Az éghajlati övezetesség kialakulása

Az időjárás

Az időjárás: a levegő fizikai állapotának változása egy meghatározott helyen rövid idő (néhány nap vagy óra) alatt. Az időjárási elemek változása miatt szüntelenül változik a levegő fizikai állapota. Időjárási elemek: napsugárzás, hőmérséklet, vízgőztartalom, felhőzet, csapadék, légnyomás, szél.

Az éghajlat

Az éghajlat: meghatározott térségek, földrajzi helyek időjárási rendszere. Az időjárás változásának szabályszerűsége. Az időjárási elemek egyben éghajlati elemek is.

Az éghajlatot kialakító és módosító tényezők

Az éghajlatot 3 tényező alakítja ki: napsugárzás, földfelszín, uralkodó szél és tengeráramlás. 1. A napsugárzás a legfontosabb éghajlati tényező 2. A földfelszín módosítja a napsugárzás hatását 3. Az uralkodó szelek és tengeráramlások más területekre kiterjesztik az előző két tényező hatását

Szoláris éghajlati övezetek

Szoláris éghajlati övezet: a napsugarak hajlásszöge alapján kijelölt éghajlati övezetek 1.) trópusi / forró övezet 2.) mérsékelt övezet 3.) hideg övezet Mivel a Föld forgástengelye nem merőleges az ekliptika síkjára, a napsugarak hajlásszöge egy adott területen nem állandó, hanem év közben folyamatosan változik, ezért a napsugarak beesési szöge máskor, és máshol merőleges: március 21 – Egyenlítő június 22 – Ráktérítő szeptember 23 – Egyenlítő december 22 – Baktérítő Tehát a napsugarak hajlásszöge egy éven belül csak a Ráktérítő és Baktérítő közötti területen lehet 90°-os, ezt  nevezzük trópusi övezetnek. A Föld tengelyferdesége miatt alakult ki az is, hogy az északi és déli szélesség 66,5°-tól északra és délre az év folyamán legalább egyszer nem kel fel, és nem nyugszik le a Nap, a sarkközéppontokon pedig féléves nappal és féléves éjszaka váltja egymást. Ezt nevezzük hideg övezetnek. A sarkkörök és térítők közötti átmeneti területet, ahol a Nap mindig lenyugszik, és mindig felkel, de a napsugarak hajlásszöge sosem tudja elérni a 90°-ot, azt nevezzük mérsékelt övezetnek.

A napsugárzás szerinti vagy szoláris övbeosztás

1. Mivel a napsugarak csak a térítőkörök között érkezhetnek merőlegesen a keringő Földre, a Ráktérítővel és a Baktérítővel a legtöbb hősugárzásban részesülő forró vagy trópusi övezet határai jelölhetők ki. 2. A térítőkörökkel és a sarkkörökkel határolt északi és déli mérsékelt övezet kevesebb napsugárzást kap mint a trópusi övezet, de többet mint a hideg övezet. Itt a napsugarak hajlásszöge már 90 foknál csak kisebb lehet, de még minden nap felkel és lenyugszik a Nap. 3. A sarkkörökkel határolt sarkvidékek kapják a legkevesebb meleget, mert a legkisebb hajlásszöggel érkeznek a napsugarak, és mert ezeken a területeken napokig, hetekig, vagy hónapokig állandó éjszaka van.

Módosított éghajlati övezetek A napsugarak hajlásszöge alapján meghatározott éghajlati övezetek határait főleg a tengeráramlások és az uralkodó szelek módosítják. Ezek miatt az egyes övezeteken belül az éghajlat területenként részben eltérő lehet. Az eltérések éghajlati területeket alakítottak ki.

Napéjegyenlőség – napfordulók

Napéjegyenlőség, más néven ekvinokcium: egy évben két alkalommal, március 21-én, és szeptember 23-án a napsugarak deleléskor az Egyenlítő mentén merőlegesek, ez azt jelenti, hogy mindenhol 12 órás nappal, és 12 órás éjszak váltja egymást. Az északi félgömbön a március 21 a csillagászati tavasz, szeptember 23 pedig a csillagászati ősz kezdete. Nyári napforduló (északi félgömb június 22.): A Nap március 21-én az Egyenlítőnél delel merőlegesen, innentől kezdve június 22-ig egyre északabbra esik a 90°os delelés, tehát a Nap látszólagos évi pályája során északabbra vándorol. Június 22-én a napsugarak hajlásszöge a Ráktérítőre merőlegesek, majd ezután ismét dél felé tart.  Tehát ekkor bekövetkezik június 22-én a nyári napforduló. Téli napfordulók (december 22): december 22-én ugyanaz lejátszódik a déli félgömbön, mint június 22-én az északi félgömbön, a Nap a pályáján ekkor éri el a legdélibb pontot, és elindul vissza észak felé. Ekkor következik be a téli napforduló.