A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A számítógépek fejlődése. Számítógép generációk

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
3444
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-20 Küldd tovább
  Letöltés

A számítógépek fejlődése. Számítógép generációk

Őstörténet
A kutatások szerint az ősemberek első számolóeszközei a kavicsok, fadarabok, zsinórra kötött csomók voltak. Ezek a primitív eszközök nemcsak kifejezték, hanem tárolták is a mennyiségeket. Az emberek kezdettől fogva törekedtek olyan eszközök előállítására, amelyek magát a számolást teszik könnyebbé. Az első számológép az abakusz volt.

Mechanikus automaták

Napiler a matematika egyik nagy alakja volt, aki számolóeszközök előállításával is foglalkozott. Csont illetve falécek mozgatásával gépiesítette a szorzást.
Wilhelm Schickard 1623-ban építette meg mechanikus számológépét, amely mind a négy alapművelet elvégzésére alkalmas volt. Pascal 1642-ben építette meg számológépét egy óraszerkezet átalakításával. A mutatót mozdulatlanná, a számlapot mozgóvá tette. Pascal gépe nem volt olyan fejlett, mint Schickard gépe, mert csak két alapműveletet tudott.
Wilhelm Leibniz az első, valódi négy alapműveletes gépet alkotta meg, kézi forgató meghajtással, mozgatható beállítóművel. C. X. Thomas 1820-ban továbbfejlesztette Leibniz gépét, és megépítette ‘Aritmometer’ nevű gépét, amely a mai asztali számítógépek ősének tekinthető.

Automatikus vezérlésű gépek

Az első automata számítógép megépítésének gondolata Charles Babbage nevéhez fűződik, aki megépítette a világ első mechanikus működésű, digitális számítógépét, a ‘DIFFERENCE ENGINE’-t. Ugyancsak a nevéhez fűződik az ‘ANALITICAL ENGINE’, ami egy mechanikus működésű, univerzális, külső programozású digitális számítógép volt.
Dr. Hermann Hollerith alkalmazta először a lyukkártyát információtárolóként és ezzel a gépi adat feldolgozás megalapítójának tekinthető. Munkássága a Tabulating Machine Company, amelyből 1924-ben alakult meg az IBM (International Business Machines Company).

Elektronikus csövek

Az I. világháború végével bevonult az elektrotechnika a számítógép konstrukciókba. 1938-ban Konrad Zuse szerkesztett először jelfogós számítógépet Z1 néven. A számokat és a műveleti utasításokat binárisan ábrázolta bistabil kapcsolóelemek alkalmazásával: lebegőpontos aritmetikát használt. 1941-ben készült el a világ első, jól működő számítógépe, a Z3, amely kb. 2600 jelfogóból állt. Programja még merev volt, nem tartalmazott feltételes utasításokat, és egy 8 sávos mozifilmszalagra lyukasztották. 15-20 aritmetikai műveletet tudott elvégezni egy másodperc alatt.
1944-ben az IBM Laboratóriumában készült el az ASCC, más néven a MARK I. Ez még elektromechanikus (relés) működésű, külső vezérlésű gép volt.

Elektronikus számítógépek

1946 elején elkészült az első elektronikus működésű számítógép, az ENIAC. Ennek alapján dolgozta ki Neumann János a tárolt programú digitális számítógépek felépítésének elveit, melyek lényegében véve ma is érvényesek. Újdonságot jelentett, hogy a programot is a számítógépben tárolják. 1949-ben, Wilkes a Cambridge-i Egyetemen elkészítette a világ első, belső programtervezésű, Neumann elven működő elektronikus számítógépét, az EDSAC-ot. Viszonylag lassan működött, egy összeadást 1,5 ms alatt végzett el.
Az 1950-es évek táján meggyorsult a fejlődés. Kifejlesztették a BINAC-ot és az UNIVAC-ot, amely már mágnesszalagos háttértárral is rendelkezett. Ebben az időszakban kezdtek a diszkrét félvezetők is (dióda, tranzisztor) robbanásszerűen elterjedni. 1962-től kezdek elterjedni a mágneslemezek.
A ‘60-as évek elején az IBM bejelentette a 360-as sorozat indítását. Megjelent az ALGOL, a FORTRAN, a COBOL programozási nyelv. E korszak jellegzetessége volt, hogy a számítógép ‘eltávolodott’ a felhasználótól.
Az Egységes Számítástechnikai Rendszertől Magyarország a kisgépek gyártását kapta feladatul. A VIDEOTON Számítástechnikai gyár készítette az R10, majd később az R11 kisszámítógépet.
A ‘70-es évek elején üzembe helyezték az amerikai ARPANET-et, a világ első, széles körben használt, csomagkapcsolt hálózatát. Az 1960-as évek végén, a 70-es évek elején születtek meg azok a nagymértékben integrált (LSI) áramkörök, amelyek felhasználásával sikerült előállítani zsebszámoló-gépeket. Az integrál áramkörök megjelenése mellett megjelentek a dinamikus RAM-tárak. Piacra léptek a japán vállalatok is. 1971-ben készült el az első mikroprocesszor.
1968-ban alakult meg az INTEL nevű kaliforniai cég, amely később Szilícium-völgy néven lett emlegetett. Az első INTEL 8008 után hamarosan megjelent az INTEL 8080, ahol a 8-bites processzorok címzési módja 16-bites lett, s így címezhetővé vált 64 Kbyte tár. Ezután az INTEL 8086-ossal megjelentek a 16-bites mikroprocesszorok, tovább bővült a címzési lehetőség (Mbyte nagyságrend), bonyolult megszakítási rendszerek alakultak ki. Újabban pedig már 32-bites mikroprocesszorokról beszélnek.

Számítógép generációk

A nulladik generációba az elektromechanikus (relés) gépek tartoznak (XVIII.-XX. század).
Az első generációt alkotják azok a gépek, amelyben az aritmetikai és logikai egységében a műveletvégzéshez elektroncsövet használnak fel. A programozás kizárólag gépi nyelven történik. Néhány ezer művelet/mp a teljesítményképesség, nagy az energia-felhasználás, a gyakori hibák miatt magas a karbantartási költség.

A második generációs számítógépekben megjelentek a diszkrét félvezetők, melyek következményeképp a kapcsolási idő, a gépi méretek, az energiaigény csökkent. A belső tárolók kapacitása, illetve a számítási sebesség növekedett (1 millió művelet másodpercenként), a gép megbízhatósága javult. Megjelentek az első szoftvertermékek, programozási nyelvek (1958-1965).

A harmadik generációs gépekben nagy integráltságú félvezetőket (integrált áramköröket) használtak, műveletvégzési sebességük 10-15 millió művelet másodpercenként. Ezek a gépek általában félvezető memóriát használnak. Jellemző a szoftver súlyának növekedése, megjelennek a korszerű operációs rendszerek (1965-1972).

A negyedik generációt a mikroprocesszor megjelenésétől számítjuk. A számítógép alapelemeit (processzor, tár) néhány integrált áramkör tartalmazza. Méretcsökkenés, nagy megbízhatóság jellemzi ezeket a gépeket (1970-es évektől). Ezek a ma számítógépei.
Találhatunk feljegyzéseket az ötödik generációs számítógépekről is. Ezek pontos jellemzőit a tervezők még nem teszik közzé, hiszen ezek a holnap gépei.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (4)


Ezt olvastad már?
Vírusok, és vírusírtók

Beszéljen a számítógépes vírusokról és az ellenszereikrôl Vírusok: A vírust...

Close