A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az irányítás

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
2419
Nyomtasd
Dátum: 2012-05-22 Küldd tovább
  Letöltés

Az irányítás fogalmát, az irányítás alapvető módszerei (izoláció, vezérlés, szabályozás);  a szabályozási folyamat lépései(alapfelképzés, érzékelés, különbségképzés ítéletalkotás, beavatkozás)

Az irányítás fogalma:

Az irányítás a rendszer célirányban történő tartása, melynek célja a tervezettel megegyező vagy attól megengedett mértékben eltérő működés biztosítása. Az irányítást a rendszert érő külső és belső zavarás téríti el a kívánt iránytól.

 

Az irányítás tárgya:

Az irányítás tárgya maga a gazdasági rendszer. A rendszerek specifikus tulajdonsága pedig az, hogy képesek önmaguk irányítására.

A rendszer két alapvető részre osztható:

a rendszer irányított részére (ez maga a gazdasági rendszer)

a rendszer irányító részére (ez közvetlen és közvetett közgazdasági szabályozók együttese)

Az irányítás elemei (tevékenységei):

meg kell határozni a rendszertől elvárt teljesítményt leíró előírásokat

mérni kell az elért teljesítményeket

össze kell hasonlítani az elért és az előírt teljesítményeket

végre kell hajtani a módosításokat

 

Az irányítás módszerei:

  1. Izoláció

(elszigetelés, hatástalanítás)

fel kell ismerni, előre kell jelezni azokat a zavarokat, melyek befolyásolhatják a rendszer működését

meg kell határozni az zavarok időszerinti bekövetkezését

a rendszer működését el kell szigetelni ezektől a zavaró tényezőktől

Alkalmazását erősen behatárolja az izoláció létrehozásának költségigénye és annak technikai megvalósítása.

2. Vezérlés

Nyílt hatásláncú irányítás.

Ebben az irányítási rendszerben a vezérlő a prognózisra, előrejelzésekre támaszkodva meghatározza:

a rendszer jövőbeni tényállapotait, tervezett értékeit

a rendszert érő zavarok fajtáit és viselkedési jellemzőiket

Prognózis: az egyetlen legvalószínűbben bekövetkező tényállapot

Előrejelzés: különböző tényállapotok bekövetkezésére vonatkozó valószínűségek leírása

Az irányító a környezetből szerez információt, beavatkozik, mielőtt az impulzushatást gyakorolna. A beavatkozás a zavartól ellentétes hatású, így e kettő eredője nulla lesz.

Feltételezi a környezet tényezőinek, a bemenő jelek és az irányított jellemzői között lévő összefüggések ismeretét.

A vezérlő és a vezérelt rendszer nem alkotnak integratív egységet.

Ha olyan zavarok érik a rendszert, amelyeket a prognózis vagy az előrejelzés nem vett számításba, akkor ezek kompenzálására vonatkozó beavatkozás sem jön létre.

A vezérlés fajtái:

Egyszerű vezérlés: a vezérelt rendszer egyszeri utasítást hajt végre

Önműködő vezérlés: folyamatosan ismétlődő feladatok megoldása

Programvezérlés: vezérlési folyamatok egymáshoz való rendelése

  1. Szabályozás

Zárt hatásláncú irányítási rendszer, azaz a szabályozás alapvető eleme a visszacsatolás.

Bonyolult rendszereknél alkalmazzák, ahol a prognózis bizonytalan.

Úgy történik, hogy kiegyenlítik a rendszer tényleges teljesítmény értékének (output) eltérését az előre megadott teljesítmény értéktől (norma vagy terv).

Információt a rendszer kimenetéből veszünk, és ha ez eltér a tervezettől, beavatkozunk (negatív visszacsatolás).

Pozitív visszacsatolásról akkor beszélünk, ha valamely megindult folyamatot erősítünk fel.

Lépései:

1.      Alapjel képzés:

norma, terv. A rendszer részére meghatározott cél megállapítása a mértékadó (jelentős) folyamatokra.

2.      Érzékelés:

szabályozó impulzusokat szerez az irányított tevékenységéről, ellenőrző jelekkel méri a tényleges értékeket (ellenőrző egység).

3.      Különbségképzés:

az érzékelt jeleket össze kell vetni a normákkal. Ezalatt figyelni kell a rendszert érő zavarokat is annak érdekében, hogy meghatározhassuk a szükséges beavatkozást is. A gazdasági életben az elemzés a megfelelője (Különbségképző- hibajel).

4.      Ítéletalkotás:

döntés arról, hogy szükséges a beavatkozás vagy sem, illetve milyen legyen (Szabályozó, figyelő – rendelkező jel).

5.      Beavatkozás:

(Szabályozó, beavatkozó – beavatkozó jel).

Alapjel (terv) szempontjából megkülönböztetünk:

Értéktartó:

 szabályozó rendszer állandó alapjelet kap

Követő jellegű:

norma és egy tényező között függvényszerű kapcsolat áll fenn

Programvezérlésű:

terv az idő függvényében változik

Nyomon követő:

valamely külső hatástól függ az alapjel (pl.: vevő elvesztése)

Adaptív:

bonyolult rendszerek öntanuló szabályozási mechanizmusa

Optimum szabályozás:

az alapjelet valamilyen fv. szélső értékeként (max. vagy min.) határozzuk meg.

Komplex:

egyszerre több szabályozási rendszer alkalmazását jelenti.

Teljes informáltságú:

szabályozott alrendszerről minden információt meg tudunk szerezni, ismerjük a rendszert érő összes zavart

Nem teljes informáltságú:

nem tud teljes információt szerezni a szabályozott működéséről, illetve az azt érő zavarokról. A megismert változást a bemenetek ellenkező irányú változtatásával próbálja elérni. Fekete doboz módszer.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A gazdasági rendszerek kibernetikai jellemzői

A gazdasági rendszerek kibernetikai jellemzői (célszerűen működő, hierarchikus, önszabályozó, önszervező, öntanuló,...

Close