A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Forró övezet

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
8675
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

A forró éghajlati övezet az északi és a déli szélesség 30. foka között helyezkedik el. Az övezet a passzát szélrendszer uralma alatt áll, a hőmérséklet az egész övezetben kb. ugyanolyan. Az évi középhőmérséklet mindenhol meghaladja a 20°-ot, a napi hőingás pedig az évi közepes hőingást. A passzát felszálló ágának helyéhez erős csapadékképződés, leszálló ágához száraz időjárás kapcsolódik. Az övezet a csapadékeloszlás alapján három övre tagolódik: az egyenlítői öv, az átmeneti öv (és a monszun vidék), a térítői öv.

Egyenlítői öv: Az egyenlítői övet egyetlen, forró, csapadékos évszak jellemzi, a nyár. Az évi középhőmérséklet 25-28°, az évi közepes hőingás 1-3°, a napi hőingás 10-12°. Az évi csapadékmennyiség 2-3000 mm. Az övezetben ismétlődően kora délután felhőszakadás-szerű, gyakran jéggel kísért zivatar zúdul le. A levegő páratartalma állandóan magas.
Az egyenlítői öv természetes növénytakarója az esőerdő. Fafajai: ébenfa, tikfa, kininfa, kaucsukfa. Az esőerdőben alsó, középső, felső lombkoronaszint alakult ki, amelyekben fán lakó és kúszó növények élnek. A kőzetfelszínt 50-100 mm vastag málladéktakaró fedi. Humusz alig képződik, az erős kilúgozás a vegyületeket a földbe mossa. Így jön létre az esőerdő talaja, a tápanyagokban szegény trópusi vörösföld, a latoszol. Tápanyagokban gazdag talajok csak a vulkáni területeken alakultak ki.

Az egyenlítői öv folyói bővizűek, viszonylag egyenletes vízjárásúak (pl.Amazonas, Kongó). A gyorsan képződő málladék hordalékot biztosít a folyóknak. Az erdőirtások miatt nagy mértékű talajerózió jellemző.

Átmeneti öv: Az átmeneti övben egy csapadékos és egy száraz évszak alakult ki. Az évi középhőmérséklet 23-27°, az évi közepes hőingás 3-10°. Az Egyenlítőtől a térítők felé haladva a nedves évszak hossza 9-10 hónapról 2-3 hónapra, az évi csapadékmennyiség 1500 mm-ről 300 mm-re csökken. A csapadék az illető félgömb nyarán érkezik, ezért a nyári esők övének is nevezzük.

Természetes növénytakarója a szavanna. Az Egyenlítőtől távolodva több fajtája alakult ki:

Nedves szavanna: A szárazság 3-5 hónapos. Embermagasságú füvek, zárt erdők jellemzik.

Száraz szavanna: 6-7 hónapos szárazság jellemző. A fűterületet bozótok tagolják, néhol vízraktározó fákkal (majomkenyérfa, viaszpálma).

Tüskés szavanna: 8-10 hónapos szárazság, alacsony füvek, akáciák jellemzőek.
A szavannákon a talajok színe a kisebb kilúgozás és a növekvő humusztartalom miatt rozsdavörösből sötétre vált (szavannai vörösföld).
Az átmeneti övben a folyók erősen ingadozó vízjárása a csapadékeloszláshoz igazodik (pl.Niger).
Ebben az övben a mállás és az aprózódás is hatékony.

Térítői öv: Az öv éghajlatát a passzát leszálló ága határozza meg. Az évi csapadékmennyiség 100-250 mm, eloszlása egyenetlen. A napi hőingás 25-30°. Térítői sivatagok ott alakultak ki, ahol a nagyobb összefüggő szárazulatok helyezkednek el (Szahara, Arab sivatag). Az óceánhoz közeli területeken félsivatagok jöttek létre (Kalahári). A tengerpartok előtt haladó hideg tengeráramlások hűvös parti sivatagokat alakítanak ki (Atacama, Naminb).

A gyér növényzet mély gyökerekkel, vízraktározással, tüskékkel és tövisekkel védekezik a párolgás ellen (pl.kaktusz).

Itt nincs mállás, ezért váztalajok alakultak ki. A térítői övön jövevényfolyók mennek át (Nílus).

A kőzetek gyorsan aprózódnak. A képződött durva törmelék a hegyek lábánál halmozódik fel. A homokból a szél buckákat épít.

Monszun vidék: A trópusi monszunvidékek éghajlata, csapadékeloszlása (száraz, napsütéses tél, esős, fülledt nyár) az átmeneti öv éghajlatára emlékeztet. A csapadék területi megoszlásában a domborzat játsza a döntő szerepet.

A dél-ázsiai monszunerdőt dzsungelnek nevezzük. A dzsungel az indiai elefánt, a tigris, a fekete párduc otthona.

Az övezet mindhárom öve ritkán lakott terület. A kisszámú népesség hagyományos gazdálkodása (égetéses gazdálkodás az esőerdőben, földművelés és a nomád állattartás az átmeneti övben, a nomád állattartás és az oáziskultúra a térítői övben) nem bontotta meg az egyensúlyt. A túlhajszolt legeltetés, az erdőirtás, az útépítés, és a túlzott öntözés azonban vészhelyzetet teremtett.

Az övezet legfontosabb terményei: banán, kakaó, kaucsuk- egyenlítői öv; gyapot, kávé, földimogyoró- átmeneti öv; datolya- térítői öv.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Felszíni vizek, a folyók felszínformálása

A folyók a Föld vízkészletének 0,0001%-át teszik ki. A felszíni...

Close