A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Energetikai kislexikon – alapfogalmak

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
1619
Nyomtasd
Dátum: 2012-05-23 Küldd tovább
  Letöltés

akkumulátor

Tölthető áramforrás. Töltése során a villamos energia kémiai energiává alakul, mely az áram kivételekor (kisütés) visszaalakul villamos energiává. Töltés közben az akkumulátor mint fogyasztó, kisütés során mint áramforrás működik az áramkörben. Az akkumulátor ipari méretekben nem alkalmas villamos energia tárolására.

alaperőmű

lásd: erőművek üzemmódja

alállomás

Villamos hálózati csomópont. Az azonos feszültségszintű hálózati elemeket kapcsolókészülékek (megszakítók, szakaszolók) segítségével kötik össze. A különböző feszültségszinteket a transzformátorok itt kapcsolják össze. Az alállomásokon mérik az egyes vezetékeken áramló teljesítményeket és a villamos energia egyéb jellemzőit. A rendszerirányító és a körzeti diszpécserszolgálatok ezeket a méréseket is felhasználják az energiarendszer üzemirányításában.

alternatív erőmű

lásd: megújuló energiaforrások

 

áram

A töltések (elektronok, ionok) rendezett irányú mozgása. Az áram zárt áramkörben, feszültségkülönbség hatására jön létre.

 

áramerősség

A vezető bármely keresztmetszetén áthaladó töltésmennyiség és az idő hányadosa. A gyakorlati villamos mértékrendszer egyik alapmennyisége. Mértékegysége az amper (A).

 

áramforrás

Olyan berendezés, amely valamilyen energiát elektromos energiává képes átalakítani, pl. mechanikai energiát – generátor, dinamó; vegyi energiát – galvánelem, akkumulátor; hőenergiát – termoelem; fényenergiát – fényelem.

A villamosenergia-rendszerek áramforrása az erőművek váltakozó áramú generátora. áramkör

Zárt áramút. A feszültséget létrehozó áramforrásból, fogyasztóból és az őket összekötő vezetékekből áll.

áramszolgáltató

A fogyasztói igények közvetlen kiszolgálását biztosító szervezet. Az áramszolgáltatók a villamos energiát a nagykereskedőtől vásárolják, és értékesítik a végfelhasználóknak.

 

atomerőmű

Villamos energiát nukleáris energiából előállító erőmű. Működési elvét tekintve hőerőmű, a gőz termelésére szolgáló hő nukleáris folyamat, maghasadás révén keletkezik. Az atomerőművek működésük során – szemben a hagyományos hőerőművekkel – lényegében nem bocsátanak ki a környezetre hatással lévő szennyező anyagot, ugyanakkor gondoskodni kell a kiégett, elhasznált nukleáris fűtőelemek és a működés közben radioaktívan szennyeződött hulladék anyagok elhelyezéséről.

 

átviteli hálózat

Közcélú hálózatnak minősülő, a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer -beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt, amelyet egy egységként kell kezelni.

 

biomassza

A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összessége. A biomasszába tartozik a szárazföldön és vízben található összes élő és nemrég elhalt szervezetek (mikroorganizmusok, növények, állatok) tömege, a mikrobiológiai iparok termékei, a transzformáció után (ember, állat, feldolgozóipar) keletkező valamennyi biológiai eredetű termék, hulladék. A biomassza a szén, a kőolaj és a földgáz után a világon jelenleg a negyedik legnagyobb energiaforrás.

 

CENTREL

A lengyel, cseh, szlovák és magyar villamosenergia-ipari rendszerirányító társaságokat tömörítő szervezet. A tagországoknak a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez (akkor: UCPTE) való előkészítésére alapították 1992-ben. A csatlakozás megvalósulása óta is a tagországainak regionális együttműködési szervezete az UCTE-ben. Önálló elszámolási egységként felelős a területének csereteljesítményszaldó-szabályozásáért. Az e funkciót biztosító Elszámoló- és Szabályozóközpont Varsóban van.

