A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Arisztotelész

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
762
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-30 Küldd tovább
  Letöltés

Arisztotelész (ie. 384-322)

A thrákiai Sztageirosz városában született. Apja, Nikomakhosz a makedón uralkodó orvosa, korán meghal, a fiút nagybátyja neveli. Ie. 367-ben Athénba utazik és az Akadémia tanulója lesz 20 éven keresztül Platón haláláig. Itt megismerkedik a platóni bölcselettel és közben tudományos kutatást is végez. Ezt követõen elhagyja Athént és Atarneuszba megy, ahol az uralkodó unokahúgát veszi feleségül.(állítólag született egy törvénytelen gyermeke is Nikomakhosz -neki írja a Nikomakhoszi Etikát) Ezután 2. Philliposz kérésére fiát, Nagy Sándort neveli. Kettejük kapcsolatát, egymásra gyakorolt hatásukat sokféleképpen értelmezték. De Plutharkosz szerint kezdetben Alexandrosz nem kevésbé szerette mesterét, mint az apját. Hiszen az apja adott neki életet, de Arisztotelész tanította meg nemesen élni. Késõbbbizalmatlan lett iránta, elhidegedettt tõle.

De bölcselet iránt érzett szenvedélye sohasem veszett ki lelkébõl..Ie. 335 megalapítja iskoláját a Lükeiont. (Lyceum) Nevét Apollón isten Lükeiosz ligetérõl kapta, ahol mûködött. Arisztotelész és tanítványait peripatetikoszok megnevezéssel is illették (peripatosz-sétálóhely). Tanítványait 2 csoportba lehet osztani: 1, akromatikusok (beavatottak) vagy ezoterikusok(bentlakók) 2, exoterikusok(csak néhány elõadásra járnak be meghallgatni) A Lükeionban hatalmas könyvtárat rendezett be és sokoldalú tudományos munkásságot fejtett ki. Mindig aprólékos kutatómunka elõzte meg, hogy valamirõl írjon, vagy kijelentéseket tegyen (pl: megvizsgálja a korábban élt gondolkodók nézeteit + tanulmányozza majdnem az összes polisz államberendezkedését + saját kritikai vizsgálódásainak eredménye = ír egy társadalomfilozófiai mûvet) 3 fajta tudományt különböztet meg: 1 praktikus – ez megszabja a cselekvés irányát (politika, etika) 2 poiétikus – valaminek az elõállítását teszi lehetõvé (mesterségekben) 3 teoretikus – amivalaminek a szemléletét nyújtja (politika , etika) A toretikus tudományt további 3 részre osztja: 1 matematika (önállóan nem létezõ,de változhatalan) 2 természettudomány (tárgya önállóan létezik, de változik)(ógörög hagyományban: “fizika”) 3 “elsõ filozófia” (létezõk változhatalan formáit szemlélõ tudomány) (arisztotelészi megnevezéssel: teológia) Arisztotelész pályáját szintén korszakolni lehet: 1.korszak: aplatóni filozófia + az Akadémia vonzásában 2. korszak Asszosz, Mütiléné, 2.Philliposz udvara mûvek: Organon, Metafizika, Politika egyes könyvei 3.korszak: lükeionbeli munkásság mûvek: Fizika, Retorika, Nikomakhoszi Etika

Metafizika: az “elsõ filozófiáról” szóló iratok gyûjteménye.(meta ta phüszika – fizika utáni) Amikor Arisztotelész mûveit kiadásra készítették elõ, akkor az elsõ filozófiaval kapcsolatos írásait a Fizika címû mû utn adták ki, s ezért kapta a Metafizika nevet. Azóta e filozófiai disciplina megnevezésévé vált. A Platónhoz fûzõdõ viszony tisztázására törekszik.(“Barátom Platón, de még inkább az igazság.”) Bírálja az ideatant, bár az ideatan nehézségeit maga az idõs Platón is érezte. “Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra.”Tudás és nem tudás között azonban különbség van. A tapasztalat emberei a “micsodát”tudják és nem a “miértet”. (ismeretelméletében szerepet tulajdonít a tapasztalatnak, de az igazitidásnak a kontempláció által szerzett tudást tartja) A bölcsesség az okokra tanítani tudásban áll. A tiszta teória célja az igazság, azaz az ok megismerése. A metafizika azzal foglalkozik, melyek azok a legáltalánosabb okok, amelyekkel a szubsztancia keletkezése és létezése magyarázható. Négy ilyen okot külöböztet meg: 1. anyagi ok(causa materialis) 2. formai ok(causa formalis 3. létrehozó ok (causa efficiens) 4. célok (causa finalis)

