Egyenes vonalú, egyenletesen gyorsuló mozgás

Ennél a mozgásnál az út egyenesen arányos az idő négyzetével, és a sebesség egyenesen arányos az idővel.

Mivel a test sebessége változik, be kell vezetni egy új fogalmat: ahol a pillanatnyi sebesség az idő múlásával egyenletesen nő: a változás gyorsaságát, a sebességnövekedés mértékét nevezzük gyorsulásnak. Jele a (latin acceleritas). Mértékegysége m/s a négyzeten. A gyorsulás is vektormennyiség. Ilyenkor érdekes kiszámolni a mozgás átlagsebességét, vagyis azt a sebességet, amellyel a test egyenletesen mozogva az adott idő alatt tenné meg az adott utat.

E mozgás s-t grafikonja „fél-parabola„, v-t grafikonja középpontból induló ferde egyenes, a-t grafikonja az x tengellyel párhuzamos egyenes. Fontos összefüggések az egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgáshoz: a gyorsulás időegység alatti sebességváltozás, az utat pedig úgy kapom meg, ha összeszorzom a gyorsulás mértékének felét az idő négyzetével.

Ennél a mozgásnál szólni kell még a szabadesésről. Légüres térben a szabadon eső test gyorsulása független az eső test anyagi minőségétől és alakjától. A szabadon eső test gyorsulását a helyett g-vel jelöljük, mint speciális gyorsulást. Ennek értéke 9,81 m/s a négyzeten. Az összefüggések ugyanolyanok, mint az egyenes vonalú, egyenletesen gyorsuló mozgásnál.