A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső

Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A kőzetek csoportosítása

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
10036
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

A kőzeteket keletkezésük szerint három csoportba sorolhatjuk: magmás kőzetek, üledékes kőzetek, átalakult (metamorf) kőzetek.

Magmás kőzetek: A magma különböző olvadáspontú szilikátok és oxidok elegye. Egyes alkotórészei a hőmérséklet csökkenése közben, olvadáspontjuk alá hűlve kristályosodnak ki. A lehűlési körülmények különbségei miatt a magmából különböző összetételű magmás kőzetek keletkezhetnek. A magmás kőzeteken belül megkülönböztetjük a felszín alatt megszilárduló mélységi magmás kőzeteket (gránit, diorit, gabbró), és a felszínre ömlő és ott megszilárduló vulkáni kiömlési kőzeteket (bazalt, andezit, riolit). Robbanásos kitörések során a kirepülő lávából és kürtőből kiszakított anyagokból keletkeznek a vulkáni törmelékes kőzetek, a különféle tufák (andezitt. riolitt). A lávából lehűlve azonnal kőzet lesz, a lehulló vulkáni törmelékből azonban csak az összetömörödés után lesz tufakőzet. A vulkáni törmelékeket szemcsenagyság alapján osztályozzák. Ez alapján megkülönböztetünk hamut, salakot és tömböt.

Üledékes kőzetek: E kőzetcsoport tagjai lerakódott üledékekből váltak kőzetté. A szárazföldekről a folyók, a szél, a jég a hordalékot üledékgyűjtő medencékbe szállítja. A lerakódott anyagokból aprózódás és mállás, oldódás révén jönnek létre az üledékes kőzetek. Az üledék csak összetömörödés után válik kőzetté. A felső rétegek nyomása alatt a mélyebben fekvők összetömörödnek és a laza lerakódások összecementálódnak. Az üledékes kőzetek képződésében a hő nem játszik szerepet és e csoportba nemcsak szilárd kőzetek, hanem laza üledékek is tartoznak (iszap, homok, agyag). Három üledékes kőzetcsoportot különböztetünk meg:

Törmelékes üledékes kőzetek: E kőzetek más kőzetek feldarabolódott, elszállítódott és felhalmozódott törmelékéből keletkeznek. E csoportban találhatók durvaszemcsés kőzetek (breccsa, konglomerátum) és finomszemcsés anyagok is (agyag, lösz).

Vegyi üledékes kőzetek: E csoport kőzetei feldarabolódáson és vegyi átalakuláson is átesnek. Egykori tengeröblök kiszáradása során keletkeznek a sókőzetek. A kiszáradás, bepárlódás során előbb a nehezebben, majd az egyre könnyebben oldható sók válnak ki. Legelőször és legalul válnak ki a karbonátok (mész), ezután fölötte a szulfátok (gipsz), majd kloridok (kősó) és végül a kálisó (KCl).

Szerves eredetű üledékes kőzetek: E kőzetek élőlények maradványaiból jöttek létre. Gyakran az őket alkotó élőlények maradványai alapján azonosíthatók. Ebbe a csoportba tartozik a mészkő, amely elhalt korallok, tengeri élőlények mészvázából keletkezett. Ezeknél a kőzeteknél a rétegezettség sokszor felismerhető.
Átalakult (metamorf) kőzetek: Ezek a kőzetek magmás vagy üledékes kőzetekből átalakulva jöttek létre. Az átalakulás nagy nyomás vagy magas hőmérséklet hatására következik be. Ezek hatására az eredeti kőzetek ásványai új, metamorf ásványokká kristályosodnak át. Így jönnek létre a kristályos palák, ebben az ásványok a nyomásra merőlegesen sávokba rendeződtek. Ez adja a palás szerkezetet. Átalakulást okoz az is, amikor a kőzettestbe forró magma, pl.gránit nyomul. Az érintkezési felületnél as magma átégeti az eredetileg üledékes kőzeteket, amelyekből kemény metamorf kőzet, szaruszirt keletkezik. Ide tartozik a márvány is, amely mészkőből kristályosodott át. Ilyen a gneisz és a csillámpala is.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A Föld alakja és mozgásfolyamatai

A Föld alakja: A Föld forog saját tengelye körül. A...

Close