A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az ókori európai filozófia irányzatai és filozófusai

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
3262
Nyomtasd
Dátum: 2008-03-15 Küldd tovább
  Letöltés

Irányzatok

Milétoszi iskola
A görög filozófia első önálló iskolája. Mint materialista jellegű iskola alakult ki az i. e. 6. században. Nevét a kis-ázsiai Milétoszról kapta. Képviselői Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész, a haladó kereskedő-ipari rabszolgatartó réteg képviselői és ugyanakkor az első görög természetkutatók voltak. A természetet anyaginak tekintették, mely örök mozgásban és változásban van. A világot egyanyagi elvből (ősanyag, víz vagy levegő) vagy az apeironból (meghatározatlan, végtelen anyagból) származtatták. Ösztönös materializmusuk naiv dialektikával párosult.

Eleai iskola
A D-itáliai Elea városában az i. e. 6-5. sz.-ban működő görög filozófiai iskola. Fő képviselői Xenophanész, Parmenidész, Eleai Zénón és Melisszosz. A milétoszi iskola ösztönös dialektikus és materialista természetszemléletével szemben általában a metafizika álláspontjára helyezkedett, a lét abszolút azonosságát és változatlanságát hirdette, s azt tartotta, hogy érzékeinkkel csak a csalfa látszatot ismerjük meg, az igazi megismerés értelmünkből fakad.

Szofista filozófia (i. e. 5. sz.)
A filozófiai gondolkodás stílusa és problémaköre hirtelen megváltozott. Háttérbe szorultak a természetfilozófiai kérdések, és egy új, meglehetősen összetett téma jelent meg. Összefoglaló kérdése: mi a jó? Filozófusai Prótagorász, Gorgiász, Prodikosz, Hippiász, Antiphón, Thraszümakhosz, Kritiász, Lükophón. A szofista a latin bölcselő elnevezése. A szofisták tanítását fragmentumok, és testimóniumok alapján ismerjük. A korszak filozófiai műfajai: értekezés, előadás, szónoklat. A megismerés és érvelés, a logika és retorika eszköze a nyelv. A nyelvhasználati problémák felismerésének megfogalmazása Prótagorász nevéhez fűződik. A jelentéselmélet alapkérdése: miért és hogyan van jelentésük a szavaknak? A nyelvtani problémák közül az egyik legérdekesebb probléma a létige (lenni, létezni) használatával kapcsolatos. A létige egzisztenciális és kapulatív használatát elsőként Arisztotelész különbözteti meg.

Fontos európai filozófusok az ókorban

Thalész (i. e. 624-547)
Matematikus és csillagász, a görög filozófia atyja. Utazásai során a természet közvetlen szemlélete alapján szerzett tapasztalatait egységes materialista világképben általánosította. A dolgok őselvét, okát a vízben jelölte meg. Az ősi görög mitológiával, kozmogóniákkal szemben természettudományos világmagyarázatra törekedett. Szemléletében a materializmus naiv dialektikával párosult. Tovább fejlesztette a geometriát és számos csillagászati felfedezést tett. Megalapította a milétoszi (ión természetfilozófiai) iskolát. A hagyomány a hét görög bölcs közé sorolja.

Anaximandrosz (i. e. kb. 611-546)
Thalész tanítványa. A világ lényege szerinte a végtelen, amelyből a konkrét dolgok sokasága kiválik, és amelybe visszatér. Számos csillagászati felfedezést tett, több technikai találmánya volt, elsőként rajzolt térképet. Világképének középpontjában a henger alakú Föld áll. Elképzelése szerint az ember az állatvilágból származott.

Anaximenész (i. e. kb. 585-525)
A világ ősanyaga szerinte a levegő. A dolgok a levegő sűrűsödése és ritkulása következtében alakulnak ki. A mozgás örök. Sok részletben – különösen a mozgás és a minőségi változás elméletében – tovább fejlesztette Anaximandrosz materialista naiv dialektikus természetfilozófiáját.

Szókratész (i. e. 469-399)
Platón mestere, a legnagyobb hatású görög filozófusok egyike. Élete végén az athéni törvényszék halálra ítélte az ifjúság megrontásának vádjával. Beszélgetve tanított, filozófiáját nem foglalta írásba. Alakját és nézeteit közvetlen és közvetett tanítványainak műveiből, első sorban Platón dialógusaiból ismerjük. Az embernek a vélt vagy valódi tudását definíció formájában kell beszélgetőtársai felé tárnia. Filozófiai beszélgetéseit általában azzal kezdte, hogy fölszólította a vele beszélgetőt, hogy próbája meghatározni azt a fogalmat, amelyről éppen beszélgetnek. A definíció kialakításának indukciós eljáráson kell alapulnia. A beszélgetések során ironikus módon hangsúlyozta saját tudatlanságát. A definícióra irányuló kérdése általában ilyen vagy ehhez hasonló stiláris köntösben jelent meg. Az erényes viselkedés a tudás egyik formája, ennél fogva tanulás útján elsajátítható. Ezt a nézetet hagyományosan Szókratész nevéhez kapcsoljuk, de a kortárs szofisták is ugyanígy gondolkodtak.

Platón (i. e. 427-347)
Szókratész tanítványa. Ókori görög filozófus, az objektív idealizmus megalapítója és klasszikus képviselője. Költőnek készült, de Szókratész hatására filozófus lett. Tarentumban kapcsolatba lépett a pithagoreusokkal. I. e. 387-ben megnyitotta Athénben az Akadémiát, az első görög filozófiai főiskolát. Fiatal korában főleg etikai, később lét- és ismeretelméleti kérdésekkel foglalkozott. Filozófiájának magva az ideatan.
Filozófiai tevékenysége három korszakra osztható:

  • Szókratikus korszak: művei: Szókratész védőbeszéde, Lakhész, Euthüdémosz, Prótagorász, Gorgiász, Menón. Hiteles beszámolók Szókratész beszélgetéseiről.
  • Középső korszak: művei: Phaidón, Phaidrosz, Állam, Lakoma. Ezekben a dialógusokban jelent meg az ideatan abban a későbbi formájában, amely szerint az ideák téren és időn kívül fennálló örök létezők, amelyeket lelkünk a születésünk előtt ismert meg, és amelyekre a tanulás során visszaemlékezünk. A természeti világ dolgai azáltal olyanok, amilyenek, hogy részesültek bizonyos ideákban.
  • Harmadik korszak: művei: Parmenidész, Szofista, Theaitéstosz, Phlélosz, Timaiosz, Törvények. Eltűnik a visszaemlékezés és a részesülés gondolata tanításából. Az ideák valamilyen módon benne vannak a dolgokban. Ez a tanítás átmenetet alkotott a szubsztancia arisztotelészi elméletéhez. Platón párbeszédein kívül 13 levele ismerhető, melyek közül a legjelentősebb a Hetedik levél, mely Platón tudományos önéletrajzát tartalmazza.

 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (1)


Ezt olvastad már?
A filozófia általános jellemzése és a távol-keleti filozófiák

Mi a filozófia? Görög eredetű szó, jelentése: a bölcsesség szeretete....

Close