Görög atomizmus (Démokritosz és Epikurosz atomelméletének összehasonlítása)

Démokritosz

Az atomok és az űr

• Abból a feltételezésből indul ki, hogy a világ létalapját az űr mint üres tér és az atomok mint oszthatatlan parányi testecskék megszámlálhatatlan sokasága alkotja. Mind az űr, mind az atomok az emberi érzékszervek számára hozzáférhetetlenek, teoretikus létezők, amelyeket a tapasztalati jelenségek magyarázatára vezetünk be.
• Az atomok változatlanok és egymástól tulajdonképpen olyan meghatározottságaikban különböznek, mint az alak, a nagyság és a súly. Ugyanabból az anyagból állnak és minden tapasztalati dolog ezek találkozásából áll elő. A hasonló atomok társulnak egymással és látható dolgokat hoznak létre.
• A dolgokban benne rejlő szükségszerűségek folytán mennek végbe. Semmi sem történik véletlenül, minden ok szerint és szükségszerűen történik.
• Csak olyan meghatározottságaik valóságok, mint súly, sűrűség, keménység. Ezek az elsődleges tulajdonságok.
• Másodlagos tulajdonságok: színek, szagok, hangok, ízek… érzékszerveink szubjektív kivetülései.
• A megismerés két fokozata:
  • Homályos és megbízhatatlan érzékszervi tapasztalat.
  • A valóság mélyebb és finomabb rétegeibe behatolni tudó gondolkodás, amely a tulajdonképpeni tudás forrása.
• Képelmélet: A dolgokról kis képek válnak le, és hatolnak be érzékszerveinkbe.

Társadalmi és etikai nézetei

• Az emberi lelket finom tűzatomokból állónak és halandónak tartotta, az embert pedig történeti fejlődés eredményének. Tanultak saját tapasztalataikból, a természettől, még az állatoktól is utánzás révén.
• Sürgeti a társadalmi egyetértést.
• Úgy vélte, hogy miként az orvostudomány megszabadítja a testet a betegségektől, hasonlóan a bölcsesség a lelket a szenvedélyektől.
• Az emberi élet célja a gyönyör, az élet mértékletes élvezése.
• A szellemi javakat az anyagiak fölé helyezi.
• Nem vetette el az istenek létezését, de a vallást emberi alkotásnak tekintette.

Epikurosz

Atomelmélete

• Elfogadta Démokritosz atomelméletét: A világ végső összetevői az atomok és az űr. A dolgok az atomok ütközése folytán jönnek létre.
• Démokritosszal szemben: feltételezték, hogy az atomok spontán eltérésekre is képesek megszabott pályájukon.
• Az emberi szabadságnak is ezek a véletlenek a végső okai.
• Ő az ókori hedonizmus legismertebb képviselője.

Egyéb elméletei

• Számára a nők és férfiak egyenjogúak.
• Az igazság első és legfőbb kritériuma az érzékelés, melynek során a tárgyak képei behatolnak érzékszerveinkbe. A második kritériuma a világos fogalom, amely általános kép az emlékezetben, és a megfelelő szó hallatára jelenik meg. A harmadik igazságkritérium az élvezet, azt kell választanunk, ami élvezetet vált ki, kerüljük a fájdalmat.
• Szerette volna megszabadítani az embereket az istenektől, és a haláltól való félelemtől.
• Nem tagadja az isteneket, de azok élik saját életüket, nem foglalkoznak az emberekkel.
• Az élet célját az élvezetben látta. Az igazi boldogsághoz testi egészség és lelki béke szükséges.
• Vállalnunk kell a fájdalmat, ha az később nagyobb élvezet elérését teszi lehetővé, és kerülnünk a gyönyört, ha később fájdalommal jár.
• Erkölcsi eszményként nem az élvezetek habzsolását, hanem a szükségletek és vágyak visszafogását javasolja.