A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső

Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A városok

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5288
Nyomtasd
Dátum: 2010-07-07 Küldd tovább
  Letöltés

Város: a földrajzi munkamegosztásban valamilyen központi szerepkört betöltő, döntően nem mezőgazdasági jellegű település.

A városok kialakulása:
Az első városok Kr.e. 4000 körül jöttek létre az ókori Mezopotámia területén. Kezdetben a városok is döntően a mezőgazdasági termelésből éltek, később alakult ki a városok igazgatási, vallási, kereskedelmi szerepköre. A városfejlődés az ipari forradalom nyomán vett nagy lendületet, nagymértékben fejlődtek a régi városok és újak is kialakultak. A városok fejlődésével párhuzamosan a városi népesség száma is nőtt.

Urbanizáció:

„urbs”- szóból származik = város
– városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése. Az ipari forradalom óta jelentős mértékű folyamat, máig tart. A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a fejlett országok népességének 70-80%-a városlakó.
– városiasodás: a falusi települések átalakulása, melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások), mind az életmód (fogyasztás, kulturális szokások) tekintetében.

Városszerkezet:

a városok belső szerkezete a társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi és általában övezetes elrendeződést mutat:
– belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák
– belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal (ezt az övet érinti leginkább a slumosodás – a lakóépületek műszaki állapotának leromlása)
– külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak
– külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak
Minden városhoz tartozik agglomeráció.

Városok típusai
Megkülönböztethetjük méret illetve funkció alapján a városokat.
Méret alapján
– nagyváros
– középváros
– kisváros

Többféle hazai és nemzetközi csoportosítás lehetséges. Pl.: 100ezer fő felett itthon már nagyvárosról beszélünk, míg nemzetközileg 500-1millió fő között mozog a nagyvárosok népességszáma. Hazánkban pályázni kell a városi cím elérése.

Funkciók alapján

- Mezővárosok – Ázsia és Afrika kevésbé fejlett térségeiben jellemző, régen Debrecen, Hódmezővásárhely is ilyen volt
– Bányavárosok – kitermelő ipar foglalkoztatja a lakók nagy részét pl.: Dorog, Komló
– Ipari városok – feldolgozó ipar miatt vált gyorsan óriásvárossá London, Chicago, Torino
– Hídvárosok – folyami átkelőknél alakultak ki Szolnok, Szeged
– Vásárvárosok – eltérő adottságú tájak találkozásával pl.:hegy-síkság Miskolc, Lipcse
– Kulturális központ – kiemelkedő oktatási, művészeti tevékenység jell. Oxford, Sárospatak
– Üdülőközpont – a vendégforgalom élteti a fürdővárosokat Hévíz, Miami
– Világváros – nemzetközi jelentőségű Zürich, New York
– Vallási központ – zarándokhelyek, nagy tömeget vonzanak Debrecen

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A reformmozgalom kialakulása és főbb kérdései

A reformkor Magyarországon 1830-1848-ig tartott. 1830-at tekintjük kezdőpontnak, mivel az...

Close