A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Magyarország népesség-változásának kérdései

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
3688
Nyomtasd
Dátum: 2012-04-25 Küldd tovább
  Letöltés

1. Magyarország népességének változása

Magyarország lakóinak száma 10 millió körül alakul, éppen 2001-ben csökken ez alá az érték alá. A népsűrűség 110 fő/km2, ami közepesnek tekinthető. Ezen belül jelentős területi eltérése vannak. Sűrűbben lakott Budapest és agglomerációs övezete, itt viszonylag kis területen él az ország lakosságának negyede. Az utóbbi években Budapest lakossága is jelentősen csökkent (mintegy 300 ezer fővel), de ez elsősorban a zöldövezetbe történő kiköltözést jelent. Az országos átlagnál sűrűbben lakott még a nagyvárosok és ipari övezetek pl. Győr-Moson-Sopron, ritkábban lakottak a mezőgazdasági övezetek és hegyvidékek, ahol ritkább a településhálózat is pl. Bács-Kiskun.

 

2. Nemzetiségi összetétel

Viszonylag kicsi a számuk. Ennek oka a trianoni területvesztés, hiszen így a nemzetiségek jelentős része határon kívül került, és a kitelepítések a háború után, amikor németek, szlovákok kerültek határainkon kívül, részben magyar nemzetiségűekkel kicserélve. Németek: zömmel a török hódoltság után kerültek Magyarországra az elnéptelenedett területekre. Főleg Baranyában, Pest környékén és Komárom megyében élnek. Szlovákok: Békés, Komárom és Pest megyében települtek le. Délszlávok (horvát, szerb, szlovén): Az ország nyugati, délnyugati területein élnek. Román: Románia határvidékén élnek. Fentieken kívül élnek itt görögök, bolgárok, ruszinok és ukránok is.

Jelentős a cigány/roma etnikai kisebbség. Annyiban különbözik a nemzeti kisebbségtől, hogy saját anyaállamuk nincs. Számukat 400 ezerre becsülik, de ez a szám nagyon bizonytalan, hiszen önbevalláson alapszik. Nagyobbik részük Pest, Borsod, Szabolcs és Jász-Nagykun-Szolnok megyében él, de az egész országban előfordulnak.

 

3. Népesedési folyamatok

Magyarország lakossága a 80-as évek óta csökken. Jelenleg az évi fogyási ütem 30-40 ezer fő. A fogyás oka elsősorban a születések számának lecsökkenése, kisebb mértékben felelős, hogy a halálozások száma is megugrott az utóbbi időben. A születésszám csökkenésének oka nagyon összetett. Ha fiatalokat kérdezünk, akkor a gyerekszülési kedv elméletben nem változott, ma is nagyjából ugyanannyi gyereket terveznek a fiatalok, mint régebben, csak ezeknek a gyerekeknek egy része nem születik meg.

3.1 Okai

- A családtámogatások az elmúlt évtizedekben csökkentek, nincsenek arányban a gyereknevelés költségeivel.

- A nők egyre nagyobb része állt munkába, és egyre felelősségteljesebb állásokat töltenek be. A karrier szempontjából 6-9 év kiesés végzetes lehet. Az utóbbi időben pedig a munkáltatók sem szívesen foglalkoztatnak kisgyerekes anyákat (betegség miatti hiányzás).

- A panelprogramban zömmel kis méretű lakások épültek, ezek egy nagyobb család elhelyezésére alkalmatlanok.

- A gyereknevelés jelentős kötöttségeket jelent az életvitelben. Ma már a fiatalok egy része ezt nem szívesen vállalja.

3.2 Népesség megoszlása nem és kor szerint

A népesség egészében nőtöbblet van. Ez nem magyar sajátosság, az egész világra jellemző. Oka a nők magasabb életkora. Olyannyira igaz ez, hogy 40 éves korig még férfitöbblet van, csak utána fordul meg az arány. A korfát nézve megállapítható, hogy a jelenlegi 35-40 éves korosztály létszáma magas. Ők az ún. Gyes gyerekek, a 60-as évek közepén vezették be és utána megugrott a gyerekvállalási kedv. Az is látszik, hogy a 10-14 évesek létszáma is nagyobb, mint a körülötte lévő korosztályoké. Ők a Gyes gyerekek utódai, vagyis egy-egy nagyobb korosztály gyerekeinek a létszáma is nagyobb. Behorpadás mutatkozik viszont az 50-55 és a 70-75 éves korosztályoknál. Ennek oka a világháború. Az idősebb korosztálynál a háborús veszteségek, a fiatalabbnál az elmaradt születések okozzák.

 

4. A születések számának tartós csökkenése problémákat okoz

4.1 Okai:

- Kisebb a termelésben résztvevők száma, miközben a nyugdíjasok száma még növekszik, hiszen az ő korosztályaik még nagy létszámúak. Ez azt jelenti, hogy kevesebb ember befizetett TB-jéből kell kifizetni a nyugdíjakat. Ez vagy a nyugdíjak értékvesztését jelenti, vagy meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt, így elérve a kisebb nyugdíjas létszámot.

- A másik megoldás a bevándorlás szabadabbá tétele, ez viszont belső politikai feszültségeket eredményezhet (rasszizmus, idegengyűlölet).

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Németország gazdasága

1. Természeti adottságok Németország északi felét a Germán-alföld foglalja el....

Close