A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Szókratész és a szofisztika

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
4074
Nyomtasd
Dátum: 2008-03-25 Küldd tovább
  Letöltés

A szofisták

  • Az athéni demokráciában a politikai karrier szinte mindenki számára nyitva állt. Ehhez mindössze szónoki képességekkel kellett rendelkezni.
  • A filozófusok városról városra vándoroltak, és pénzért tanítottak
  • Olyan gyakorlati készségek kialakítására törekedtek, amelyek mások meggyőzésére akkor is lehetőséget nyújtanak, ha nincs igaza
  • A hasznosság kezdett jelentőssé válni, a retorikából (szónoklattan) erisztika (vitatkozás művészete) lett, ahol már a győzelem a fontos, és ennek elérése érdekében minden eszköz megengedhető.
  • Protagorász: „Minden dolognak mértéke az ember” –> homo mensura-tétel –> valamely kijelentés attól függően igaz, hogy ki és milyen körülmények között állítja.
  • Gorgiász: a meggyőzés művészetének megalkotása és oktatása
  • Szofistákra jellemző:
    • Radikális vallásbírálat
    • Szekuralizált világ (az ember saját maga kovácsa)
    • Phüszisz – nomosz megkülönböztetése:
      • Phüszisz: term.szerű törvények, term. törvények –> állandó
      • Nomosz: ember által képezett törvények –> múlandó

Szókratész

  • A szabadban tanít, kérdéseket tesz fel, addig kérdez, míg azt nem hallja, amit szeretne.
  • Ő sosem mondja meg a véleményét.
  • Nem fogad el pénzt a tanításért
  • Bábáskodás: (anyja bába volt): ő azt vallotta, hogy az új gondolatok megszületésénél bábáskodott
  • Felesége: a házsártos feleség megtestesítője

Jelleme és tanítása

  • Csak másodkézből vannak róla ismereteink: Platón, Arisztotelész és más filozófusok leírásából
  • Ezek alapján: Szókratész mint jó ember, derék polgár és népszerű moralista áll előttünk, akit a nagy metafizikai kérdések különösebben nem foglalkoztattak.
  • A szofistákhoz hasonlóan elvetette az egyetemes érvényű fogalmakat, de a fogalom tartalmát állandónak tartotta
  • A valóságban nincs ugyan sem tökéletes gömb, sem egyenes, de vannak olyan tárgyak, amelyek közelítőleg gömbölyűek vagy egyenesek
  • Gyakorlati módszere: induktív érvelés –> beszélgetőpartnerét igyekezett rávezetni a helyes fogalomhasználatra. Örül, ha a kérdezett válaszol, de egy-két kisebb pontatlanságra is rámutat és partnerét ennek kijavítására ösztönzi.
  • Dialektikus okoskodásaival nem beszélgető társai tudatlanságának leleplezésére és megalázására törekedett, hanem az igazsághoz való eljutásra, melyben az élet megjavításának eszközét látta.
  • Nem pusztán színlelte a tudatlanságot, hanem őszinte öniróniával szemlélte saját tudását.
  • Vallotta az erkölcs taníthatóságát
  • Bölcsesség = erény
  • Nem volt relativista, állandó és egyetemes érvényű erkölcsi normákat keresett. Erkölcsöt akart tanítani.
  • Valami általánosat keresett, ami az egyes viselkedésmódokat erénnyé teszi.
  • Erény = az erkölcsi jó ismerete –> az ember nem teheti meg, hogy ismeri a jót, de rosszat cselekszik –> ha ismerjük az erényt,erényesek is vagyunk
  • Az erény nem ismerete = bűnös hajlam –> olyan cselekedethez vezet, ami ártalmas
  • Az erkölcsös élet középpontja az értelem, mely biztosítja a helyes felismerést –> etikai intellektualizmus

Elítésése és halála:

  • Kettős vád: istentelenség, és az ifjúság megrontása
  • Úgy vélte, hogy mint athéni polgárnak tisztelnie kell azokat a törvényeket, melyek alapján őt elítélték, noha az ítéletet magát rossznak találta. Ez késztette arra, hogy ne meneküljön el a börtönből és vállalja a méregpohár kiürítését.

 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Arisztotelész

Platón tanítványa, Nagy Sándor nevelője. Istentelenséggel vádolták, ezért elmenekült, majd...

Close