Hirdetés

A Föld alakja és mozgásfolyamatai

3 perc olvasás
A Föld alakja és mozgásfolyamatai

A Föld alakja:

A Föld forog saját tengelye körül. A forgás következtében fellépő centrifugális erő hatására bolygónk az Egyenlítő mentén megnyúlt, kidudorodott. Emiatt Földünk egyenlítői sugara (6378 km) nagyobb, mint a sarki sugara, vagyis az Északi-, és Déli-sarkot összekötő szakasz fele (6357 km). Ezt a lapult formát a mértani testek közül nem gömbként, hanem forgási ellipszoidként írhatjuk le. Azt, hogy a Földnek pontos milyen az alakja, a bolygó belsejének tömegeloszlása határozza meg. Ettől függ ugyanis a nehézségi erő egyes földfelszíni pontokban meghatározható pontos iránya, ami viszont éppen merőleges a Föld felületére. Mivel bolygónk tömegeloszlása egyenlőtlen, valódi alakját az a szintfelület rajzolja ki, amely minden pontban merőleges a nehézségi erő irányára. Ezt a szintfelületet geoidnak nevezzük.

Hirdetés


Hogyan mozog a bolgyónk?

A Föld forog saját tengelye körül, másrészt kering a Nap körül. A Föld forgástengelyének felszíni döféspontjai az Északi- és Déli-sark. E tengely körül a Föld 24 óra alatt tesz meg egy fordulatot. Az Északi-sark felől nézve a Föld nyugatról keletre forog. A Föld tengely körüli forgásának sebessége a szögsebesség, illetve a kerületi sebesség értékeivel jellemezhető. A földfelszín egyes pontjai a forgástengely felől nézve egységnyi idő alatt azonos szögben fordulnak el, a szögsebességük tehát azonos. A kerületi sebesség viszont a forgástengelytől való távolságtól függ. Minél jobban távolodunk a forgástengelytől (minél közelebb jutunk az Egyenlítőhöz), a kerületi sebesség egyre nagyobb lesz. A kerületi sebesség az Egyenlítőn a legnagyobb. A Föld forgása az oka a napszakok váltakozásának.

Bolygónk a Nap körül ellipszis alakú pályán kering, amelynek egyik gyújtópontjában áll a Nap. A keringés időtartama 365 és ¼ nap. A keringési pályasík (ekliptika) nem esik egybe a földi Egyenlítő síkjával. A két sík által bezárt szög 23,5°. Ezt az eltérést nevezzük az ekliptika ferdeségének. Értéke megegyezik a forgástengely ferdeségének szögével. A Nap körüli keringés és a forgástengely ferdesége következtében ugyanazon szélességi kör mentén egy év alatt változik a napsugarak hajlásszöge. Ennek következménye az évszakok váltakozása.

A tengelye körül forgó és a Nap körül keringő Földön e mozgások és a nehézségi erő hatására a gáznemű, a folyékony és a szilárd halmazállapotú anyagok gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződnek. E gömbhéjak a a levegőburok (atmoszféra), a vízburok (hidroszféra) és a kőzetburok (litoszféra).


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!