Francis Bacon ködképei

A kor, amelyben Bacon élt: Reneszánsz

Franciául újjászületést jelenti. Nem a nagy filozófiai rendszerek kora ez, inkább a kísérletező, a lehetőségeket fürkésző újraorientálódásé.

Jelentősebb vívmányok

• Hajózási technika fejlesztése (iránytű)
• Könyvnyomtatás (Gutenberg)
• Festészetben a perspektíva felfedezése (Alberti)
• Az égitestek mozgásai (Kopernikusz, Kepler, Galilei)
• Bacon szerint a tudomány célja a társadalom hasznára fordított természetfeletti uralom. A tudás a hatalmat jelenti.

Bacon élete

Nem ritka jelenség a természettörténetben, hogy bizonyos gondolatokat, ha eljött az idejük, különböző helyeken, egymástól független emberek fogalmazzák meg. Ez történt Francis Baconnel, Francia- és Németország reneszánszkor nagy gondolkodóival és Francis névrokonával, Roger Baconnel. Francis Bacon egyidejűleg volt elhivatott a politika és a filozófia iránt. Célja az volt, hogy amennyire csak képes rá, szolgálja az emberiséget. Politikai élete a semmiből indult és a legmagasabb posztig jutott el.

1621–ben viszont perbe fogták, és bűnösnek ítélték abban, hogy ajándékokat fogadott el és megvesztegethető volt. Ezek után élete hátralevő részét vidéki visszavonultságban élte le. Utólag a magas posztról így nyilatkozott: „A magas poszton álló emberek háromszorosan szolgák: a fejedelem vagy állam szolgái; a hírnév szolgái és a feladataik szolgái.” Esszéi sokféle területet érintenek: szólnak az emberismeretről, az emberekkel való bánásmódról, ifjúságról, az öregkorról, házasságról, szerelemről és barátságról, morálról és politikáról.

Novum Organum, ködképek

A fő gondolata, hogy az ember a természetet a saját céljai érdekében de mindenek előtt a társadalom érdekében uralnia kellene. Itt nem azt érti, hogy a természetet gátlástalanul ki kell használni, hanem alaposan meg kell vizsgálni, megtanulni megérteni, és a természet törvényei szerint lehet csak használni, céljaink elérése érdekében. Csak ebből az összefüggésből lehet helyesen értelmezni „A tudás hatalom” tételét. Ezt a tudást csak akkor tudja az ember rendesen birtokolni, ha az előítéleteitől felszabadult.  Bacon itt négy előítéletet különböztet meg:

