Hirdetés

Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés)

3 perc olvasás
Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés)

Lendületmegmaradás: egy zárt rendszer (olyan rendszer, amelyben csak belső erők hatnak) összimpulzusa időben állandó.

Hirdetés

Ütközések:

  • -tökéletesen rugalmas: ha a vizsgált rendszer mozgási energiája megmarad
  • -tökéletesen rugalmatlan: ütközés után a két érintkező test sebessége megegyezik (összetapadnak), de a mozgási energia nem marad meg (például alakváltozási munkára fordítódik)

 

Energiamegmaradás: az energia nem vész el, csak átalakul.enregiamegmaradas

Hőtan I. főtétele mint energiamegmaradás: mivel az energia nem vész el, csak átalakul, egy adott rendszer és környezete energiájának összege állandó.

Potenciál: Adott mező egy pontjához tartozó érték, amely megmutatja, hogy mennyi munkát végez a mező egy próbatesten/próbatöltésen ahhoz, hogy egy szabadon választott null helyzetből az adott pontba mozgassa.

Hirdetés

Konzervatív mező: olyan mező, amely munkavégzése független a megtett úttól, csak a kiinduló és a végpont potenciáljától függ. (pl gravitációs, elektrosztatikus mező)

Mechanikai energia megmaradása: ha egy pontszerű testre csak konzervatív erők (konzervatív mező által kifejtett erő) hatnak, akkor mechanikai energiáinak összege állandó.

 Energiaátalakulás rezgőkörökben: egy rezgőkör egy kondenzátor és egy tekercs párhuzamos kapcsolásából alakul ki, itt a rezgőkör paramétereitől függő sebességgel alakul át a kondenzátor energiája a tekercs energiájává és fordítva. Az összenergia ideális rezgőkör esetén állandó.

Töltésmegmaradás: környezetétől elszigetelt rendszerben az elektromos töltés mennyisége megmarad.

Tömeg-energia ekvivalencia: a speciális relativitáselmélet következménye, mely szerint a test nyugalmi energiája megegyezik a tömeg és a fénysebesség szorzatával: E=m*c^2. Tehát a tömeg és az energia arányosak egymással. (maghasadáskor felszabaduló energia számolható vele, a felszabaduló energia a tömegdefektus és a fénysebesség szorzata)

Hirdetés

Szétsugárzás: másnéven annihiláció: ha egy elektron és egy pozitron (elektron antirészecskéje, ugyanolyanok a tulajdonságai mint az elektronnak, csak a töltése pozitív) találkozik, kölcsönösen megsemmisítik egymást és két, ritkábban három gamma foton keletkezik (egy nem keletkezhet, mert akkor sérülne a lendületmegmaradás törvénye)

Párkeltés: a foton részecsketermészetével magyarázható; ha elegendően nagy energiájú foton egy atommag közelében halad el, akkor eltűnhet és elektron-pozitron párokat kelthet.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!