A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Arisztotelész után az antik filozófia

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
1482
Nyomtasd
Dátum: 2008-03-15 Küldd tovább
  Letöltés

Történelmi előzmények

  • Amikor Spárta körülzárta és legyőzte Athént, a Kr.e. V. század vége felé, a görög filozófia és művészet szülőanyja elvesztette politikai felsőbbségét, s az athéni szellem ereje és függetlensége hanyatlásnak indult.
  • Amikor Kr.e. 399-ben Szókratészt halálra ítélték, vele együtt meghalt Athén lelke is, már csak büszke tanítványában, Platónban lappangott.
  • Amikor aztán Macedóniai Fülöp legyőzte az athéniakat és fia, Nagy Sándor három évvel később porig égette Thébait – ténnyé vált, hogy Athén függetlensége kormányzás és gondolkodás tekintetében egyaránt visszavonhatatlanul összeomlott.
  • A macedón Arisztotelész uralkodása a görög filozófián – tükörképe volt annak, hogy Görögország politikailag alárendel helyzetbe került a férfiasabb, fiatalabb északi népekkel szemben.
  • Nagy Sándor remélte (Arisztotelész tanítványa!), hogy elterjeszti az általa nagyra tartott görög kultúrát hódításai állomásain, de halálával (Kr. e. 323.) meggyorsította a hanyatlás folyamatát.
  • Ázsia mennyisége túlságosan soknak bizonyult Görögország minőségével szemben.
  • Magát Nagy Sándort is diadalai kellős közepén meghódította a Kelet lelke. Feleségül vette Dareiosz leányát (is) elfogadta a perzsa diadémot, behozta Európába a királyok isteni jogának keleti fogalmát – megdöbbentve a szkeptikus Görögországot azzal, hogy Ő isten.
  • Beszivárogtak a misztikus és babonás hiedelmek Hellász szegényebb rétegeibe.
  • Gyökeret vertek és erőre kaptak: nemtörődömség, megnyugvás keleti szelleme talajra lelt, a hanyatló és reményvesztett Görögországban.

Sztoikus filozófia

  • Kr. e. 310 körül ZÉNON, a föníciai kereskedő hozta be Görögországba.
  • Ez csak egy jelenség volt a keleti beszűrődések sokaságában.
  • Apatikus belenyugvás, s az a törekvés, hogy a leveretést a gyönyör karjaiban feledjük el.
  • Hogyan lehet az ember boldog leigázottan, és rabszolgasorban is.
  • Amikor Görögország látta a vérben ázó Chaironeiát, s a hamuvá égett Thébait, akkor hallgatni kezdett Diogenészre, s amikor a dicsőség egészen elköltözött Athénből, a város megérett ZÉNON és EPIKUROSZ befogadására.

ZÉNON

  • nem hitt a rabszolgaságban
  • szinte keleti fatalizmust vallott
  • determinizmus, az „apatheia” filozófiája

Sztoikusok

  • hiábavaló az egyéni akarat küzdelme az általános akarat ellen
  • a filozofikus közöny az egyetlen ésszerű állásfoglalás
  • a létért való küzdelem gyalázatos vereségre van kárhoztatva
  • a győzelem teljesen lehetetlen, megvetéssel kell elfordulni tőle
  • Békesség titka: nem az eredményeket feleltetjük meg vágyainknak, inkább vágyainkat szállítjuk le eredményeink színvonalára.
  • „Ha nem vagy megelégedve azzal, amid van, akkor nyomorult vagy, még ha tiéd is az egész világ.”– mondta a római sztoikus Seneca (Kr. u. 65.)
  • Ez az elv valósággal kiáltott a maga ellentétéért, s ezzel EPIKUROSZ szolgált.

Epikureusok

  • EPIKUROSZ maga is olyan sztoikus volt, mint Zénón
  • Szép kertet vásárolt, s azt maga művelte
  • Itt rendezte be iskoláját
  • Szépen és kellemesen élt tanítványaival
  • Séta és munka közben tanított
  • Kedves, és szívélyes volt mindenkihez.
  • Szerinte: nincs nemesebb dolog a világon, mint a filozófia szolgálatában állni.
  • Az apátia lehetetlen, s a gyönyör az egyetlen elgondolható és jogos célja az életnek.
  • NE a szokott értelemben vett gyönyört keressük, hanem az „ataraxiát” – a nyugalmat, a lelki egyensúlyt, a lélek pihenését.
  • DE: mindez már ott jár Zénón „apátiájának” szélén.
  • A rómaiak, amikor Kr. e. 146-ban megjelentek Hellász kifosztására, ezt a két versengő filozófiai iskolát találták. Nem volt csiszolt elméjük, sem idejük a spekulációra, így a többi zsákmánnyal együtt ezt is visszavitték magukkal Rómába.
  • Érzékeny lélekkel egyaránt nehéz gazdának vagy szolgának lenni.

Róma

  • Filozófiája főként Zénón iskoláját követte.
  • Megjelent ez Marcus Auréliusban, a császárban
  • És Epiktétoszban, a rabszolgában.

Marcus Aurélius, a császár

  • Nemes, epikai költeménye: A dolgok természetéről
  • Epikuroszt követi abban, hogy színlelt dicsérettel kárhoztatja a gyönyört.
  • Majdnem kortársa Caesarnak.
  • Zűrzavarok és izgalmak közepette élt.
  • Ideges tolla folyvást a nyugalomhoz, békességhez imádkozik.
  • A nép között terjedő menny-pokol kultusszal könyörtelen materializmust helyez szembe.

Epiktétosz, a rabszolga

  • Értekezései: az egész világirodalomban nincs még egy ilyen leverő írás
  • „Ne kívánd azt, hogy a dolgok választásod szerint történjenek, inkább válaszd azt, hogy történjenek úgy, ahogy történnek, s akkor boldogan élhetsz.”

 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Az ókori európai filozófia irányzatai és filozófusai

Irányzatok Milétoszi iskola A görög filozófia első önálló iskolája. Mint...

Close