 

CDU

A kelet-európai régió villamosenergia-rendszeregyesülése. A KGST-tagországok 1962-ben hozták létre, központja Prágában van. A tagországok villamosenergia-rendszereinek párhuzamos üzeme 1993-ban megszűnt. Az operatív feladatok elvesztése után a CDU fő feladata a keleti és nyugati rendszeregyesülések közötti szakmai információcsere biztosítása lett. Miután a CDU-ból több tagország kilépett, 2004. december 31-én a CDU prágai titkárságának munkáját megszüntették, a kormányközi egyezmény alapján létrehozott szervezet tevékenységét a megmaradt tagországok felfüggesztették.

 

csúcserőmű

lásd: erőművek üzemmódja

elektrofilter

Porleválasztó berendezés Az erőművek füstgázaiból a porrészecskék elektrosztatikus úton történő leválasztására szolgál.

 

elosztóhálózat

Közcélú hálózatnak minősülő, a villamos energia elosztására és a fogyasztói csatlakozó berendezésekhez való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt.

 

energia

Fizikai munkavégző képesség. A munka és az energia rokon fogalmak: az energia a munkavégzés lehetőségét, a munka a munkavégzésre fordított energia mennyiségét jelenti. Az energia a teljesítmény és az idő szorzata. A villamosenergia-iparban általánosan használt mértékegysége a kilowattóra (kWh).

 

energiaátalakítás

Egy energiafajta más energiafajtává történő átalakítása. Villamos energia a természetben közvetlenül felhasználható formában nem áll rendelkezésre, más energiafajtákból kell átalakítanunk. Az átalakítás legfőbb jellemzője a hatásfok, amely a folyamatba bevitt és onnan kinyert energia arányát jellemzi. A hatásfok annál magasabb, minél alacsonyabb a folyamat során a veszteség.

 

energiafajta

A legfontosabb energiafajták a kémiai energia, az atomenergia, a hőenergia, a helyzeti energia, a mechanikai energia, az elektromágneses tér energiája. A hagyományos erőművekben a tüzelőanyagban tárolt kémiai energiát kazánokban alakítják először hőenergiává (gőz), majd a gőzzel meghajtott turbina mechanikai energiáját a generátor alakítja villamos árammá. A vízerőművekben a víz helyzeti energiáját alakítják villamos energiává.

 

energiaforrás

Villamosenergia-termelésre hagyományos és megújuló energiaforrásokat használunk. Főbb hagyományos tüzelőanyagok: szén, kőolaj, földgáz. Fontos ipari célú energiaforrás még a nukleáris (hasadó) energia. Ismertebb megújuló energiaforrások: szél, napenergia, geotermikus energia stb.

 

erőmű

Villamos energia ipari méretben történő előállítására szolgáló létesítmény. Az egyes erőműtípusokat aszerint különböztetjük meg, hogy milyen primer energiahordozó a villamos energia forrása, és milyen technológiával történik az energiaátalakítás. Ismertebb típusok: hőerőművek (szén-, olaj-, gáztüzelésű, atomerőmű, gázturbinás erőművek) és megújuló energiaforrással működő erőművek.

erőművek üzemmódja

Az erőművek üzemeltetésének módja szerint megkülönböztetünk alaperőműveket, menetrendtartó erőműveket és csúcserőműveket. Az alaperőművek folyamatosan, nagy kihasználással üzemelnek, a villamosenergia-rendszer terhelésének állandó részét fedezik. Jellegzetes példája az alacsony üzemeltetési költségű atomerőmű. A menetrendtartó erőművek teljesítményük változtatásával követik a fogyasztói igények változását Ezt a feladatot a magyar energiarendszerben hagyományos hőerőművek látják el. A csúcserőművek szolgálnak a legmagasabb terhelésű időszakokban a csúcsterhelések fedezésére, rendszerint csak rövid időszakokra lépnek üzembe. Erre a célra alkalmasak például a gyorsan indítható gázturbinák és tározós vízerőművek.

