szempontok itt ugyanazok, mint a keresésnél, mindazonáltal csak 1 szempont szerint listáztathatjuk ki az adatokat. A fent látható ábrán láthatjuk az összes könyvtárban előforduló Témaköröket mappákba rendezve, és abc szerint kilistázva. A mappa nevét követően olvashatjuk le az abban tárolt elemek számát. Az Összes gyűjtemény keresési paraméter beállításával, a Témakör szempont szerint kilistázott mappákban, minden az MDK programjában részt vevő könyvtár állományát megtalálhatjuk (Lásd 8. ábra).

Ha egy adott könyvtár digitalizált állományai érdekelnek minket kiemelkedően, akkor leszűkíthetjük a találatainkat a Gyűjtemény leszűkítésével: (Lásd 9. ábra).

A Gyűjtemény szempontból kiválaszthatjuk az MDK programjában részt vevő könyvtárak bármelyikét, ezt megkönnyíti számunkra a rendszer azzal, hogy abc rendben listázza ki a neveket. Itt is csak egy könyvtárat választhatunk ki a 48 közül, segítségül szolgál a visszakapott találatokkal kapcsolatosan segítséget nyújt, a sorok számának, és a rekordok számának megnevezése. (Lásd 3. számú melléklet) Fontos megjegyeznem, hogy a böngészéseinket a rendszer nem menti el, mint a kereséseknél, a felhasznált paramétereket minden alkalommal újra be kell állítanunk. A böngészésnél (mappákba lépéskor is) én hiányolom a keresésnél alkalmazott módszert, a keresési paraméterek feltüntetését.

1 Az MDK hivatalos Adatbeviteli űrlapja alapján (Lásd 3. számú melléklet)

2 A főcímből képződik a rendszer által kötelező adat. Kézzel módosítható.

4 http://mek.oszk.hu/adatbazis/thes.htm URL című Köztaurusz alapján, tárgyszó / kulcsszó típusú fogalmak esetén. És hely típusú fogalmaknál a Geotaurusz használatát javasolják.

5 http://kepkonyvtar.hu/urlap/

 

Erdei Mária
informatikus-könyvtáros
mesterképzéses hallgató
DE IK


Címkék

Nincsenek címkék

 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Magyar nyelvtan helyesírási teszt 3.

Close