A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az ítélet, az ítéletek közötti viszonyok

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
1233
Nyomtasd
Dátum: 2012-09-22 Küldd tovább
  Letöltés

Az ítélet, az ítéletek közötti viszonyok

 

A fogalmak mellett a külvilág gondolati tükrözésének másik formáját az ítéletek alkotják. Ítéletek segítségével tudjuk feltárni fogalmak kapcsolatát, megmutatni, hogy ez a két sajátosság a valóságban bizonyos tárgyakban egy egységet képez

Az ítélet az az alapvető gondolati forma, amely a valóságban meglévő, vagy meg nem lévő összefüggéseket a fogalmak összekapcsolásával, vagy szétválasztásával állítja vagy tagadja.

Ítéletet a valóságban meglévő vagy meg nem lévő összefüggésekről alkotunk, tehát a tárgyak közötti összefüggéseket tükrözzük. Ha az összefüggés meglétét tükrözzük, akkor állítunk, ha az összefüggés hiányát tükrözzük, akkor tagadunk.

Ebből következik, hogy az ítéletnek van szerkezete, illetve vannak szerkezeti elemei:

Œ   Az ítélet alanya a Szubjektum; jele: S. Ez az a része az ítéletnek, amiről az összefüggést állítjuk vagy tagadjuk. Kérdése: miről állítjuk az összefüggést?; miről tagadjuk az összefüggést?

   Az ítélet állítmánya a Predikátum; jele: P. Ez az az összefüggés, amit az alanyról állítunk vagy tagadunk. Kérdése: mit állítunk?; mit tagadunk?

Ž Copula vagy kötőszó, ami az ítélet minőségét fejezi ki. Ez két féle lehet:

a)     est (van) vagyis az állítást kifejező kötőszó

b)     non est (nem van, nincs) a tagadást kifejező kötőszó.

Logikailag

az állítást kifejező ítélet általános képlete: S est P;

a tagadást kifejező ítélet általános képlete: S non est P.

Az ítélet nyelvi kifejezője a mondat, de az ítéletet és a mondatot nem lehet azonosítani.

Ä Minden ítéletet mondattal fejezünk ki, de nem minden mondat fejez ki ítéletet, csak a kijelentő mondat állítja vagy tagadja határozottan az összefüggés meglétét, vagy nem létét.

Ä A ítélet és mondat szerkezete sem esik mindig egybe. Csak a tőmondatot esetében azonos a logikai alany a nyelvtani alannyal, és a logikai állítmány a nyelvtani állítmánnyal.

Ä Egy összefüggést, ítéletet nyelvtanilag többféle mondattal is kifejezhetünk.

Ä Az ítéletnek minden része lehet alany is és állítmány is, aszerint, hogy melyik részéről állítjuk vagy tagadjuk az összefüggést.

Az összefüggéseket többféle ítéletfajtával fejezhetjük ki:

1.) Terjedelem szempontjából, vagyis aszerint, hogy az összefüggés az alany köréből csak egy dologra vagy néhányra, vagy mindenre vagy a legnagyobb terjedelmére vonatkozik, megkülönböztetünk:

a)     egyedi ítéletet (egy dologra vonatkozik a összefüggés),

b)     részleges ítélet (az alany körének csak egy részére vonatkozik az összefüggés);

c)     általános ítélet (az alany terjedelmének teljes körére vonatkozik.

A legnagyobb terjedelmű ítéletek az axiómák.

2.) Tartalom. Minőség vagy copula (kötőszó) szempontjából, vagyis aszerint, hogy állítást vagy tagadást fejez ki az ítélet, megkülönböztetünk:

a)     állító ítélet, amely az összefüggés meglétét fejezi ki,

b)     tagadó ítélet, amely az összefüggés meglétét fejezi ki.

Az állító és tagadó ítélet is lehet igaz vagy hamis.

Igaz állító ítélet (azt kapcsolja össze a gondolkodásban, ami a valóságban is összetartozik).

