Vulkáni működés

1. Fogalmak:

Magma: A köpeny felső vagy a kéreg alsó részében keletkező kőzetolvadék, amely a nyomás hatására törekszik a felszín felé.

Láva:  Felszínre jutó magma. A magma és a belőle keletkező láva kémiai összetétele azonos, mégis a belőlük keletkezett kőzetek az eltérő kihűlési körülmények miatt eltérnek. (Hosszú kihűlési időszak esetén a keletkező kristályok mérete jóval nagyobb lesz.)

Tufa:   A felszínre kerülő vulkáni hamuból keletkezik. Szemcsemérete nagyon változó, az alapanyagban ráadásul a vulkáni bombák is belekerülnek. A tufa porózus szerkezete miatt könnyű és a kőzetek között puhának számít. (jól faragható- lásd Tokaji borospincék.)

2.Vulkánok típusai:

Robbanásos vulkánok: Kevés lávát viszont igen sok gőzt és gázt termelnek. Ezek robbanásszerűen áramlanak ki a kürtőből, hamut és kődarabokat sodorva magukkal. Előfordul, hogy a vulkáni krátert nagy részét is lerobbantják, ekkor kalderák keletkeznek.

Pl. Krakatau, Volcano, Mt. Pelée

Kiömlési vulkánok: Csak lávát termelnek, robbanások, hamu nincs.

Pl. Hawaii, vagy az óceáni hátságok területe

Vegyes típus: Mindkét típus anyagait termeli. A vulkáni működés gőz és gázkitörésekkel kezdődik, majd törmelékszórással folytatódik, végül lávaömléssel zárul. A felépülő vulkáni kúpban a tufa és láva rétegek váltogatva fordulnak elő, ezért nevezzük őket rétegvulkánoknak.

Pl.: Vezúv, Etna, Stromboli

3. A vulkánosság előfordulási helyei:

A) Lemezszegélyekhez kötődő vulkanizmus:

a) Fiatal hegységrendszerekhez és mélytengeri árkokhoz kötődő vulkánosság:

Jellemzői:

Csatornás vulkánok, vagyis egy csatorna egy vulkán.

A vulkánok jól elkülönülnek egymástól.

A vulkánok kovasavban gazdag ún. savanyú lávát produkálnak.

A vulkáni kúp meredek oldalú, gyakran réteges szerkezetű ún. rétegvulkán, anyaguk főleg andezit és riolit.

Gyakori a robbanásos működés és a tufaszórás.

 A vulkánok működése rendszertelen.

Jelentős mennyiségű vízgőz távozik a kráterből.

Azokon a területeken fordul elő, ahol az óceáni lemez a kontinentális alá bukik, (Ezért sok a vízgőz, hiszen a tengeri üledékek sok vizet tartalmaznak.), vagy ahol óceáni az óceáni alá.

Pl.: Andok, Japán

b) Óceáni hátságokhoz kötődő vulkáni működés:

Jellemzői:    

Hasadékvulkánok, vagyis nincs elkülönült vulkáni kúp, vagyis egy hasadék mentén mindenütt ömlik  ki a láva.

Kovasavban szegény ún. bázikus láva feltörése.

 Lapos lejtőjű vulkánok, anyaguk elsősorban bazalt

 Nincsenek jelentősebb robbanások, hiányzik a tufaszórás, és a vízgőzkibocsátás sem jelentős.

 A vulkánok egyenletesebb működésűek, gyakran szinte folyamatos.

Az egymástól távolodó lemezszegélyekhez kötődik, óceáni hátságokhoz

pl. Atlanti hátság (felszínre került része Izland),

illetve ezek szárazföldekre átnyúló folytatása

pl. Kelet-Afrikai-árok

B) Lemezszegélyekhez nem köthető vulkánok:

Jellemzői:    

 Ezek a vulkánok rendezetlen szórtsággal bárhol előfordulhatnak a lemezek belsejében is. Részben annak köszönhetőek, hogy a kéregben is lehetnek olyan mélyebb törések, amelyek lehatolnak az olvadt anyagig, és mellettük az feltörhet.

A másik csoport a gomolyáramlásoknak köszönhetik kialakulásukat. A gomolyáramlások a köpenyből indulnak, nagyon hosszú ideig megőrzik helyüket, ezért átolvasztják a kérget. Mivel a kéreg közben mozog ezért az adott vulkán egy idő után elveszti utánpótlását, kialszik, de kicsivel odébb újabb vulkán keletkezik. Ezért ezeken a helyeken vulkánsorok jönnek létre, ahol a jelenleg aktív vulkántól távolodva egyre korosabb vulkánokat találunk. Pl. Hawaii-szk.

Mivel az óceáni kéreg vékonyabb, tehát könnyebben átég, ezért ez a típus itt fordul elő. A vulkánok zöme azonban nem éri el az óceán felszínét, ezért szigetek nem minden esetben alakulnak ki belőlük.

4. Vulkáni utóműködések:

A vulkán kihűlése után még sokáig szolgáltat különböző anyagokat kissé csendesebb formában. Különböző anyagú és hőmérsékletű  gázok és víz törhet fel, a vulkán kialvása után akár évmilliókkal is

Fajtái:

Iszapvulkánok:

Aktív vulkánok mellet is előfordulhatnak. Anyaguk a vulkánból feltörő víz,  valamint a kidobott hamu keveredéséből kialakult sár, amit a feltörő gázok” rotyogtatnak”. Nem minden iszapfortyogó vulkáni eredetű, laza, bomló anyagú talajok esetén vulkánoktól függetlenül is létrejöhetnek