 

feszültség

A villamosság egyik alapmennyisége, mértékegysége a volt (V). A villamosenergia-rendszerekben nagy – néhány százezer voltig terjedő – feszültséget alkalmaznak. A villamosenergia-ellátásban leggyakrabban használt értékei: 0,4 kV, 6 kV, 10 kV 20 kV 35 kV, 120 kV, 220 kV, 400 kV, 750 kV. Nagy feszültségszinten kisebb áramerősség szükséges a teljesítményátvitelhez, és ezáltal kisebb a szállítási veszteség.

 

fogyasztó

Olyan berendezés, amely villamos energiát más energiafajtává alakít át, pl. mechanikai energiává – motor; kémiai energiává – akkumulátor; hőenergiává – fűtőberendezések, vasaló stb.; fényenergiává – izzólámpa, fénycső stb.

A villamosenergia-iparban fogyasztónak nevezik a villamos energiát vételező természetes vagy jogi személyt.

 

forrástervezés

A forrástervezés olyan rendszeres, célirányos tevékenység, mely biztosítja a villamosenergia-termelő berendezések és importforrások mindenkor elegendő, biztonságos, de ugyanakkor a legkisebb költséggel járó rendelkezésre állását, valamint ezen források fenti feltételeknek megfelelő megosztását a villamosenergia-igények pontos kielégítésére.

 

forgótartalék

Azonnal rendelkezésre álló tartalék teljesítmény. Az üzemben levő generátorok ki nem használt teljesítménye, amely a villamosenergia-rendszerben a terhelésingadozások felvételére és a frekvencia szabályozására szolgál.

 

fosszilis

A földtörténeti ókorból származó növényi, állati eredetű ásványi anyagok, mint pl. a kőszén, a kőolaj vagy a földgáz összefoglaló jelzője.

 

földgáz

Gáz halmazállapotú szénhidrogén energiahordozó. Évmilliókkal ezelőtt elpusztult élőlények

bomlási anyagaiból keletkezett és a tengeri üledékben halmozódott fel. A földgázt szárazföldön és partközeli tengerfenéken bányásszák, és csővezetéken juttatják el a felhasználási helyre. Az erőművek egyik fontos tüzelőanyaga. Előnye, hogy elégetése során alig keletkezik káros égéstermék.

 

frekvencia

lásd: váltakozó áram

 

füstgáztisztítás

A füstgázban lévő szennyező anyagok mennyiségének csökkentésére szolgáló eljárás. A hagyományos erőművek füstgáza szennyező anyagokat, pl. kén-dioxidot, nitrogén-oxidokat és port tartalmaz. A füstgáztisztítás történhet mechanikai vagy kémiai úton (lásd katalizátor, kéntelenítő). A füstgáztisztító eljárást mindig az erőműben alkalmazott tüzelőanyagnak és az adott technológiának megfelelően kell megválasztani.

 

fűtőerőmű

Olyan hőerőmű, mely a hőszolgáltatás mellett villamos energiát is termel. Elsősorban városokban vagy ipari körzetekben létesítik, ott, ahol kommunális vagy ipari célú hőigény jelentkezik. Előnye, hogy a kombinált hő- és villamosenergia-termelés összhatásfoka magasabb, mint a tisztán áram termelésére szolgáló erőműveké; hátránya, hogy a termelt villamos energia mennyiségét a mindenkori hőigény határozza meg.

 

gázturbinás erőmű

A gázturbinás erőműben a generátort forgató turbinát a tüzelőanyag elégetésekor keletkező forró gázok hajtják. A gázturbinás erőművek két fő típusa a nyílt és a kombinált ciklusú erőmű.

 

generátor

Mechanikai energiát villamos energiává alakító berendezés. A generátoroknak két alapvető típusuk van: a turbógenerátor, melyet a hőerőművekben alkalmaznak, valamint a hidrogenerátor, melyet a vízerőművekbe építenek be.

 

gőz

A hőerőművek munkaközege. A nagy energiatartalmú, telített vagy túlhevített gőzt megfelelően előkezelt vízből kazánban, vagy – atomerőműnél – gőzfejlesztőben állítják elő.

 

gyűjtősín

Olyan vezető anyag (sodrony vagy cső) az alállomásban, amelyhez egymástól függetlenül különböző leágazások (távvezetékek, transzformátorok) csatlakozhatnak.

