A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Francis Bacon

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
2195
Nyomtasd
Dátum: 2008-03-26 Küldd tovább
  Letöltés

Londonban született elõkelõ családban. Apja I.Erzsébet fõpecsétõre, anyai nagyapja mint nyelvész és teológus VI.Edward nevelõje volt. Maga Bacon is alapos nevelésben részesült, tizenkét éves korában már Cambridgeben tanult a Trinity College-ban. 1577-tõl a párizsi angol követ mellett dolgozik, de apja halála után kénytelen volt visszatérni, s csak rokonai anyagi támogatásával tudta elvégezni a jogi tanulmányait. 1583-ban már parlamenti képviselõ, s nagy hatású beszédeivel felhívta magára a közvélemény figyelmét. Késõbb Essex grófja -I.Erzsébet kegyence- vette pártfogásába, de ez sem akadályozta meg Bacont abban, hogy karrierje érdekében még támogatóját s barátját is bevádolja. Essex elítélésével elnyerte a királynõ szimpátiáját, de igazi karrierje csak I.Jakab trónra kerülésével (1685) vette kezdetét: lovaggá ütötték, fõügyész, fõpecsétõr, lordkancellár lett, majd a grófi címet is megkapta (Verulami Bacon). Ennek ellenére egy parlamenti vizsgálóbizottság bebizonyította, hogy Bacont 28 esetben vesztegették meg, ezért néhány napra a híres börtön, a Tower foglya lett, de az uralkodó megkegyelmezett neki, s a bírság elengedésén túl még nyugdíjat is folyósítottak a számára. Miután kiszorult a politikai életbõl tudományos kutatásba kezdett. Kisérletezõ szenvedélye okozta végül a halálát: azt igyekezett bizonyítani, hogy egy hóval tömött tyúk húsa tovább eláll. Eközben meghült, majd ebbe késõbb bele is halt. Sírfelirata életének fordulatait és tudományos tevékenységét híven tükrözi: “Megoldván a természet rejtelmeinek és a polgári bölcsességnek minden feladatát, meghalt, beteljesedett rajta a természet törvénye: minden összetettnek fel kell bomlania.”

Fõbb mûvei:

  • Novum Organum (Új Organon, 1620)
  • A tudományok méltóságáról és elõremenetelérõl (1623)
  • Esszék (1597-1625)
  • Új Atlantisz (1627)

A korabeli természettudományok és a matematika fejlõdése arra a következtetésre juttatta Bacont, hogy a skolasztika addigi spekulatív rendszere helyett a filozófiában (is) új módszerre van szükség, melynek lényege az, hogy magából a természetbõl kell kiindulni, s nem abból, amit eddig a természetrõl mondtak (ld. skolasztika). Ily módon a megfigyelésnek és a kísérletezésnek kell a tudás alapját képezni. Ez az emberi nem létérdeke, mert “csak annyira vagyunk képesek, amennyit tudunk”. Bacon híres szállóigéje a tudás – hatalom: Scientia est potestas a természetnek tudás útján való legyõzését fejezi ki. Ehhez elõször is az elõítéletekkel, a ködképekkel (idolumokkal) kell leszámolnunk. Négy idolumot különböztet meg: 1. Idola tribus ( a törzs ködképe):az emberi faj természetében gyökerezõ elõítéletek, 2. Idola specus (a barlang ködképei): az egyéni természet, hajlam szerinti tévedés, 3. Idola fori (a piac küdképe): a verbális, nyelvi egyeztetés, a fogalmi tisztaság hiányából eredõ tévelygés, 4. Idola theatri (a színház ködképe): a filozófiai iskolák és a tudományok (hagyományos) dogmatikus tanai. Miután sikerült megtisztítanunk elménket a helyes ismeretszerzést gátló idolumoktól, a helyes módszer kiválasztása a soron következõ feladat. A helyes módszer meghatározása a megismerés három módjának felvázolásával történik. Az állatanalógia szemléletes eszközét alkalmazva a megismerés egyik módja Bacon szerint a “pók útja”: az ilyen bölcselõ a tiszta tapasztalatból, tények nélkülözésével hozza létre tanait. Az ilyen spekulatív filozófust nevezi egyoldalú racionalistának. A második mód: a “hangya útja”, azaz a szûk értelemben vett empiristáé, akinek tevékenysége megmaradt a tények puszta gyûjtögetésénél, s nem törekszik elméleti következtetések levonására. A helyes út a “méh útja”, hiszen ebben az esetben az egyszerû tények felhasználásával jutunk elméleti következtetésekig, amint a méhnek is sikerül a virágporból mézet formálni. Ezt az utat Bacon szerint még nem járta be senki.

Ezek után kereülhet sor a voltaképpeni módszer, a novum organum meghatározására. (A módszer “újszerûsége” utal a meghaladni kívánt régi módszerre, Arisztotelész Organon c. mûvére.) Eszerint a kutatás alapját a megfigyelés, a kísérletezés, a tények megállapítása jelenti, majd ezekbõl a tényekbõl indukció révén általános érvényû következtetéseket vonunk le. Azonban a teljes indukció helyett Bacon elégségesnek tartja a kizáró – eliminativ – jellegû indukciót, azaz nem kell minden lehetséges vizsgálati elemet bevonni az indukcióba, hanem elegendõ a vizsgált problémát igazoló jelenségeket egybevetni az azt tagadó, illetve a közömbös jelenségekkel.

A módszere mellett az Esszékben foglalt életvezetési tanácsai és az Új Atlantisz c. mûvében található utópikus elképzelései gyakoroltak maradandó hatást az utókorra. Ez utóbbi mûvében kiemeli annak fontosságát, hogy a tudós elméket egy helyen kell koncentrálni, s ezzel is az emberi hatalmat növelni. 1662-ben a Royal Society alapítói Baconre hivatkoztak, amikor felállították ezt a tudományos intézményt.

Mindezek fényében érthetetlennek tûnik az a tény, miszerint Bacon a korabeli tudományos ismereteket nem tudta elõítéletektõl mentesen kezelni. Emiatt utasította el Kopernikusz és Galilei tanait, illetve saját háziorvosának, Harvey-nak a vérkeringésre vonatkozó meglátásait. Mindemellett elévülhetetlen érdeme, hogy az újkor küszöbén az új, aktuális problémákra irányította a tudományos közélet figyelmét, s ezzel olyan filozófiai irányzatok léttrejöttét inspirálta mint az empirizmus és a racionalizmus.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Rene Descartes

Rene Descartes (latinosan: Renatus Des Cartes -innen a filozófiai irányzat...

Close