Szubsztancia – elmélet: Ami eredeti módon minõség nélkül létezik, az a lényeg, vagy szubsztancia.(ez megáll egyedül önmagában nincs szüksége másra) A létezõkre vonatkozó valamennyi kifejezésünk a következõ 10 kategória valamelyikébe tartozik: szubsztancia a, Platón b, ember mennyiség egykönyöknyi minõség kék viszony nagyobb hely iskolában idõ ma helyzet áll, ül birtoklás könyvet birtokol cselekvés ír, olvas elszenvedés hervad, gyúlik
Ezeket a kifejezéstípusokat nevezzük kategóriáknak. A szubsztancia két alcsoportra oszlik: 1. elsõdleges szubsztancia – konkrét, egyedi létezõ dolog (individuum – pl: Platón) – Isten az elsõdleges szubsztancia – lét alapja 2. másodlagos szubsztancia – fajok, nemek Az elsõdleges szubsztancia mondatainkban csak alanyként fordul elõ, a másodlagos szubsztancia alanyként és állítmányként is, a többi csak állítmányként. A kategóriák bevezetésével Arisztotelész megkülönbözteti az önálló és önállótlan létezõket. A szubsztancia önálló létezõ, a többi kilenc kategóriába tartozók (mivel egymagukban nincsenek) önállótlan létezõk. Ezeket attributumoknak nevezzük. Az okok keresése közben nem mehetünk vissza a végtelenbe, kell lennie egy elsõ oknak, és ez az Isten vagy az abszolútum. Ez az ok örökkévaló, elsõ, de egyben a végsõ cél is, ami másnak nem eszköze, ellenben neki minden más eszköze (akik ezt a sort végtelennek tekintik, azok lemondanak a célról és a legfõbb jó fogalmát megsemmisítik). A létezõ kettõs természetû ( lehetõség – valóság), így minden dolog a lehetõség szerinti létezõbõl a valóságos létezõvé válik. A lehetõség (dünamisz, skolasztikában: potentia), a valóság (energeia, skolazstikában: actus) és az anyag – forma kettõségével írható le a létezés. Az anyag lételv, de csak, mint puszta lehetõség. Az anyag a forma által lesz azzá ami. A forma az anyagi létezõk immanens lényege. A “léthierachiában” legalul helyezkedik el a tiszta lehetõség (potentia pura), s ez megfelel az õsanyagnak. Azonban mindegyik létezõ léte valamely magasabb rendû létezõre irányul. A sorrendet a forma tökéletessége határozza meg. A legtökéletesebb létezõ mentes minden anyagtól, a formák formája , tiszta ténylegesség (actus purus), ami azonos a mozdulatlan mozgatóval. (A mozdulatlan mozgató úgy mozgat, hogy Õ a végsõ cél s erre törekszik a többi. A keresztény filozófia Isten – fogalmát elõlegezi meg.)

Logika: Az érveslésrõl szoló értekezéseket Arisztotelész halála után gyûjtötték össze tanítványai, s ez késõbb az Organon (ezsköz) nevet kapta. Fontos, hogy Arisztotelész a logikát minden tudomány alapjának tekinti, tehát nem egy külön tudományágnak. Az arisztotelészi logika a logikai alanyra és a logikai állítmányra felbonthatóítéletekkel foglalkozik. (szubjektum – predikátum) Tanításában az egyik legfontosabb a szillogizmuselmélet. Ez 3 kijelentésbõl, egy fõtételbõl, egy altételbõl és egy konklúzióból álló következtetési forma. A szilogisztikus konklúzió 2 premisszából következik. Ennek különbözõ alakzatai vannak, s ezek közül a legismertebb: fõtétel – minden ember halandó altétel – minden görög ember konklúzió – minden görög halandó Ebben az esetben az ember fogalom az elsõ állításnak szubjektuma (logikai alanya ), a másodiknak predikátuma (logikai állítmánya), de a konklúzióban nem szerepelhet. Módszertan: a, indukció b, dedukció A -> B B -> A c, redukció B igaz => A igaz Logikai alapszabályok: 1. azonosság elve A=A 2.ellentmondás elve A <>A 3. a harmadik kizárásának elve: agy dologról vagy azt állítjuk, hogy az , vagy azt állítjuk, hogy nem az => harmadik lehetõség, megoldás nincsen.
Társadalomfilozófia: Politika címû mûvében államelméletrõl ír. Összesen 158 poliszról gyûjtött adatokat, de az egyetlen , amely fennmaradt: Az athéni állam. Az ember nem teljesen individuális, hanem társas lény (zoon politikon). Az egyének csak társas módon tudnak élni (pl: család – mintája a társadalomnak). A nyelv, a kommunikáció, az igazság és a jog érvényesítésének igénye az embert jellemzi egyedül. A törvényhozásban az igazságosságra kell törekedni. Az ideális állam a polisz (Platón is elítéli a nagyobb államalakulatokat ) olyan, mint a család (alapegység). Amire egyénileg nem képes valaki, azt a polisz biztosítja. Vannak helyes és helytelen államformák (ezek a helyes elkorcsosult változatai): királyság -> zsarnokság (türannisz); arisztokratikus köztársaság -> oligarchia; mérsékelt demokrácia -> demagógia -( a csõcselék uralma, azaz nem a közösség, a polisz érdekeit tarják szem elõtt a kormányzás során)


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Platón

Platón (i.e.427-347) Raffaello Athéni iskola cimû festményének részletén Platón és...

Close