 

hálózat

A villamos energiát az előállítás helyéről a fogyasztókhoz eljuttató vezetékek és berendezések

összessége. Az energiarendszer különböző feszültségszintű hálózatokból épül fel:

Az átviteli hálózaton (400, 220 kV) szállítják az áramot nagy távolságra. Az elosztóhálózat

hurkolt része (120 kV) az átviteli hálózati alállomásoktól az egyes áramszolgáltatói körzetekbe szállítja az áramot. A sugaras elosztóhálózatra (120, 20, 10, 0,4 kV), csatlakoznak a fogyasztók. A különböző feszültségszinteket transzformátorok kapcsolják össze. A hálózatok üzemét az országos rendszerirányító és a körzeti diszpécserszolgálatok irányítják.

 

hálózati üzem-előkészítés

A hálózati üzemelőkészítés olyan rendszeres, célirányos tevékenység, melynek keretében a villamosenergia-rendszerben várható fogyasztói igények, a rendelkezésre álló berendezések, kapacitások és a tervezett munkák alapján a villamosenergia-rendszer hálózati üzemállapotának és üzemállapot-változásainak előzetes megtervezése, az éves, havi, heti és napi igénybejelentések engedélyezése, feszültségmentesítési tervek elkészítése, a tervezett üzemállapotok meghatározása, vizsgálata, hálózati üzem-előkészítő számítások végzése, a várható kockázati tényezők előzetes meghatározása folyik.

 

háromfázisú áram

A villamos energia ipari méretű előállításának, szállításának és felhasználásának alapja. A háromfázisú átvitel során a három vezetéken ugyanolyan feszültségű és nagyságú váltakozó áram folyik, de ezek egymáshoz képest el vanna tolva a váltakozó áram teljes periódusának harmadrészével.

 

hatásfok

Az energiaátalakítási folyamatba bevitt és a kinyert energiamennyiség aránya. Az átalakítás sohasem 100 %-os, a bevitt energia egy része (az energiaiparban általában hő formájában) veszteség. A villamosenergia-előállítás folyamatának hatásfokát az alkalmazott technológia (lásd erőmű) és az azzal összefüggő termodinamikai törvények határozzák meg.

 

hidegtartalék

Tartalék teljesítmény. Az erőművekben üzemen kívül levő, de a rendszerirányító utasítására bármikor elindítható generátorok teljesítményének összege.

 

hőenergia

A hőmérséklet emelkedésekor felvett, illetve csökkenésekor leadott energia. Mértékegysége a

joule (J).

 

hőerőmű

A hőerőművekben a kazánban (atomerőmű esetében a reaktorban) felszabaduló hőenergiával gőzt fejlesztenek, mely gőzturbinát hajt meg. Ennek mechanikai energiája forgatja a turbógenerátort, mely áramot termel.

 

katalizátor

Kémiai reakciókat gyorsító berendezés. A széntüzelésű erőművekben füstgáztisztításra alkalmazzák. Segítségével a nitrogén-oxid ártalmatlan nitrogénné és oxigénné alakul át.

 

kazán

A hőerőművekben a gőz előállítására szolgáló berendezés. A kazánban megfelelően előkészített tüzelőanyagot (szén, földgáz, tüzelőolaj) égetnek el, és az így felszabaduló hő gőzt fejleszt.

 

kéntelenítő

Füstgáztisztító berendezés. Segítségével a hőerőművekben a füstgáz kén-dioxid-tartalma más, ártalmatlan vegyületté (pl. gipsszé) alakul.

 

Kirchhoff-törvények

A villamos energia áramlását meghatározó fizikai törvények.

Kirchhoff I.törvénye: Az egy csomópontba befolyó és onnan elfolyó áramok algebrai összege mindig nulla.

Kirchhoff II. törvénye: Zárt áramkörben az üresjárási feszültségek összege egyenlő az ellenállásokon fellépő feszültségesések összegével.

 

kisfeszültségű hálózat

A villamosenergia-ellátásban kisfeszültségű hálózatnak nevezzük a 400/230 V-os hálózatot. A háztartási fogyasztók a kisfeszültségű hálózatra csatlakoznak.

