A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A szervezetmodell lényege

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
1909
Nyomtasd
Dátum: 2012-05-22 Küldd tovább
  Letöltés

A szervezetmodell lényege és az informatikai szervezésben betöltött szerepében;  a szervezetek strukturális jellemzői, optimalizálásuk lehetősége (irányításbonyolultság, irányításigényesség értelmezése, mérhetősége)

SZEM

1. Szervezet: a munkamegosztás intézményesített formája, kerete.

jogilag: jogi személyiséggel rendelkezik-e vagy nem

szociológiailag: az emberi (formális és informális) kapcsolatokat vizsgálja

közgazdaságilag: optimális környezet a folyamat lebonyolítására

kibernetikailag: egy célirányosan működő hierarchikus rendszer, melyben irányítási folyamatok valósulnak meg.

informatikailag: a lehetséges információs csomópontok hordozója.

 

Feladata az információ áramlás lehetséges csomópontjainak kijelölése.

A megvalósuló folyamatok adják a rendszer struktúráját, melynek megjelenési formája a szervezet.

A szervezetnek létezik formális, illetve informális struktúrája.

1.    Formális struktúra: azokat a szabályozott munkamegosztás kapcsolatokat írja el, amilyennek a rendszernek lennie kéne – mindig rögzített, szabályozott, személytelen (rögzített hivatalos struktúra – hogyan kellene a rendszernek működnie)

2.    Informális struktúra: ténylegesen hogyan zajlanak a munkamegosztási és kommunikációs folyamatok – személyes kapcsolatra épül (minden szervezetben megtalálható mindkettő, a formális alapján építjük a rendszert, de a másikat sem szabad figyelmen kívül hagyni)

3.    Szervezeti struktúra jellemzői:

szervezetben megnyilvánuló munkamegosztási kapcsolatok jellege

szervezetben zajló koordinációs mechanizmus jellemzői

szervezet konfigurációja

A szervezetek struktúráját 3 szempontból lehet minősíteni:

a)      szervezet konfigurációja

b)      szervezetben lezajló koordinációs folyamatok jellemzői

c)      munkamegosztási kapcsolatok jellege

 

a) A szervezet jellemző konfigurációi

 

Az a leegyszerűsített séma váz, amely tükrözi a szervezet statikus struktúráját.

Tartalmazza:

szervezet vertikális (mélységi) tagolása: az alapvető hatásköri függőségek, hány lépcsős, vezetési lánc hossza, megmutatja a függelmi kapcsolatokat alá – fölé rendeltségi viszonyokat

szervezet horizontális tagolódása: milyen vezetési szinttel irányítják az adott szervezetet, hány egység/szint (7-14 beosztott az ideális)

 

2. Szervezeti struktúrák:

Lineáris:

vonalas, ágas szervezeti konfiguráció – a legegyszerűbb szervezeti forma, áttekinthető struktúra, hatáskörök tiszták

bővítése lehet vertikális (méret növelés), horizontális (profil bővítés).

egy bizonyos létszám fölött szükség van a vezetők tagolására.

egyszerűen bővíthető

az információs kapcsolatok igazodnak a szolgálati úthoz (szigorú szolgálati út jellemzi)

Gátja: információs rendszer (ha hosszú az információs lánc, akkor elbürokratizálódhat – az információk torzulnak); nem lehet sok törzskar – mivel szakmailag kapcsolódik, nem beilleszthető kis vállalatokra jellemző csak

 

3. Funkcionális:

csúcsvezetést követő szinten egy szakmai munkamegosztást alakítok ki

ezek a vezetők egy területtel foglalkoznak, hatáskörök párhuzamosan alakulnak, ezért az info. áramlás is párhuzamos

szakmailag hatékonyabb, de konfliktusokhoz vezet (hatásköri ütközések lehetnek)

kis és közepes vállalkozásoknál jellemző

4. Lineáris- funkcionális:

a szervezetre alapvetően a lineáris struktúra a jellemző

van egy felelős vezető, akivel egy szinten helyezkednek el a funkcionális vezetők

a felelős vezető minden kérdésben informált

a párhuzamos hatáskörök nem egyforma súlyúak

felülbírálhatók a hatásköri ütközések (mivel az erősebb hatáskörű (lineáris) felülbírálhatja a funkcionális hatásköröket)

jellemző volt Mo.-n a régi rendszerben, nemzetközileg a 60-as évekig

5. Mátrix szervezet:

Mátrix: olyan mennyiségek halmaza, melyet 2 dimenzió határoz meg

a csúcsvezetést követően 2 azonos súlyú szempont alapján alakítjuk ki a mellérendeltségi kapcsolatot, ezek közül az egyik mindig funkcionális.

