A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Hulló csapadék keletkezése

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
1095
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

Harmatpont/ telítettségi hőmérséklet: Az a hőmérséklet, amelyen a levegő telítetté válik.
Légkör tényleges vízgőztartalma: Azt mutatja meg, hogy egy m3 levegőben hány gramm vízgőz található. Mértékegysége: g/m3

Telített levegő: A levegő akkor válik telítetté, amikor annyi vízgőz van egy köbméter levegőben, amennyit adott hőmérsékleten befogadni képes.

Maximális/ abszolút vízgőztartalom: Az a vízgőzmennyiség, amelyet adott hőmérsékletű levegő 1 m3-e maximálisan befogadni képes.

Levegő relatív páratartalma: Megmutatja, hogy adott hőmérsékletű levegő vízgőztartalma hány százaléka annak a vízgőzmennyiségnek, amellyel ez a hőmérsékletű levegő telítetté válik.

Csapadék a levegő lehűlésével keletkezhet, mivel csak így válhat ki belőle a vízgőztartalma.

A kicsapódás feltételei:

A levegő telített legyen

Legyen kicsapódási felület (valamilyen felszíni tárgy, a levegőben a szennyeződés)
Talajmenti csapadékképződés:

Harmat: Nyáron és tavasszal, szélcsendes, derült, időben válik ki, amikor a harmatpont 0° fölötti.

Dér: Szélcsendes, derült időben válik ki, amikor a harmatpont 0° alatti.

Zúzmara: Ködös, szeles időben, amikor a felszín közelében erősen hideg a levegő, és a harmatpont 0° alatti, melegebb, páradús levegő tör be és kialakul a zúzmara.

A levegő magasba emelkedését a felmelegedés indítja el. A felmelegedő levegő kiterjed, így környezeténél ritkábbá és könnyebbé válik és ezért felemelkedik. Emelkedés közben a levegő 100 méterenként 1 C°-kal hűl le. Ha a harmatpont elérése után is folytatódik az emelkedés, elkezdődik a felhőképződés. A felhőképződés megindulását követően a tovább emelkedő levegő hőmérséklete 100 méterenként már csak 0.5 C°-kal csökken.

A kicsapódáskor felszabaduló hő ugyanis mérsékli a további lehűlést. Csapadék csak olyan felhőkből érkezik, amelyben a vízcseppek mellett jégkristályok is vannak. A feláramlást a vízcseppek ugyanis nem tudják legyőzni, belőlük nem képződhet hulló csapadék. A jégkristályokra viszont egyre több víz fagy rá. A jégkristályok esési sebessége egyre nagyobb lesz, és végül a feláramlást legyőzve kihullanak a felhőből. Ha a hőmérséklet a felszínnél 0 C° fölötti, a kristályok elolvadva eső, ha fagypont alatti, havazás formájában érkeznek a talajra.

A nyári jégesők heves, erős feláramláshoz kötődnek, amikor olyan nagy jégszemek keletkeznek, hogy még aláhullva sem olvadnak el. Hasonló folyamat játszódik le, amikor a levegőt domborzati akadály, pl.nagyobb hegység készteti felemelkedésre. A hegység szélárnyékos oldalán a levegő leszáll. Hőmérséklete 100 méterenként 1 C°-kal nő, így egyre több vízgőz befogadására lenne képes. Viszonylagos vízgőztartalma fokozatosan csökken, a hegység lábához tehát száraz, lebukó szélként érkezik. Ezt főnszélnek nevezzük.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Hévízi-tó forrásbarlangja

A Hévízi-tó forrásbarlangja Hévíz névadója, idegenforgalmi vonzereje a közismert gyógy-tó....

Close