 

kombinált ciklusú erőmű

Gázturbinás erőmű. A kombinált ciklusú erőműben a gázturbinából kiáramló forró füstgázt hőhasznosító kazánba vezetik, és hőenergiáját felhasználva gőzt termelnek. Az így kapott gőz turbinát hajt meg és villamos áramot termel, de hőszolgáltatásra is hasznosítható. A kombinált ciklusú erőművek hatásfoka kedvezőbb, mint a hagyományos hőerőműveké.

 

kőolaj

Folyékony halmazállapotú szénhidrogén energiahordozó. Évmilliókkal ezelőtt elpusztult élőlények bomlási anyagaiból keletkezett és a tároló kőzetekben felhalmozódott folyékony ásványi anyag. Különböző lepárlási termékei (tüzelőolaj, gázturbinaolaj) erőművekben történő felhasználásra alkalmasak. A modern ipari társadalom egyik legfontosabb energiaforrása.

 

körzeti diszpécserszolgálat (KDSZ)

Az áramszolgáltató társaságok hálózatának és a területükön található, a rendszerszintű üzemirányításba be nem vont erőművek operatív üzemirányítását végző szervezet.

 

középfeszültségű hálózat

A villamosenergia-ellátásban középfeszültségűnek nevezzük a 10, 20 és 35 kV-os feszültségű hálózatot.

 

megszakító

Alállomási készülék. A megszakító feladata az üzemi és a zárlati áramok kapcsolása. Nagyfeszültségű megszakítókban az árammegszakítás során a szétváló érintkezők között nagy áramú villamos ív keletkezik, amelynek kialvását oltóközeg segíti.

megújuló energiaforrás

Olyan energiahordozók, melyek felhasználásuk során nem fogynak el. Alkalmazásukkal a környezet nem szennyeződik, és a Föld energiakészlete nem csökken. Napjainkban a legszélesebb körben felhasznált megújuló energiaforrás a vízenergia. A többi megújuló energiaforrást (szél, napsugárzás, árapály, földhő, biomassza) alternatívnak is nevezik, jelezve, hogy perspektivikusan a hagyományos energiatermelést kiváltó erőforrásokká válhatnak. Az ilyen energiaforrásokkal működő erőműveket nevezzük alternatív erőműveknek.

 

menetrendtartó erőmű

lásd: erőművek üzemmódja

 

mérlegkör

Egy virtuális kontó, amely egy szabályozási zónán belül tetszőleges számú betáplálási és elvételi pontból áll, amelyeket a hálózati csatlakozásért felelős hálózati üzemeltetőnek kell megneveznie, s ezáltal pontosan definiálttá válnak. Egy mérlegkörön belül a villamosenergia-beszerzésnek és -leadásnak egyensúlyban kell lennie.

 

mérlegkörfelelős

A mérlegkörfelelős készíti el a villamosenergia-felhasználás tervét a mérlegkörében, és egyben képviseli a mérlegkört a rendszerirányító (MAVIR) felé.

 

(n-1)-biztonság

A hálózat azon állapota, amikor egy bármely hálózati főberendezés kiesése nem vonja maga után sem fogyasztó kiesését, sem az üzemben maradó hálózat nem megengedhető túlterhelődését. A kiesés után üzemben maradó rendszer – az (n-1)-biztonság megszűnésének kivételével – továbbra is kielégíti az előírások szerinti műszaki követelményeket.

 

nagyfeszültségű hálózat

Az átviteli hálózatot és az elosztóhálózatot alkotó villamosenergia-szállító rendszer. Feszültségszintjei: 400, 220 és 120 kV.

 

napelem

A Nap energiáját fotoelektromos úton közvetlenül villamos energiává alakító berendezés. Alapelve, hogy a két félvezető határrétegére eső fény feszültségkülönbséget hoz létre a félvezetőkben. Intenzív kutatások zajlanak világszerte, hogy az átalakítás hatásfokát növelve versenyképes energiatermelő lehetőséggé tegyék ezt a megoldást.

