A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső

Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A tengervíz mozgásai

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
7211
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

A tengervíz mozgásai a hullámzás, a tengeráramlás és a tengerjárás (árapály).

Hullámzás: A tenger hullámzását a tenger fölötti légréteg légnyomáskülönbségei és a nyomukban fellépő szél keltik. Az eltérő nyomásértékek hatására a tengervíz felszíne emelkedik és süllyed. A hullámok nem mozognak, a kiemelkedő hullámhegy besüllyedő hullámvölggyé huppan vissza. A szél a hullámhegyek gerincéről a vizet előrelöki. Sekély vizű lapos partokon a körpályán mozgó vízrészecskék a fenékbe ütköznek, így a hullámhegy összeomlik és tajtékozva fut ki a partra. Ezt hullámmorajlásnak nevezzük. Ellentéte a mély vizű magas partokon megfigyelhető hullámtörés. Ekkor a partnak csapódó hullámhegy vize magasra felfröccsenve törik szét a sziklákon.

Tengeráramlás: Tengeráramlásnak a tengervíz tartósan egy irányba történő mozgását nevezzük. A tengeráramlásokban csak a felső vízrétegek vesznek részt. Az óceáni áramlásokat a huzamosan azonos irányba fújó szelek, főleg az általános légkörzés szelei keltik. A tengeráramlások irányát a Coriolis erő és a szárazföldek szabálytalan eloszlása, alakja szabja meg.

Tengeráramlások: Észak-egyenlítői-, és Dél-egyenlítői-áramlás, Egyenlítői-ellenáramlás, Nyugatiszél-áramlás, Sarkiszél-áramlás, Golf áramlás, Kuro-shio- áramlás, Szomáli- áramlás, Kanári- áramlás, Kaliforniai- áramlás, Észak-atlanti- áramlás, Labrador- áramlás, Oja-shio- áramlás, Brazil- áramlás, Agulhas- áramlás, Kelet-ausztráliai- áramlás. Az Egyenlítőtől a sarkok felé haladó áramlások környezetükhöz képest melegebbek (meleg tengeráramlás), a sarkok felől az Egyenlítő felé tartók pedig környezetükhöz képest hidegebbek (hideg tengeráramlás). A tengeráramlások hatására a parti területek évi középhőmérséklete melegebb, illetve hidegebb lesz, mint az adott szélességi kör átlagos évi középhőmérséklete. Ezt pozitív illetve negatív hőmérsékleti anomáliának nevezzük.

Tengerjárás: A tenger szintje naponta kétszer emelkedik és süllyed. Az emelkedést dagálynak, a süllyedést apálynak, a szintingadozást árapálynak nevezzük. A tengerjárást elsősorban a Föld-Hold rendszer tömegvonzása kelti. A Föld és a Hold közös tömegközéppont körül kering. Ez a pont a Föld belsejében van. A dagály mindig a Földnek éppen a Hold felé néző oldalán, illetve az ugyanakkor a Holddal ellentétes oldalán lévő tengerekben áll be. A Hold felé néző oldalán a dagályt a Hold közvetlen vonzóereje, a másik oldalon pedig a közös tömegközéppont körüli keringésből fakadó centrifugális erő kelti. A Föld nyugatról keletre forog. A dagály éppen fordítva, keletről nyugatra jár körbe a világtengeren. Emiatt ugyanazon a helyen 6 óránkénti váltással naponta kétszer van dagály és apály. Az árapály szintkülönbsége a tengereken 10-30 cm, az óceánokon 1-2 méter.

A Napnak is van árkeltő ereje. Újholdkor és holdtöltekor a Nap és a Hold árkeltő hatása összegződik. Ilyenkor a közepes dagálymagasságnál nagyobb, ún. szökőár alakul ki. Amikor első egyedkor a Nap, a Föld és a Hold 90°-os szöget zár be egymással, a Nap és a Hold árkeltő ereje egymás hatását lerontja. Ilyenkor a közepes dagálymagasságnál kisebb, ún. vakár alakul ki. A vihardagályt a part felé fújó viharos szelek korbácsolják.

 

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (3)


Ezt olvastad már?
A települések funkcionális tagozódása

-agrárvárosok: viszonylag kis települések, fő funkciója az agrártermelés. Piaci jelleggel...

Close