Hamis állító ítélet (azt kapcsolja össze a gondolkodásban, ami a valóságban nem tartozik össze).

Igaz tagadó ítélet (azt választja szét a gondolkodásban, ami a valóságban sem tartozik össze.

Hamis tagadó ítélet (azt választja szét, ami a valóságban összetartozik).

 

Nem az dönti el az ítélet igazságát vagy hamisságát, hogy állítást vagy tagadást tartalmaz.

Minden ítéletfajta lehet állító és tagadó is. Tartalom és terjedelem szempontjából együttesen vizsgáljuk az ítéleteket, akkor a következő fajtáit különböztetjük meg:

Ö egyedi – állító ítélet,

Ö egyedi – tagadó ítélet,

Ö részlegesen állító „I” típusú ítélet,

Ö részlegesen tagadó ítélet „” típusú ítélet,

Ö általánosan állító ítélet „A” típusú ítélet,

Ö általánosan tagadó ítélet „E” típusú ítélet.

3.) Viszony vagy reláció szempontjából, vagyis aszerint, hogy az alanyhoz az állítmány határozottan, feltételhez kötötten vagy válaszhatóság alapján kapcsolódik, megkülönböztetünk.

a)     Kategorikus ítéletet, amikor a tárgy és a jele, az alany és állítmány között az összefüggés határozottan fennáll, vagyis nincs meg.

b)     Kondicionális vagy feltételes ítélet. Az állítmánynak az alanyhoz való tartozása, vagy elkülönülése valamilyen feltételhez kötött. Általános képlete: ha S-P, akkor S1-P1.

Abból a szempontból, ha a feltétel megvan és milyen módon kapcsolódik az alanyhoz az állítmány (a következmény) két fajtáját különböztetjük meg a kondicionális ítéletnek

R Az egyszerű kondicionális ítélet (ha megvan az alap és a következmény nem szükségszerűen) csak esetlegesen kapcsolódik az alanyhoz. A köznapi életben ezt gyakran alkalmazzuk.

R  Alap-következmény ítélet (ha megvan az alap, akkor szükségszerűen a következmény is fennáll, akár akarom, akár nem).

4.) Diszjunktív vagy szétválasztó, vagylagos ítélet. Azt fejezi ki, hogy az alanyhoz több összefüggés tartozhat, vagy nem tartozhat. Ezt a vagy-vagy és a sem-sem szóval fejezhetjük ki. Általános képlete: S vagy P1 vagy P2 vagy P3.

Abból a szempontból, hogy a felsorolt lehetőségek hogyan kapcsolhatók az alanyhoz, a diszjunktív ítéleteknek két fajtáját különbözetjük meg:

a)     Egyesítő vagy megengedő diszjunktív ítélet. Ebben az esetben, ha a felsorolt lehetőségek közül egy az alanyhoz tartozik, még a többi is hozzá tartozik.

b)     Kizáró diszjunktív ítélet. Ebben az esetben, ha a felsorolt lehetőségek közül egy az alanyhoz tartozik, a többi nem tartozhat hozzá, ki van zárva.

5.) Módozat vagy modalítás szempontjából vagyis milyen módon (tényszerűen, lehetőség vagy szükségszerűség alapján) tükrözzük az összefüggést az  alany és állítmány között, három fajtáját különböztetjük meg az ítéletnek:

u   Tényítélet. Azt fejezi ki, hogy az összefüggés tényszerűen fennáll. (Azt fejezi ki, ami van.)

v   Lehetőséget kifejező ítélet. Az alany és állítmány közötti összefüggés fennállásának lehetőségét fejezi ki. (Azt fejezi ki, ami lehetséges.)

w     Szükségszerűséget kifejező ítélet. Az alany és az állítmány közötti összefüggés szükségszerűségét tükrözi. (Azt fejezi ki, ami szükségszerűen van, vagy szükségszerűen bekövetkezik.)