 

napenergia

Napsugárzás formájában a Földre jutó energia. A megújuló energiaforrások jó része (víz-, szélenergia) közvetve, a fotoelektromos elvű naperőmű közvetlenül hasznosítja a napenergiát. (A hagyományos tüzelésű erőművek is az évmilliók alatt keletkezett szerves üledékekben kémiai úton tárolt napenergiával működnek.)

 

naperőmű

A Nap által a Földre sugárzott energiát közvetlenül (napelemek segítségével), vagy egy speciális hőerőmű közbeiktatásával villamos energiává alakító alternatív erőműtípus.

 

nyílt ciklusú erőmű

Gázturbinás erőmű. Ennél az erőműtípusnál a gázturbinából kiáramló forró füstgázt közvetlenül a szabadba vezetik. Az ilyen erőmű rendkívül gyorsan indítható és rugalmasan üzemeltethető, de a tüzelőanyag energiája viszonylag rossz hatásfokkal hasznosul. A magyar energiarendszerben szekunder tartalékként szolgál.

 

Ohm törvénye

A villamosenergia-rendszerben a teljesítményáramlásokat meghatározó egyik alaptörvény. Az ellenálláson átfolyó áram erőssége egyenesen arányos az ellenállásra kapcsolt feszültséggel és fordítottan arányos az ellenállással.

 

operatív üzemirányítás

A villamosenergia-rendszer üzemének folyamatos felügyelete. Feladata a villamosenergia-rendszerben a fogyasztás és termelés egyensúlyának állandó biztosítása, a villamos energia paramétereinek az előírt értékeken tartása a rendelkezésére álló műszaki berendezések alkalmazásával.

 

porleválasztás

Füstgáztisztító eljárás. Általában széntüzelésű erőművekben használják a füstgáz szilárd szennyezőanyagainak, portartalmának leválasztására. Az erőművekben elektrofiltereket vagy zsákos szűrőket használnak.

 

primer tartalék

Tartalék teljesítmény. A forgótartaléknak a frekvencia változása esetén automatikusan felhasználásra kerülő része. Értéke a villamosenergia-rendszer összteljesítményének kb. 1%-a.

 

rendszerirányítás

Az együttműködő erőművek és hálózatok üzemállapotának meghatározása, változtatása, a biztonságos és legkisebb költségű energiaellátás, üzemzavarok megelőzése, megszüntetése, kiterjedésének korlátozása érdekében.

 

rendszerirányító

A villamosenergia-rendszer üzemének tervezését, irányítását ellátó, a termelőktől, kereskedőktől, fogyasztóktól független szakmai szervezet. Feladata a rendszerszintű operatív üzemirányítás, forrástervezés, hálózati üzem-előkészítés, villamosenergia-elszámolás, a rendszerszintű szolgáltatások, a hálózathoz való szabad hozzáférés biztosítása.

 

rendszerszintű szolgáltatások

A rendszerszintű szolgáltatások azok a villamosenergia-termeléssel, -szállítással, -elosztással

járó járulékos funkciók, amelyek a villamos energia közvetlen szolgáltatásán túlmenően biztosítják annak a megfelelő biztonságú, minőségű szolgáltatását. Ide tartoznak a hálózati frekvencia és a hálózati feszültség szabályozásához tartozó feladatok, valamint a villamosenergia-rendszer esetleges üzemzavarait megelőző, vagy az azt követő elhárító tevékenységek, ill. képességek (black-start, Power System Stabilizer – PSS stb.)

 

söntfojtó(tekercs)

Alállomási készülék. A nagyfeszültségű, hosszú távvezetékek az alacsony terhelésű időszakokban egy-egy nagy villamos kondenzátorként viselkednek, jelentős kapacitív meddő áram folyik rajtuk. Ez olyan mértékű feszültségemelkedést okozhat a hálózaton, amely veszélyezteti az üzembiztonságot. Ennek megoldására, a feszültség csökkentésére az érintett alállomásokban – általában a transzformátorok harmadik (tercier) tekercsére csatlakoztatva -nagy induktivitású söntfojtókat építenek be, amelyek elfogyasztják, kompenzálják a távvezetéken termelődő kapacitív meddő energiát.