• A törzs ködképei: Másképpen a származás ködképeinek is lehetne nevezni. Az ember csak az emberi természete által tudja felfogni a valóságot. Összekeveri saját tapasztalatait a valósággal, így egy kevert világképet kap. Sokszor többet lát bele a dolgokba, mint ami azokban valóban fellelhető. Például nagyobb rendet és összefüggéseket. Ha egyszer elfogadunk egy állítást, akár a tárgytól teljesen idegen, érzelmi és érdek által meghatározott okokból, akkor örömmel veszünk minden tényt, amely megerősíti állításunkat, és könnyedén eltekintünk minden ellenérvtől.
  Stephen Jay Gould azt gondolja, hogy be tudjuk ásni magunkat a meghatározott törzsi idol mélyebb szintjére. Amelyek az idegi pályák feltárt struktúráján alapulnak. Az emberi gondolkodás néhány összetevője olyan általánosnak és olyan elfogadottnak tűnik az emberek szemében, hogy az evolúciós kódolás elfogadhatónak tűnik és ez egy működő hipotézisként funkciónál. Például egy idegorvos feltárta az agynak azt a területét, ami nyilvánvalóan az arc érzékeléséért felelős. Könnyen eltöprenghetünk a hajlam evolúciós értékén. De el kell ismernünk, hogy erősen torz lehet az ítélőképességek különböző körülmények között. Ez Bacon magyarázata az idolok mentális érzékelési voltára. Ha azt képzeljük, hogy egy nagy homokkő felületén repedésekből egy arcot látunk, ami a Marson van, akkor rögtön arra a következtetésre jutunk, hogy földön kívüli civilizáció létezik. De Stephen Jay Gould nem ért egyet ezzel a nézettel, mivel nem feltételezi, hogy a földön kívüli civilizáció létezésére ez a Marson lévő arckép lenne a bizonyíték. Sejthető, hogy az arc érzékelésének idegi mechanizmusa a vonal alatt lévő két egyforma és szomszédos kör absztrakt sémájából származik. Ez a konfiguráció számos helyen megtalálható, nem csak a valós arcon.
  A törzsi idol e mélyebb kategóriájában kétségbe vonható a szabályok szélesebb alkalmazása vagy nagyobb hibák okozása. És ezért a természet rendezésére való haljam két ellentétes csoportra osztható. Ebben az alapfelosztásban beszélhetünk a nő – férfi, éjszaka – nappal, és ez kibővíthető konkrét példákkal a nagyobb általánosság példáival. A természet – kultúra, lélek – anyag és a csodálatos – fennkölt, jó – rossz. Ez a kettősség azt prezentálja, hogy az evolúciós múltból vannak berögzült csomagjaink, amelyekkel az agyunk gyors döntések felé nyúl pl.: harcolni – menekülni, ébren lenni – aludni. Ezek képzik Darwin világában a különbséget. Ez a leghatároltabb törzsi idol mindenek előtt.
• A barlang ködképei: Az ember sosem tudhatja meg a teljes valóságot, mivel olyan környezetben van, mint egy barlang. Ide tartozik például a neveltetés, akarat, érzések. Ahány ember, annyi idolum. Ez a hasonlat nagyon emlékeztet Platón barlang – hasonlatára.
• A piac ködképei: A szavak helytelen használatából ered ez a ködkép. Például léteznek dolgok, amiket az ember nem is tud megfogalmazni. Ha erre mégis kísérletet tesz, akkor azon bizonyos dolog igazi jelentéséből egy része elveszhet. Ezért is vannak nézeteltérések emberek között, mert különböző dolgokról más – más felfogása, fogalma lehet. Fritz Mauthner megfogalmazása szerint az emberi nyelv vagy értelem sok fogalmat igaznak fogadott el mert köztetszésnek örvendett, és ez miatt az összes többi fogalmat is az elfogadotthoz igazították, hogy támogassa azt. Ellenérveket nem vették eléggé figyelembe.
  Egy cinikus embernek egy antik templomban megmutatták a felfüggesztett köszönetnyilvánító táblákat, hogy akik a veszélyben fogadalmat tettek és ez által segítséget kaptak a hajótörés közepette; ebből neki az istenek tevékenységét kellett volna elismernie. A cinikus viszont azt kérdezte: és hol vannak azoknak a köszönetnyilvánító tábláik, akik a veszély közben megtértek és mégis meghaltak?   Ha a régi teóriák meg is halnának, és a hajlamok csökkennének, a leírás nyelve akkor is a végső akadályt jelentené a természet megértéséhez.
• A színház ködképei: Ezek többségben filozófusok által létrehozott hamis elméletek lenyomatai a társadalom gondolkodására. Ezek csupán hipotézisek, amiket helytálló bizonyítással, tételekkel, nem tudnak bizonyítani. Például ilyen lehet a vallás, babona és jóslás. Ebből a ködképből kifolyólag elég nehéz lenne megérteni a Darwinizmust, miközben fenntartjuk a Genesis irodalmát.

Összegzés

Az emberek ezekkel az előítéletekkel egy szép, önmaguk által, önmaguknak teremtett kis világot hoznak létre, mondhatni fantáziavilágot. Ezt könnyebben el tudják viselni, mint a sokszor elviselhetetlenebb valóságot. Az ember csak azt látja, amit látni akar.

Francis Bacont kritizálta Hans Jonas. Egy idézet tőle: „Die Frage ist nicht, wieviel der Mensch noch zu tun imstadt sondern wieviel davon die Natur ertragen kann.”  „A kérdés nem az, hogy az ember mennyit tehet még, hanem, hogy a természet mennyit bír még elviselni.”

Francis Bacon a Novum Organumban ellenzi a természet kisemmizését és manipulálását, de az Új Atlantisz című esszéjében (amiben az ideális jövőbeni államot írja le) viszont beszél génmanipulációról is. Nincs meghatározva az a határ, hogy mi számít a természettel szemben erkölcstelen tettnek.