Hirdetés

11. osztályos fizika anyag összefoglaló tétel

12 perc olvasás
11. osztályos fizika anyag összefoglaló tétel

A rezgőmozgás

A rezgőmozgást végző testnek a nyugalmi helyzettől mért maximális kitérése a rezgőmozgás amplitúdója. Jele: A. Az az idő, amelynek elteltével a rezgő test kitérése és sebessége újra a kezdeti értékekkel egyezik meg, a rezgésidő, jele: T. Az egy másodpercre jutó rezgések száma a frekvencia, jele: f. A rezgésidő és a frekvencia között igen egyszerű kapcsolat van: T = 1/f.

Hirdetés

Harmonikus rezgőmozgás:

Harmonikus rezgőmozgásról beszélünk, ha a kitérés az idő sinusos függvénye. Az a = w t szög a rezgés fázisa.

A sebesség-idő függvény:

Az A × w kifejezést sebesség amplitúdónak is nevezzük, ez a rezgőmozgást végző test legnagyobb sebessége.

A gyorsulás-idő függvény

Az A × w2 kifejezést gyorsulás amplitúdónak is nevezzük, ez a rezgőmozgást végző test legnagyobb gyorsulása.

A kitérés-idő függvény:

Előfordulhat az is, hogy a T = 0 időpontban a körmozgást végző testhez húzott sugár nem vízszintes, hanem azzal j szöget zár be. Ez a j szög a kezdőfázis vagy fázisállandó.

Hirdetés

Kényszerrezgések:

Ha egy rugó kézben tartott végét periodikusan fel le mozgatunk, megfigyelhetjük, hogy a frekvencia növelésével a létrejött rezgés amplitúdója is nő, és egészen nagy amplitúdó is kialakulhat. Ha tovább növeljük a frekvenciát a gerjesztett rezgés amplitúdója, csökkenni fog.

Az egészen nagy amplitúdó létrejötte a rezonancia. Ekkor a kényszerítő rezgés frekvenciája közelítőleg megegyezik a rezgőképes rendszer szabad rezgésének a frekvenciájával az úgynevezett „saját frekvenciával”.

Hullámok

Egy hosszú rugó rögzítetlen végét ütemesen mozgassuk fel és le, megfigyelhetjük, hogy a rugón hullámhegyek illetve völgyek futnak végig, ha a fel le mozgatás harmonikus, akkor a rugó egyes pontjai is ugyanolyan frekvenciájú és amplitúdójú harmonikus rezgőmozgást végeznek csak időben kissé később, mint a kezdőpont. Találhatunk olyan pontokat a rugón, amelyek azonos ütemben mozognak. Két ilyen szomszédos azonos ütemben mozgó pont távolsága a hullámhossz.

Ha a rezgésállapot terjedési sebessége c, ekkor a hullámhossz az a távolság, melyet a zavar pontosan a T rezgésidő alatt tesz meg, azaz l = c × T.

Hullámmozgás terjedési irányára merőleges kitéréssel mozgó „zavar” transzverzális, míg a terjedési iránnyal megegyező kittéréssel mozgó „zavar” longitudinális hullám.

Hirdetés

A polarizáció:

Ha egy megfigyelt pont rezgési iránya mindig egyetlen egyenesbe esik lineárisan poláros hullámról, beszélünk. Ha egy megfigyelt pont rezgésének iránya egyenletesen körben jár, akkor cirkulárisan poláros a hullám.

A hullámok visszaverődése:

A beeső és visszavert hullámok terjedési iránya a beesési merőlegessel azonos szöget zár be.

A hullámok törése:

Ha egy hullám új közegbe ér, akkor a beesési és törési szögek sinusai úgy aránylanak egymáshoz, mint a terjedési sebességeik.

Az interferencia:

A hullámok találkozása az interferencia, ha a hullámok azonos fázisban (hegy a heggyel) találkoznak, akkor erősítik, ha ellentétes fázisban (hegy a völggyel), akkor gyengítik egymást. Általában az interferencia észlelhetőségének feltétele az, hogy a két hullámforrás fáziskülönbsége időben állandó, ez az úgynevezett koherencia-feltétel.

Az elektromos mező

Elektromos alapjelenségek:

Az elektromos állapotban lévő test elektromosan töltött illetve a testnek elektromos töltése van. Az azonos töltésű anyagok taszítják, az ellentétesek pedig vonzzák egymást. Töltés a semmiből nem keletkezhet, nem is tűnhet el. Zárt rendszer töltése állandó.

Hirdetés

Coulomb törvénye:

Coulomb törvénye szerint két pontszerű Q1 és Q2 töltés között ható erő egyenesen arányos a két töltés szorzatával, és fordítottan arányos a közöttük lévő távolság négyzetével, azaz F = k × Q1 × Q2/r2. A k arányossági tényező értéke közelítőleg k = 9 × 109 N×m2/C2.

Az elektromos tér:

Az elektromosan töltött testeket elektromos erőtér (mező) veszi körül. Az elektromos tér egy adott helyén az oda helyezett próbatöltésre ható erő és a próbatöltés hányadosa független a próbatöltés nagyságától, így csak az elektromos tér adott helyére jellemző. E = F/Q. A térerősség vektormennyiség, iránya a pozitív próbatöltésre ható erő irányával egyezik meg, egysége N/C.

Ha egy pontban egyszerre több töltés erőtere is jelen van, akkor az eredő térerősség az egyes térerősségek vektori összege.

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!