 

szakaszoló

Alállomási készülék. A szakaszoló feladata a lekapcsolandó hálózatrészek üzembiztos, jól látható leválasztása a feszültség alatt álló hálózatrészekről, valamint az energiautak előzetes kijelölése terhelésmentes állapotban. Az áramkör nyitása és zárása megszakítóval történik.

 

szekunder tartalék

Tartalék teljesítmény. A villamosenergia-rendszerben a fogyasztás változásának automatikus követését, a csereteljesítmény-szaldó előírt értéken tartását szolgáló tartalék teljesítmény. A forgótartalékból és a gyorsan (15 percen belül) elindítható nyílt ciklusú gázturbinák teljesítményéből tevődik össze. Értéke megegyezik a villamosenergia-rendszerben üzemelő legnagyobb erőművi blokk teljesítményével.

 

szén

Szilárd tüzelőanyag. A szén évmilliókkal ezelőtt elpusztult növényi maradványokból képződött a földfelszín alatt, nagy nyomáson, a levegő kizárása mellett. A szén minőségét (fűtőértékét) elsősorban az határozza meg, hogy mennyi idős. Az ipari forradalom időszakában (a XVII. sz. második felétől) a technikai fejlődés alapját jelentette és ma is jelentős részaránya van a villamosenergia-termelésben.

 

szén-dioxid

Égéstermék, színtelen, szagtalan gáz. A fosszilis tüzelőanyagú erőművek működésük során szén-dioxidot is bocsátanak ki a légtérbe. Ez a gáz is felelős a légkörben fellépő üvegházhatásért és ezáltal a globális felmelegedésért. A szén-dioxid megkötésére jelenleg nem létezik gazdaságosan alkalmazható eljárás.

 

szénerőmű

Primer energiaforrásként szenet alkalmazó hőerőmű. A különböző fűtőértékű szenek energiatermelési célú hasznosításának legfőbb hátránya a károsanyag-kibocsátás, amelyet csak különböző, költséges eljárásokkal lehet csökkenteni, egyrészt a tüzeléstechnika révén,

másrészt a füstgáz tisztításával. Hazánkban számos szénerőmű üzemel, a legnagyobb ezek közül a lignittüzelésű Mátrai Erőmű.

 

szivattyús-tározós erőmű

Vízerőmű. A villamosenergia-rendszer alacsony terhelésű időszakában (pl. éjjel) vizet szivattyúznak fel egy magasan fekvő tározóba, majd azt csúcsidőszakban leengedve áramtermelésre használják. A magyar villamosenergia-rendszer szivattyús-tározós erőmű nélkül üzemel. A villamosenergia-piac megnyitása és a szűkebb határértékek között szabályozható vagy szabályozhatatlan (pl. szélerőmű) erőművek arányának növekedése indokolttá teszi ilyen erőműtípus létesítését.

 

tartalékok

A villamos energia ipari méretekben nem tárolható, ezért minden pillanatban a fogyasztói igényeknek megfelelő mennyiséget kell belőle előállítani. A fogyasztás előre nem becsülhető változásának követésére és üzemzavarok esetére a villamosenergia-rendszernek állandó tartalékkal kell rendelkeznie. Ezek lehetnek forgótartalékok vagy rövidebb-hosszabb idő alatt elindítható hidegtartalékok. A tartalék – felhasználásának célja szerint – lehet primer vagy szekunder tartalék.

 

teljesítmény

A munkavégző képességnek, vagy a munkavégzés intenzitásának pillanatnyi jellemzője. Egy villamos berendezés teljesítménye a rá kapcsolt feszültség és az ennek hatására rajta átfolyó áram szorzata. Mértékegysége a watt (W).

 

transzformátor

A feszültség és az áramerősség átalakítására szolgáló berendezés. A váltakozó áramú villamos energia felhasználásának elterjedését a transzformátor megalkotása tette lehetővé. A transzformátor működésének magyar tudósok által kidolgozott alapja a közös vasmagon lévő két különböző menetszámú tekercselés. A kivezetéseken a feszültség egyenesen, az áramerősség fordítottan arányos a menetszámmal. A transzformátor a villamos energia átalakítását nagyon kis veszteséggel teszi lehetővé.

