A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Niccolo Machiavelli (1469-1527)

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
4908
Nyomtasd
Dátum: 2008-03-26 Küldd tovább
  Letöltés

Machiavelli politikai és filozófiai pályafutásának megvilágításához nélkülözhetetlen a korabeli Itália és Firenze politikai viszonyainak bemutatása. A XV-XVI.sz-ban Franciaország és Spanyolország egyaránt arra törekedett, hogy kiterjessze hatalmát Itáliára: a francia uralkodó (XII. Lajos) 1499-ben elfoglalja Milánót, de ezt a pápa, II.Gyula sem nézi jó szemmel, hiszen Toscanától nyugatra és északra lévõ területeket szeretné megszerezni. Céljai elérése érdekében a pápa franciaellenes ligát hoz létre, s Spanyolország támogatását is igénybe veszi. Eközben Firenzében -Machiavelli szülõvárosában- négy éves kormányzás után (1494-1498) Savonarolát, a fanatikus dominikánus szerzetest eretnekség vétke miatt megégették, s így bontakozhatott ki az a firenzei köztársaság, melynek egyik vezetõ kormánytisztviselõjévé – a 2. kancellária vezetõjévé- Machiavellit választották. Az idõközben Firenzét elhagyni kényszerülõ Mediciek, hogy visszaszerezzék maguknak a várost, a pápa oldalára álltak, s amikor 1512-ben a város elesett, õk is visszatértek, majd néhány hónap múlva magukhoz ragadták a hatalmat. Emiatt Machiavellinek is le kellett mondania a hivataláról, s egy évig megtiltották neki, hogy elhaggya a várost. Egy a Mediciek ellen irányuló összeesküvés leleplezésekor Machiavellit is vád alá helyezték, majd megkínozták, de a végsõ ítéletet elkerülte, mert II.Gyula halálával X.Leó néven Giovanni Medicit választották pápává, s ennek örömére amnesztiát hirdetett. így szabadult ki Machiavelli is, aki ezt követõen politikai szerepet már nem vállalhatott, sõt vidéki birtokára kényszerült, ahol elméleti tevékenységbe kezdett. 1513 karácsonyán befejezte a nevéhez legszorosabban kötõdõ mûvet, A fejedelmet. Egyéb mûvei még: Firenze története, Beszélgetések Titus Livius elsõ tíz könyvérõl, A háború mûvészete.
A fejedelem c. mû 1532-ben jelent meg Rómában, s azonnal visszhangra is talált (ezt jelzi többek közt az a tény is, hogy a pápa már 1559-ben indexre tette a mûvet). E könyv megírásában Machiavellit elsõsorban gyakorlati célok vezérelték, hiszen elsõrendû feladatnak Itália egységesítését tartotta, amihez erõskezû céltudatos fejedelemre van szükség. Ennek a fejedelemnek -akit Cesare Borgiaról mintázott meg- a jellemzésével egy olyan karizmatikus uralkodót mintáz meg, akinek a feladata az állam megmentése és a hatalom stabilizálása. Ezáltal nemcsak egy konkrét monarcha feladatait jelölte ki, hanem egy modern uralkodó hatalomgyakorlásának olyannyira általános elveit határozta meg, hogy még napjainkban is aktuálisak.

A kormányzás mûvészetének elemei Machiavelli szerint pontosan meghatározható törvények által körvonalazhatók. Ennek módja az, hogy az aktuális helyzet objektív vizsgálata és az indukció alkalmazása révén a társadalomra és a politikai életre vonatkozó törvényeket lehet és kell megállapítani. Az indukció alapanyagaként nagy szerepet szán Machiavelli a történelemnek, így nem véletlen, hogy mûvének jelentõs hányadát a történelmi példákra való hivatkozás tölti ki. A fejedelem feladata az, hogy a politika törvényszerûségeit kövesse, s ne az etika és a vallás elõírásainak megfelelõen hozza meg a döntéseit. (Ezzel egyúttal a platóni és arisztotelészi állameszményt is elutasítja -utópikusnak bélyegezve azokat.)

A fejedelem tevékenységének mércéje tehát nem az erkölcs és a vallás, hanem csakis a politikai hasznosság lehet, cselekvésének mércéje pedig a végcél (vö. A cél szentesíti az eszközt.) Ezért akár erõszakhoz, a kegyetlenség, a színlelés eszközével is élhet (“róka természetû” lehet) , viszont abban az esetben, ha a helyzet úgy kívánja meg, akkor legyen könyörületes, becsületes, feddhetetlen, vallásos és emberséges -vagy legalábbis ennek látsszon. (Machiavelli óta a nagy kérdés nem az, hogy hogyan legyen erkölcsös a fejedelem, hanem az, hogy mikor legyen az, vagy mikor kell ennek látszatával “elaltatnia”, félrevezetnie a társadalmat.) Így a fejedelem leglényegesebb tulajdonságának a virtut tartja, azaz azt a képességet, hogy az adott helyzetet minél pontosabban elemezve a legmegfelelõbb döntést hozza, és a változó helyzethez mindenkor igazodó döntéseit a körülmények és érdekek folyamatos egyeztetésével kivitelezi.

Machiavelli elképzeléseivel megújította a korabeli politikai gondolkodást: elválasztotta egymástól a morált és a politikát, viszont a politikai elméletet és gyakorlatot szerves egységgé tudta kovácsolni.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Francis Bacon

Londonban született elõkelõ családban. Apja I.Erzsébet fõpecsétõre, anyai nagyapja mint...

Close