Hirdetés

Az ítélet, az ítéletek közötti viszonyok

11 perc olvasás

Az ítélet, az ítéletek közötti viszonyok

  A fogalmak mellett a külvilág gondolati tükrözésének másik formáját az ítéletek alkotják. Ítéletek segítségével tudjuk feltárni fogalmak kapcsolatát, megmutatni, hogy ez a két sajátosság a valóságban bizonyos tárgyakban egy egységet képez

Hirdetés

Az ítélet az az alapvető gondolati forma, amely a valóságban meglévő, vagy meg nem lévő összefüggéseket a fogalmak összekapcsolásával, vagy szétválasztásával állítja vagy tagadja.

Ítéletet a valóságban meglévő vagy meg nem lévő összefüggésekről alkotunk, tehát a tárgyak közötti összefüggéseket tükrözzük. Ha az összefüggés meglétét tükrözzük, akkor állítunk, ha az összefüggés hiányát tükrözzük, akkor tagadunk.

Ebből következik, hogy az ítéletnek van szerkezete, illetve vannak szerkezeti elemei:

Hirdetés

Œ   Az ítélet alanya a Szubjektum; jele: S. Ez az a része az ítéletnek, amiről az összefüggést állítjuk vagy tagadjuk. Kérdése: miről állítjuk az összefüggést?; miről tagadjuk az összefüggést?

   Az ítélet állítmánya a Predikátum; jele: P. Ez az az összefüggés, amit az alanyról állítunk vagy tagadunk. Kérdése: mit állítunk?; mit tagadunk?

Ž Copula vagy kötőszó, ami az ítélet minőségét fejezi ki. Ez két féle lehet:

a)     est (van) vagyis az állítást kifejező kötőszó

b)     non est (nem van, nincs) a tagadást kifejező kötőszó.

Hirdetés

Logikailag

az állítást kifejező ítélet általános képlete: S est P;

a tagadást kifejező ítélet általános képlete: S non est P.

Az ítélet nyelvi kifejezője a mondat, de az ítéletet és a mondatot nem lehet azonosítani.

Ä Minden ítéletet mondattal fejezünk ki, de nem minden mondat fejez ki ítéletet, csak a kijelentő mondat állítja vagy tagadja határozottan az összefüggés meglétét, vagy nem létét.

Ä A ítélet és mondat szerkezete sem esik mindig egybe. Csak a tőmondatot esetében azonos a logikai alany a nyelvtani alannyal, és a logikai állítmány a nyelvtani állítmánnyal.

Hirdetés

Ä Egy összefüggést, ítéletet nyelvtanilag többféle mondattal is kifejezhetünk.

Ä Az ítéletnek minden része lehet alany is és állítmány is, aszerint, hogy melyik részéről állítjuk vagy tagadjuk az összefüggést.

Az összefüggéseket többféle ítéletfajtával fejezhetjük ki:

1.) Terjedelem szempontjából, vagyis aszerint, hogy az összefüggés az alany köréből csak egy dologra vagy néhányra, vagy mindenre vagy a legnagyobb terjedelmére vonatkozik, megkülönböztetünk:

a)     egyedi ítéletet (egy dologra vonatkozik a összefüggés),

Hirdetés

b)     részleges ítélet (az alany körének csak egy részére vonatkozik az összefüggés);

c)     általános ítélet (az alany terjedelmének teljes körére vonatkozik.

A legnagyobb terjedelmű ítéletek az axiómák.

2.) Tartalom. Minőség vagy copula (kötőszó) szempontjából, vagyis aszerint, hogy állítást vagy tagadást fejez ki az ítélet, megkülönböztetünk:

a)     állító ítélet, amely az összefüggés meglétét fejezi ki,

Hirdetés

b)     tagadó ítélet, amely az összefüggés meglétét fejezi ki.

Az állító és tagadó ítélet is lehet igaz vagy hamis.

Igaz állító ítélet (azt kapcsolja össze a gondolkodásban, ami a valóságban is összetartozik).

Hamis állító ítélet (azt kapcsolja össze a gondolkodásban, ami a valóságban nem tartozik össze).

Igaz tagadó ítélet (azt választja szét a gondolkodásban, ami a valóságban sem tartozik össze.

Hirdetés

Hamis tagadó ítélet (azt választja szét, ami a valóságban összetartozik).

 

Nem az dönti el az ítélet igazságát vagy hamisságát, hogy állítást vagy tagadást tartalmaz.

Minden ítéletfajta lehet állító és tagadó is. Tartalom és terjedelem szempontjából együttesen vizsgáljuk az ítéleteket, akkor a következő fajtáit különböztetjük meg:

Ö egyedi – állító ítélet,

Ö egyedi – tagadó ítélet,

Ö részlegesen állító „I” típusú ítélet,

Ö részlegesen tagadó ítélet „” típusú ítélet,

Hirdetés

Ö általánosan állító ítélet „A” típusú ítélet,

Ö általánosan tagadó ítélet „E” típusú ítélet.

3.) Viszony vagy reláció szempontjából, vagyis aszerint, hogy az alanyhoz az állítmány határozottan, feltételhez kötötten vagy válaszhatóság alapján kapcsolódik, megkülönböztetünk.

a)     Kategorikus ítéletet, amikor a tárgy és a jele, az alany és állítmány között az összefüggés határozottan fennáll, vagyis nincs meg.

b)     Kondicionális vagy feltételes ítélet. Az állítmánynak az alanyhoz való tartozása, vagy elkülönülése valamilyen feltételhez kötött. Általános képlete: ha S-P, akkor S1-P1.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2 3

Címkék: logika


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!