Arisztotelész művei

Platón tanítványa, Nagy Sándor nevelője. Istentelenséggel vádolták, ezért elmenekült, majd számkivetésben halt meg.

Műveit 5 csoportba sorolhatjuk

• Természettudományos könyvek (Fizika, Lélekről)
• Metafizikai könyvek (Metafizika)
• Logikai könyvek (Organon)
• Politikai, retorikai, esztétikai művek (Retorika, Poetika)
• Etikai munkák (Nikomakhoszi etika)

Logikája

• A logika atyjának nevezik, de ő logika helyett analitikáról beszél
• A logikát a helyes gondolkodás tudományának tekinti, vagyis nem azt vizsgálta, hogyan gondolkodunk, hanem hogy hogyan kell gondolkodásunkban előrehaladnunk
• A logika a gondolkodás formáinak és módszereinek a tudománya
• A fogalmak vizsgálatával kezdi a logikát, a gondolkodásnak ezek az alapegységei.
• A definíciók 2 részből állnak: nem-fogalomból és fajfogalomból (pl. ember nem-fogalma az élőlény, fajfogalma az értelmes)
• Kitüntetett szerepe van a kategóriáknak, melyek a legáltalánosabb fogalmak, és más fogalmakkal nem definiálhatók, csak körülírhatók
• A fogalmakból ítéleteket alkotunk. Ezekhez legalább két fogalom kell: az alany, amiről állítjuk, és az állítmány, amit mondunk róla.
• Az ítélet lehet állító (a tulipán virág), tagadó (a tulipán nem illatos), egyes (ez a tulipán sárga), általános (minden tulipán virág), különös (némely tulipán vörös)
• Szillogizmus elméletének kidolgozása: a szill. Két premisszából és egy konklúzióból áll. Akkor és csak akkor igazak, ha a premisszák is és a konklúzió is igaz. (pl. Minden ember halandó. – Minden király ember.  Minden király halandó)
• A szillogizmusok deduktív következtetések
• Klasszikus logika alaptörvényének meghatározása: ellentmondások kizárásának törvénye (Aki valamiről azt mondja, hogy van és hogy nincs, az nem azt mondja, amit mond, s ezzel azt állítja, hogy amit a szó jelent, azt nem jelenti. Ez pedig képtelenség.)
• Ismereteink forrása a tapasztalat, a megfigyelt adatok általánosítására szolgál az induktív (rávezető) következtetés (ezekben nem lehetünk biztosak, kérdezzünk meg hozzáértőket)
• (A fémek nehezebbek a víznél. – A vas nehezebb a víznél. – A réz nehezebb a víznél…stb.)

Metafizikája

• A tudományokat három nagy csoportra osztja:
  • Elméletire (matematika, fizika)
  • Gyakorlatira (politika, etika)
  • Létrehozóra (művészetek, orvoslás)
• A létező fogalmához a legáltalánosabb elvonatkoztatás szükséges. Ezért a metafizika az első filozófia, legelső elvek és okok tudománya
• Mérsékelt materializmus: elvetette a világot megkettőző ideákat. Az általános szerinte nem más, mint a létező dolgokból gondolatilag elvont közös lényeg.
• A maradandót keresi a változóban, és ezt a formában véli megtalálni. A formában konkrét egyedek jönnek létre, melyeknek egyesülniük kell az anyaggal
• Ahhoz azonban valami létrejöjjön, kell valaki vagy valami létrehozza, sőt még egy szándék is, ami végett létrejön.
• Isten-bizonyíték: létezik egy mozdulatlan mozgató, később csak egyetlen isten fogadott el, aki az önmagát gondoló gondolat.
• A metafizikai kategóriák közül mint önálló témát csak a szubsztanciát vizsgálja. A többi kategóriát hozzá képest másodlagosnak tekinti.  a szubsztancia önálló létező
• A változás nem képzelhető el másképp, minthogy van ami megmarad. Ez csakis az anyag lehet.
• A legkevésbé összetett földi szubsztancia az ún. négy elem: föld, víz, levegő, tűz. E négy elemből jönnek létre a bonyolultabb létezők (ásványok, növények, állatok, emberek)