Az ítéletnek mindig azt a fajtáját kell használni, ami a valóságot hűen tükrözi. A valóság változásával az ítéletfajták változásának is be kell következnie. A lehetőséget kifejező ítéletet felváltja a tényítélet vagy a szükségszerűséget kifejező ítélet a valóság tükrözése során.

Az ítéletek közötti viszonyok

Az ítéletekben tükröződő összefüggések alapján összehasonlítható és összehasonlíthatatlan ítéletekről beszélünk.

Összehasonlítható két ítélet akkor, ha közöttük közös összefüggés van.

Összehasonlítható két ítélet akkor, ha bennük nem található közös összefüggés.

1.) Az összehasonlító ítéletek további csoportokra bonthatók:

a) összeegyeztethető ítéleteknek tekintjük azokat az ítéleteket, amelyek egyszerre igazak lehetnek:

- egyértelmű viszonyban van két ítélet akkor, ha ugyanazt az összefüggést tükrözi, de más oldalról.

- alárendelő viszonyban van két ítélet akkor, ha az egyik ítéletben tükröződő összefüggés magában foglalja a másik ítéletben tükröződő összefüggést.

- szubkontárius ítéletek kölcsönösen kiegészítik egymást.

b) összeegyeztethetetlen ítéletnek nevezzük azokat az ítéleteket, amelyek kizárják egymás igazságát:

- mellérendelő viszonyban van két ítélet akkor, ha állítmányuk egy közös terminusnak van alárendelve.

- ellentmondó viszonyban van két ítélet, akkor ha kölcsönösen tagadják egymást. Egyszerre nem lehet mindkettő igaz.

- ellentétes viszonyban van, két ítélet akkor, ha tagadják ugyan egymás tartalmát, de nem zárják ki egy harmadik ítélet igazságának lehetőségét.

Az ítéletek közötti viszonyok

Ítéletek közötti összefüggés kimutatására legalább két vagy ennél több ítéletre van szükségünk.

Az olyan ítéletek közötti viszonyok ábrázolására, amelyeknek alanyuk és állítmányuk megegyezik, de vagy a terjedelmük, vagy aminőségük, vagy a terjedelmük és minőségük is különbözik, a logikai négyzetet használjuk. Ilyen ítéletek:

„A” típusú ítélet – általánosan állító,

„E” típusú ítélet – általánosan tagadó,

„I” típusú ítélet – részlegesen állító,

„O” típusú ítélet – részlegesen tagadó.

Az „A” és „E” típusú ítéletek között ellentétességi viszony van. A két ítélet együtt igaz nem lehet. az alany körének teljes terjedelméről ugyanazt az állítmányt állítani és tagadni egyszerre nem lehet. (Itt az ellentmondás elkerülésének törvénye érvényesül.) Kivétel ez alól, a az eset, amikor az alany terjedelmébe egy dolog sem tartozik.

Az „I” és „O” típusú ítélet között szubkontrárius viszony van. A két ítélet együtt igaz lehet, de hamis nem lehet.

Az „A” és „I”, valamint „E” és „O” típusú ítéletek között alá- fölérendeltségi viszony van. A két ítélet együtt igaz is és hamis is lehet.

Az „A” és „O”, valamint „E” és „I” típusú ítéletek között ellentmondásos viszony van, a két ítélet együtt nem lehet igaz és nem lehet hamis sem. Itt a harmadik kizárásának törvénye érvényesül.

- Ellentétes viszonyban: két ítélet együtt csak hamis lehet, de igaz nem;

- Szubkontrárius viszonyban: két ítélet együtt csak igaz lehet, de hamis nem;

- alá- fölérendeltségi viszonyban: két ítélet együtt igaz is és hamis is lehet;

- ellentmondásos viszonyban: két ítélet együtt nem lehet igaz, és nem lehet hamis sem.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A gondolkodás logikai formái, a fogalom

A gondolkodás logikai formái, a fogalom   A fogalom a valóság...

Close