funkcionális felosztás szakmai irányítást takar, a másik felosztás lehet pl. termékigazgatók, területigazgatók kijelölése

minden döntést 2 dimenzió határoz meg (a funkcionális és valamely horizontális (főprofil) tagolódása alapján) az információ is minimum 2 vonalon fut (döntést hozni egyedül nem lehet)

a sorok ill. oszlopok egymásnak mellérendeltek, csomópontok hatásközönként helyezkednek el

intézményesíti a vezetők közti konfliktust

nagy nemzetközi vállalatok

 

6. Divízionális:

olyan szervezeti forma, melynek egységei teljesen önállóak

2 részből áll: a stratégiai központból és a divíziókból

A stratégiai központ irányítási tevékenységet folytat, szervezetileg funkcionálisan tagolt, stratégiai kérdésekkel foglalkozik.

A divíziók operatív kérdésekkel foglalkoznak, egymástól független információs rendszert alkotnak. Egymástól területi vagy tárgyi alapon különülnek el.

típusai a cost, profit és investment center

Cost centerek: költségközpont, csak költséggazdálkodás.

Profit centerek: önálló nyereséggazdálkodás csak a fejlesztésben, befektetésben nem önállóak

Investment centerek: tőkeallokációs központ, a stratégiai központ (működő) tőkét biztosít a divízió részére és innentől teljesen önállóan működnek. Egyetlen kapcsolata a stratégiai központtal, hogy a nyereség egy részét leadja. Piaci és etikai koordinációt alkalmaz a stratégiai központ, elvileg lehet önálló információs rendszere

az információs rendszereket alapvetően a központi szervezet írja elő, hogy egységes, feldolgozható stratégiai információkat kapjon (az adott profilnak ill. gazdasági környezetnek megvannak a saját információs szükségletei is)

 

7. Projekt szervezet:

a vezetés a gazdasági akciók függvényében változik

 

b) szervezetben zajló koordinációs mechanizmusok jellemzői:

 

Koordináció: az elkülönült szervezeti részegységek (alrendszerek) céljainak és tevékenységének összehangolása

A koordináció típusai:

technikai, technológiai jellegű koordináció: a munka folyamatokból következő kapcsolatok az egyes szervezeti egységek között, minden szervezeten belül megtaláljuk (technológiai egymásra épülés a szervezeten belül, erős a vertikális struktúra)

bürokratikus jellegű koordináció: a belső szabályokkal, kötelező előírásokkal hangoljuk össze a szervezetet

piaci jellegű koordináció: olyan jövedelmi érdekeltségi rendszert építek ki a szervezeten belül, amely összehangolja a részegységeket

etikai (személyi) jellegű koordináció: az egyes személyek azonosulása a szervezettel – a szervezet vezetői iránti elkötelezettség (informatikai szempontból nem vesszük figyelembe)

 

c) munkamegosztás kapcsolat jellege:

E szempontból a szervezetet jellemzően két részre lehet bontani:

1.    Munkaszervezeti rész:

a tényleges gazdálkodási folyamat

hierarchikus (egymásra épülő) vezetői láncolat

egy személyi felelős vezetője mindig van (ezek a munkaszervezetek valamilyen szervezeti keretek között társasági formában jogilag szabályozottan működnek)

tulajdonosi szervezeti résszel rendelkezik pl.: RT – közgyűlés, igazgató tanács, felügyelő bizottság

A munkaszervezet leképezéséhez szükséges annak mind vertikális, mind horizontális struktúráját meghatározni (szervezet mélységi és szélességi tagolása).

Vertikális tagolás: milyen függelmi kapcsolatok vannak a szervezeten belül, szervezeti egységek milyen alá-fölé rendeltségben állnak egymással. Az azonos szinten lévők mellérendeltségi kapcsolata milyen. Szervezet mélységi (mindig egyértelmű alá-fölé rendeltség) és szélességi tagolása (többféle variációban készül).

