A települések funkcionális tagozódása
-agrárvárosok: viszonylag kis települések, fő funkciója az agrártermelés. Piaci jelleggel is rendelkezik. Tisztán agrárvárosok napjainkban az alacsony fejlettségű területeken maradtak meg.
–iparváros: Az indusztriális fázisban kialakuló városok, melyek esetenként óriásvárosokká nőtte ki magát. Ágazati beosztásától függően több alfaja is van. A fejlett országokban és a fejlődő országokban egyaránt megtalálható.
-kereskedelmi városok: Azok a városok tartoznak ide, ahol a kereskedelmi funkció, vagy annak valamely ágazata dominál a többi felett. Ezek a települések közül sokan (például a tőzsde segítségével) megtartották funkciójukat, és ma is ide sorolhatók.
–kikötős városok: tengeri és folyami kikötök szerint csoportosíthatók. A legjelentősebbek, amelyek a tölcsértorkolatoknál helyezkednek el, így a folyami forgalmat is képesek ellátni. A folyami jelentősége kisebb, de ahol a folyami hajózás jelentős, ott ez is jelentős településfejlesztő funkció.
-átkelőhelyek: a folyókkal összefüggésben alakultak ki. A régi településeknél a természeti adottságok meghatározóak voltak, valamint a társadalmi igény. Manapság a technika fejlődésével a természeti adottságoknak a jelentősége nagyon elhanyagolható.
-közigazgatási központok: az államszervezet kialakulásával és belső tagozódásával jönnek létre. A fővárosi funkciót külön ki kell emelni, mert az a közigazgatásban a központi funkciót tölti be. Általában központi helyen jönnek létre, kivéve, ha más természeti és társadalmi, politikai okok nem befolyásolják. Az egyházi központokat ki kell emelni.
-határvárosok: államok közötti határátkelő helyek, melyek szerepe akkor energikus, ha az adott ország kevés ilyennel rendelkezik.
-Zarándokhelyek, vallási központok: általában az év egy adott szakaszában vonzza a zarándoktömeget. Minél tovább tart ez az időszak, annál nagyobb a szerepe a település szempontjából.
-fürdővárosok: részben gyógyvízre települtek, és a többi funkciója is ennek van alárendelve. De vannak tengerparti vagy tóparti fürdővárosok is, amelyek egyben turisztikai központok is, valamint a szezonálisság jellemzi őket általában.
-katonai támaszpontok: minden funkciója a katonaság ellátására rendelődik alá. Általában kisméretűek, és határvidéken helyezkednek el.
-iskolavárosok: tipikusan egyetemi városok. Jellemzője, hogy korösszetételük juvenilis, így a funkciók is ennek a korosztálynak a kiszolgálására jönnek létre. Általában szezonálisak az iskolaszünet miatt.
-konferenciavárosok: nagymértékben élnek abból, hogy hazai és nemzetközi konferenciák megszervezésére van megfelelő infrastruktúrájuk.
-nemzetközi szervezetek központjai: azok a városok, amelyek valamilyen nemzetközi jelentőséggel bírnak, de nem világvárosok. Vagy ha azok, akkor egy különleges funkciószeletet biztosítanak.
