Japán, India, Kína

JAPÁN

Japán az elzárkózási politikának köszönhette, hogy nem vált gyarmattá s így nem lett kizsákmányolva. 1854-ben azonban az USA kikötői megnyitására kényszerítette. A II. Világháború előtt beszállt a gyarmatosítási versenybe, melyet a század elején megindult iparosodás nagyban elősegített. Ehhez nagyban hozzájárult a császár általi állami támogatás. Ekkor meghódította Koreát (ércek) és Mandzsúriát (szén). A II. Világháború után aztán minden gyarmatát elvesztette és az USA „elvállalta” katonai őrzését.

A japánoknak ezután mindent a semmiből kellett újrateremteni s rendkívüli szorgalmuknak és a vallásaiknak köszönhetően (sintoizmus, taoizmus) a 70-es évekre ipari nagyhatalommá váltak. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a hadseregnek szánt költségeket ezután az infrastruktúrába tudták irányítani.

Mezőgazdaság: Mindig is önellátásra törekedtek, de az ország 15%-a lévén csak szántó, nem tudja eltartani a 124 milliós lakosságot. A birtokok többsége bár csak1 hektár körüli a mezőgazdaság mégis magas színvonalú, de mindent egybe vetve az ország behozatalra szorul (USA). Japánban a mezőgazdaság terén is a bedolgozó rendszer a jellemző. A földeken elsősorban rizst termesztenek, de nagy jelentősége emellett az árpának, rozsnak, búzának. Fontos szerep jut még a dohánynak, teának, zöldségeknek valamint a rohamosan fejlődő gyümölcstermesztésnek (mandarin, cseresznye).

A japánok korábban ritkán ettek húst s akkor is jobbára halat, de az utóbbi évtizedekben növekedésnek indult a szarvasmarha-, sertés- és baromfiállomány. A selyemhernyó tenyésztés ma már nem jelentős. Az állattenyésztés speciális ágaként van még gyöngykagyló és osztrigatenyésztés. Halászata világelső s ezt a bérelt halászati jogok nagy száma is fémjelzi. Bár az ország területének 65%-át erdő borítja, a fát mégis importálják (az ország területén 23 nemzeti park van).

Ipar: A gazdaság szervezésében kiemelkedő szerep jut az államnak, melyet a történelem mérföldkövei is fémjeleznek. Az ipar fejlődését három történelmi szakaszra oszthatjuk:

1. 1854-1900. Ebben az időben indultak rohamos fejlődésnek a kikötők (Osaka, Nagoya, Tokió). Ekkor még Japán ipari termelésének 70%-át a textil- és az élelmiszeripar adta, valamint elterjedt volt a kézműipar.

2. 1900-1945. Ekkor a kohászat, nehézgépgyártás és a vegyipar előretörése volt a jellemző. A Japán gazdaság a háborúra készülődött. A háború jelentősen visszavetette a gazdaságot, mely 1951-re találta meg újra háborúelőtti szintjét.

3. 1945-2000. Az USA támogatásával a háta mögött (a SZU miatt) a dinamikus iparágak fejlődése jellemezte az országot. Ennek köszönhetően jött létre a világelső színesfémkohászata valamint a szintén jelentékeny alumíniumkohászat. A belső fogyasztás mértéke és az energiahordozók hiánya miatt azonban az ország még így sem önellátó kohászati termékekből.

Az energiagazdaság elsősorban kőolajra épül, de az atomenergia (24%) és a vízenergia (13%) sem jelentéktelen. Gépipara igen sokoldalú. Kiemelkedő a szerszám- és közlekedésgép-gyártás. Ez utóbbit bizonyítja, hogy autó- és hajógyártásban is világelső (tankhajók). Jelentős még a vonat-, robot- és nem utolsó sorban a kocsigyártás (Mitsubishi, Nissan stb.).

Japán sűrűn lakott, energiahordozókban és nyersanyagokban szegény, vízierőművei áramszükségleteinek kis részét fedezik. Atomerőműveihez fejlett nukleáris háttéripar csatlakozik. Rengeteg kőolajat, szenet és ércet vásárol, amit a japán kereskedelmi flotta olcsón fuvaroz. Ipara megbénulna a külföldi nyersanyagok nélkül. A kiviteli többletből felhalmozott tőke lehetővé tette az USA, Kína és Ázsiai beruházásait. A szigetország a nemzetközi pénzpiacon a legnagyobb hitelezővé vált. Gyorsan fejlődik gép, vegyipara, vaskohászata. A japán üzemek a robottechnika úttörői.

Japán területén 4 nagy ipari körzetet lehet megkülönböztetni, ezek:

1.Tokió-Kawasaki-Yokohama agglomeráció, mely az ország ipari termelésének 29%-át adja

2.Osaka-Kiotó-Kobe körzet (25%)

3. Nagoyai agglomeráció (14%)

4. Dél-Honsú-Észak-Kjúsú körzete (10%)

 

Külkereskedelem: Az export kb. 10x-se az importnak s az így felhalmozódott hatalmas tőkét más országokban fektetik be a világ minden táján (Pl.: Esztergom- Suzuki).