 

túlterhelés

A villamosenergia-rendszer minden elemét (generátor, vezeték, transzformátor) meghatározott teljesítmény átvitelére tervezik. Ennek túllépése esetén a berendezés sérülhet. A villamos védelmek egyik feladata, hogy a berendezéseket a túlterheléstől megvédjék.

 

UCTE

Az európai kontinensen szinkron üzemelő villamosenergia-rendszeregyesülés rendszerirányító és -üzemeltető társaságainak szakmai szervezete. Nyugat-európai villamosenergia-ipari társaságok alapították 1964-ben, még UCPTE néven. Az együttműködés szabályait ma már a közösen kidolgozott és minden tagtársaság által elfogadott Üzemviteli Kézikönyv határozza meg. A magyar energiarendszer 1995 októberétől párhuzamosan üzemel az UC(P)TE-vel, a magyar rendszerirányító 1999. január 1-től társult

tagja, 2001. május 17-e óta pedig rendes tagja a szervezetnek. váltakozó áram

Váltakozó áram esetén az elektronok mozgásiránya periodikusan változik. A váltakozó áram fő jellemzője a frekvencia, mértékegysége a hertz (Hz): e mérőszám azt fejezi ki, hogy másodpercenként hányszor változik az áram iránya oda-vissza. A transzformátorok alkalmazása óta általánosan alkalmazott áramfajta a villamosenergia-ellátásban. Európában 50 Hz, Amerikában 60 Hz frekvenciájú váltakozó áramot használnak.

 

védelmek

A villamosenergia-rendszer elemeit a zárlatoktól, túlterheléstől vagy egyéb rendellenességektől védő készülékek. A villamos védelmek a villamos energia jellemzőinek (áramerőség, feszültség, frekvencia) megváltozását érzékelik, ez alapján határozzák meg a meghibásodás helyét és jellegét, és kikapcsolják a hibát határoló megszakítókat.

 

villamosenergia-elszámolás

A villamosenergia elszámolás olyan rendszeres, célirányos tevékenység, amely regisztrálja mind a villamosenergia-szállítási tranzakciók megvalósulását, mind az azoktól való eltérést a szállítási menetrendek és a tényleges, fizikailag mért villamosenergia-forgalmi adatok alapján.

 

villamosenergia-költségek

A villamos energia előállítása, szállítása és elosztása során felmerülő költségek két fő csoportra bonthatók: Az állandó költségek (pl. erőmű- és hálózatépítés, személyi ráfordítások) a mindenkori fogyasztástól függetlenül merülnek fel. A változó költségek (pl. tüzelőanyag-vásárlás, veszteségek) az elfogyasztott áram mennyiségével arányosak. A költségeket a fogyasztók a villamosenergia-tarifában térítik meg.

 

vízerőmű

A víz helyzeti energiáját hasznosító erőmű. Megkülönböztetünk átfolyó és tározós rendszerű vízerőműveket. A vízerőművek előnye a gyors indíthatóság, a rugalmas terhelhetőség és a minimális üzemeltetési költség. Hátrányuk, hogy létesítésükhöz kedvező földrajzi adottságokra és jelentős beruházási költségre van szükség.

 

zárlat

A szigetelés meghibásodása miatt két vagy több, különböző feszültségű vezető között létrejött, nem szándékolt kapcsolat. A zárlati hely ellenállása a normál terhelésnél sokkal kisebb, így az áramkörben a megengedettnél jóval nagyobb áramok lépnek fel. A villamosenergia-rendszer elemeit (generátor, vezeték, transzformátor) meghatározott teljesítmény átvitelére tervezték, ezért a zárlat miatt fellépő túlterhelés jelentős károkat okozhat. A villamos védelmek gondoskodnak arról, hogy zárlat esetén a meghibásodott berendezés a lehető leggyorsabban lekapcsolódjon a hálózatról.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Mesterséges atommag átalakítások, mesterséges radioaktivitás

Magfúzió: ha kis rendszámú atommagokat egyesítünk a kötési energia csökkenése...

Close