A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A Föld szerkezete

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
3919
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

A Föld szerkezete

A Föld belső szerkezetének megismerése már régóta célja a tudománynak. A vulkánok, a mély fúrások és a bányákban észlelt jelenségek csak homályosan írták körül a Föld belsejében történő eseményeket. A modern kor vívmányai nagy előrelépést tettek a bolygónk belsejének megértéséért. A század elején Andrija Mohorovicic a földrengéshullámok mélységi visszaverődésekor fellépő sebesség-változásokkal, a föld belseji rétegződésekre utaló nyomokat talált. Mára ilyen hullámokat mesterséges úton is kelthetünk, és egyre többet tudunk meg erről a titokzatos világról. A Föld felépítésével, szerkezetével, történetével foglalkozó tudomány a geológia (földtan), a Föld fizikai jelenségeit a geofizika, kémiai mozgásfolyamatait pedig a geokémia kutatja.

 

A Föld fizikája:

Belső hő:

A Föld belseje felé haladva, egyre mélyebben egyre nagyobb hőmérsékletet észlelünk, ez a geotermikus gradiens, melynek globális átlagértéke 100 méterenként 3 °C. Ez az érték a szilárd felszín közelében lejátszódó gyors hűlés eredménye, hiszen ez nem tart a középpontig, mivel a Föld belső hőmérséklete „mindössze” 4500 – 5000 °C. Ez a roppant belső hőenergia – jelen ismereteink alapján – különböző radioaktív anyagok (pl. uránium, tórium) bomlásakor szabadul fel.

 

Gömbhéjak:

A mélyben uralkodó körülmények két fontos jellemzője, a magas sűrűség és nyomás. Ez utóbbi és a mélység függvényében mérve a Föld középpontjában lévő értékek a felszíni nyomás 4000-szeresét mutatják. A Föld gömbhéjakba, a forgás és a lehűlés hatására, a sűrűség szerint rendeződött.

 

A Föld fizikai jellemzőinek változásai alapján bolygónk belsejét négy eltérő gömbhéjra oszthatjuk, ezek sorban a következők:

Földkéreg

Különböző összetételű és vastagságú, a szárazföldek és az óceánok alatt.

A szárazföldi kéreg rendkívül bonyolult szerkezetű és felépítésű. Általában két jellegzetes réteg kimutatható: a kéreg felső része szilikátokban gazdag. Kőzetei alapján gránitos rétegnek is nevezik (sűrűsége 2,7 g/cm3). Lejjebb már inkább fémekben gazdagabb és sűrűbb rétegekkel találkozunk (3,0 g/cm3), jellemző kőzete után kapta a gabbrós kéreg nevet.

Az óceáni kéreg egyszerűbb, mivel minden óceán alatt azonos felépítésű. Itt hiányzik a kisebb sűrűségű gránitos kőzet. A fémeket nagyobb arányban tartalmazó óceáni kéreg két részre tagolható: A felső, bazaltos réteg finomabb, az alsó gabbrós réteg hasonló, de durvább, szemcsésebb anyag alkotja, mint a szárazföldi kéreg gabbrós rétegét.

 

Földköpeny

Nagyjából 2900 km vastag. A mélység függvényében fokozatosan nő a fémes elegyrészek aránya.

 

Külső mag

Maghéjnak is hívják, mely 1800 km vastag. Anyaga folyékony fémekből (pl. vasból, nikkelből) áll.

 

Belső mag

E határfelület pontos mélysége bizonytalan, nagyjából 4700 és 5100 km között húzták meg, szilárd vasból és nikkelből áll.
A különböző héjakat híres kutatókról elnevezett határfelületek választják el egymástól, belülről kifelé haladva sorra a következők: Lehmann-felület, Guttemberg- Wiechert-felület és a Mohorovicic-felület (Mohó).

A földkéreg és a földköpeny legfelső szilárd része együtt alkotja a kőzetburkot, a litoszférát. A litoszféra – a földkéreghez hasonlóan – vastagabb a szárazföldek, mint az óceánok területén. A szilárd kőzetburok alatt az anyag már izzó állapotban van. Ez a tartomány az asztenoszféra (gyönge burok), a litoszféra ezen a képlékeny rétegen úszik.

 

A földmágnesesség:

A Földet mágneses tér veszi körül, ezen teret a több ezer kilométer mélyen lévő vastartalmú fémolvadékok áramlása kelti. Ezeket a mozgásokat éppen, a fent már említett, földforgás és a belső hő tartja mozgásban.
A Föld mágneses tengelyének felszíni döféspontja, a mágneses pólus, nem esik egybe a Föld forgástengelyének felszíni döféspontjával, a csillagászati pólussal. Ezt az eltérést nevezik mágneses deklinációnak. Az elhajlás irányától függően beszélünk pozitív- és negatív deklinációról.

Az állandó belső áramlások megváltoztathatják a mágneses teret és a pólusok helyzetét, ilyen változásokat őriznek a különböző mágnesezhető kövületek, melyek megőrizték keletkezésükkor a mágneses irányt. Ezeket az irányokat a földtörténeti események korának meghatározására használják, mindezt az ún. paleomágneses módszerekkel.
Milyen tényezők játszottak szerepet az USA gyors gazdasági fejlődésében? Hogyan változott az USA világgazdasági helyzete? Az USA gazdaságának fő vonásai?

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (6)


Ezt olvastad már?
Forró övezet

A forró éghajlati övezet az északi és a déli szélesség...

Close