Természetbölcselete

• Érdeklődött a természeti jelenségek iránt, azok magyarázatát kereste
• A világmindenséget zárt, hierarchikusan felépített, harmonikus egésznek tartotta.
• Legfelül az égi szférák vannak, melyet a csillagok szférája zár le. Alatta a Nap és a Hold, ezt követi a holdalatti világ a levegővel, vízzel és földdel
• Üres tér lehetetlen
• Célokság tana: minden, ami létrejön vagy elpusztul, szervesen illeszkedik egy célszerű világrendbe, melyben semmi esetlegesnek nem jut hely.
• Élőlények tökéletessége: élettelen természet – növényvilág – állatok – emberek

Pszichológiája és etikája

• A lélek szubsztanciális forma, az emberi testet ez teszi ténylegesen élővé
• Három alapvető életfolyamat: táplálkozás, érzékelés, gondolkodás
• A lélek gondolkodó része az ész, melynek két fajtája van:
  • Passzív ész: befogad és halandó
  • Aktív ész: alkotó gondolkodás szerve és halhatatlan
• Az ember legfőbb javát a boldogságban látja. Boldog akkor lehet, ha értelmét tökéletesítő tevékenységet folytat.
• Cselekedeteink végcélja csakis valami legfőbb jó lehet, ami nem másért, hanem önmagáért jó.
• Az erkölcsi cselekvés előfeltételét a döntési szabadságban látja, hiszen csak azért vagyunk felelősek, amit tudva és akarva teszünk
• Okosság: az ember meg tudja szerezni azt a képességet, hogy konkrét helyzetekben felismerje, mit kell tennie.
• Igazságos: ami törvényes, méltányos és egyenlő

Politikai nézetei

• Célja megvédeni az államot a szofistákkal szemben, akik szerint az állam pusztán megegyezéssel létrehozott, mesterséges intézmény.
• Az embereket két alapvető ösztön készteti arra, hogy társuljanak egymással: szaporodás ösztöne (ffi, nő) és az önfenntartás ösztöne (úr, szolga) Így jön létre a család, mint a mindennapi szükségletek kielégítésére szolgáló közösség.
• Család – Falu – Faluközösségek – Városállam
• Nem tesz különbséget társadalom és állam között
• Az embert politikai életre, társadalmi életre hivatott lényként határozza meg.
• Uralkodnia kell annak, aki kiválósága révén felülmúlja a többieket.
• Természetesnek tartja a rabszolgaságot
• A vagyonszerzés természetes módja az élethez szükséges természeti javak felhalmozása, mint a vadászat, a halászat, a földművelés.
• A pénzkereskedelmet elítéli
• Károsnak tartja a törvények felületes és gyakori megváltoztatását.
• A tulajdonra 3 lehetséges változat:
  • A közös művelésű földbirtok magántulajdon
  • A magánművelésű közös tulajdon
  • A közös használatú közös tulajdon
• Család intézménye: a ffi a családfő, hiszen a természetben mindenütt a hím a felsőbbrendű, a nő az alsóbbrendű. A nő számára a legmegfelelőbb állapot a csendes otthon. A ffi és nő különbségei teszik a nőt vonzóvá. A ffi 30 éves koruk után nősüljenek, és 10 évvel fiatalabb nőt vegyenek el.
• Ha nagy a természetes szaporulat, ne a gyerekgyilkosságot, hanem a magzatelhajtást részesítsék előnyben
• Meg kell kísérelni az ifjakat az ipartól a kereskedelem és földművelés felé irányítani.
• Az lenne az ideális államforma, ha minden politikai hatalom egy embernek, a legkülönbnek a kezében összpontosul. Az ilyen kiváló ffiak számára nincs törvény, ő maga a törvény.
• A monarchia mégis a legrosszabb rendszer, mert nagy erő és erény ritkán társul. Az arisztokrácia a legmegbízhatóbb, mert magasan képzett kevesek rendszere. De ez el is fajulhat
• Az olyan kormányforma a legjobb, amely eléggé demokratikus, hogy minden tisztséghez nyitva áll az út minden polgár számára és egyúttal eléggé arisztokratikus is. A legfőbb tisztségeket fent kell tartani a legjobbak számára.