Dél-Amerika gazdasági élete
1. Természeti adottságok
Dél-Amerika nyugati oldalát az Andok lánchegysége zárja le. Mivel itt a Csendes-óceán lemeze hajlik a kontinens alá, ezért jelentős vulkanizmus, sok és erős földrengés jellemzi ezt a területet. A keleti oldal északi részén két ősföld (Guyanai-hegyvidék, Brazil-hegyvidék) zárja közre az Amazonas-medencét. Délen a Paraná-alföld zárja a kontinenst. Az éghajlat övezetesen változik, az ősföldek szavanna éghajlata között az Amazonas-medence esőerdő éghajlata található. A Paraná-alföld már zömmel kontinentális éghajlatú.
2. Gazdaság
2.1 Mezőgazdaság
A földterület nagyobbik része nagybirtok. Ezek részben hazai, részben külföldi tulajdonban vannak. A nagybirtokosok az olcsó munkaerőt kihasználva monokultúrás (egy növényt termesztenek folyamatosan) termesztést folytatnak. A kisbirtokosok elsősorban saját és hazai piacra, a nagybirtokosok exportra termelnek, ezért különböznek a termelt növényféleségek is. A termesztés színvonala alacsony. Az Amazonas-medence peremén a fő növény a cukornád. A hegyvidékeken feljebb haladva a banán, a kakaó és a gyapot, majd a kávé termesztése jellemző. A fennsíkok már mérsékelt éghajlatúak, itt kukoricát, búzát, babot stb. termesztenek. A mérsékelt övi Paraná-medencében is ezek a növények jellemzők. A mérsékelt öv füves pusztáin és a magasabb területek szavannáin a szarvasmarhatartás jellemző, de főleg félvad, szabadon tartott formában.
2.2 Ipar
Latin-Amerika ásványkincsekben gazdag. Az Andokban Színes és nemesfémeket, a Brazil-felföldön feketeszenet és vasércet, a Guyanai-hegyvidéken bauxitot, Venezuelában kőolajat bányásznak nagy mennyiségben. Mind a bányászatban, mind az iparban jelentős szerepe van az USA nagyvállalatainak, így a termékek exportja is zömmel az Egyesült Államokba irányul. Az ipar nagyon koncentrált. Mexikóváros, Sao Paulo és Buenos Aires állítja elő a vaskohászat, a gépipar és a vegyipar termelésének több mint 30 %-át. A kontinens belső területei iparilag nagyon fejletlenek. A Dél-Amerikai országok mindegyike nyakig eladósodott, főleg az USA-nak. Emiatt a gazdaságok nem tudnak kiegyensúlyozottan fejlődni, mert a legkisebb világgazdasági változás esetén már nem tudják a törlesztőrészleteket fizetni, ami gazdasági visszaeséshez vezet.
3. Brazília:
A kontinens legnagyobb gazdasága. Az ipar koncentrálódik a délkeleti országrészben, a Belo Horizonte – Sao Paulo- Rio de Janeiro háromszögben. Belo Horizonte a vasércet és feketekőszenet termelő bányavidék és a vaskohászat központja. Sao Paulo főleg gépgyáraival (WV, GM) és vegyiparával emelkedik ki. Rio sokáig főváros volt, így a legtöbb iparágat magához vonzotta. Jelentősen túlnépesedett, részben ezért hozták létre az új fővárost Brasíliát (a másik ok a belső területek fejlesztésének szándéka volt). Brazília északkeleti része a legszegényebb, főleg mezőgazdasági terület, cukornádat, gyapotot, és kakaót termesztenek. Az ország déli része az éléstár szerepet tölti be. Innen kerül ki a búza, a szója és a kukorica legnagyobb része. Az Amazonas-medence fejlesztésére csak a legutóbbi időkben került sor. Sajnos, mert ez együtt jár az útépítéssel, ami erdőirtásokat, új településeket, új bányákat jelent. Nincstelenek tömegei lepik el a medencét jobb életben bízva, de közben tönkreteszik a Föld utolsó, eddig érintetlen esőerdejét. Mint mindenütt a térségben, Brazíliában is jellemző az óriási különbség az emberek jövedelmi viszonyaiban. Nagyon gazdag belvárosok mellett milliós nyomornegyedek húzódnak meg, ami melegágya a bűnözésnek, a járványoknak.