Horizontális tagolás: az azonos szervezeti szinten lévők milyen mellérendeltségi kapcsolatban vannak (kibernetika: szélességi tagolás) lehetséges (általában kombinálva):

tárgyi alapon: alrendszereket alakítunk ki a szerint, hogy milyen folyamatok zajlanak le, és milyen termékeket, szolgáltatásokat állítunk elő.

területi-regionális alapon: területileg különböző helyen lévő alrendszerek viszonylagos szervezeti önállóságot kapnak (pl.: MÁV debreceni igazgatóság)

funkcionális alapon: a vezetést felosztjuk viszonylag elkülöníthető szakterületekre, amelyek önálló szervezeti egységeket kapnak (pl.: termelési irányítás, pénzügy, számvitel)

 

2.    Tulajdonosi szerkezet: milyen a társasági forma (gazdasági folyamatok nincsenek, de vannak döntési folyamatok => információt kíván)

Szervezeti típusok:

Szervezeti típusok

Nem tudjuk elhelyezni a project szervezeteket (project szervezetek nincs állandó struktúrájuk, bármelyik szervezeten belül létrehozhatjuk időleges gazdasági feladatokat lát el).

1 dimenziós: a mellérendelt munkamegosztást egy szempont alapján hozták létre

több dimenziós: a szervezet tagolásában egyszerre, párhuzamosan, azonos súllyal több szempont érvényesül

egyvonalas: ha egy alárendelt szervezeti egység csak egy hatásköri vonalon kaphat irányítási instrukciót (1 beosztottnak csak 1 főnök adhat instrukciót)

többvonalas: ha egy alárendelt szervezeti egység párhuzamosan több hatásköri vonalon is kaphat irányítási instrukciót

mátrix projektek: a nagy szervezetben az egyik divízió egy project lesz, vezetői időlegesen változnak

A szervezet optimalizálása:

(ált. létszám alapján)

A szervezet optimalizálás 2 hipotézisre épül:

akkor optimális a szervezet, ha a vezetők egyenletesen vannak terhelve,

valamint a vezetők leterheltsége egyenes arányban van a beosztottak számával.

Az irányítottak számának meghatározásánál meg kell különböztetni a közvetlen és közvetve irányítottak számát.

a)    közvetlenül: személyes hatásköri kapcsolatokon keresztül irányít

b)    közvetett: beépített vezetői lánc segítségével irányítják a beosztottakat

Minél magasabb szinten helyezkedik el egy vezető, annál nagyobb a közvetve irányítottak száma.

A vezető tevékenységének bonyolultsága függ:

az irányított tevékenység jellegétől

mekkora a feladat integrációigénye

a beosztottaktól (képzettség, motiváltság, felelősségvállalási hajlandóság, területi elhelyezkedés)

Az optimalizálást 3 kategória segítségével lehet végrehajtani:

1.      Az irányítás bonyolultsága: az erre  vonatkozó mutatók a létszámleterheltséggel vannak kapcsolatban. Mérésére az abszolút és a relatív bonyolultság mutatóit alkalmazzák.

Abszolút bonyolultság: meghatározása a piramis elvvel, irányítottak száma a trapéz területével képezhető le.

Relatív bonyolultság: a vezetői szinthez viszonyítva a többi vezetési szintnek mekkora a bonyolultsága.

Bonyolultsági szám:   i: szervezeti szint, j: szervezeti lépcső

csúcsvezetésben a legnagyobb a bonyolultsága a+1=100 % B1

2.      Az irányítás igényessége: azt mutatja, hogy a csúcsvezetés milyen arányban osztja a szervezetben lefelé a vezetői terheket. Minél lejjebb vagyunk a szervezetben, annál kisebb az irányítás igényesség. Ennek mérője a relatív bonyolultságok különbsége, ez az átlagos mutató. Ebből képzet relatív mutató azt mutatja, milyen az irányítás igényessége az 1. szinthez viszonyítva.

3.      Irányítási lánc hossza: megmutatja, hogy hány vezetési szinttel lehet optimálisan irányítani a szervezetet


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A gazdálkodó szervezetek hatásköri rendszere

A gazdálkodó szervezetek hatásköri rendszerének sajátosságai (a hatáskörök tartalma, egymással...

Close