A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Arisztotelész

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
2148
Nyomtasd
Dátum: 2008-03-25 Küldd tovább
  Letöltés

Platón tanítványa, Nagy Sándor nevelője. Istentelenséggel vádolták, ezért elmenekült, majd számkivetésben halt meg.

Műveit 5 csoportba sorolhatjuk:

  • Természettudományos könyvek (Fizika, Lélekről)
  • Metafizikai könyvek (Metafizika)
  • Logikai könyvek (Organon)
  • Politikai, retorikai, esztétikai művek (Retorika, Poetika)
  • Etikai munkák (Nikomakhoszi etika)

Logikája

  • A logika atyjának nevezik, de ő logika helyett analitikáról beszél
  • A logikát a helyes gondolkodás tudományának tekinti, vagyis nem azt vizsgálta, hogyan gondolkodunk, hanem hogy hogyan kell gondolkodásunkban előrehaladnunk
  • A logika a gondolkodás formáinak és módszereinek a tudománya
  • A fogalmak vizsgálatával kezdi a logikát, a gondolkodásnak ezek az alapegységei.
  • A definíciók 2 részből állnak: nem-fogalomból és fajfogalomból (pl. ember nem-fogalma az élőlény, fajfogalma az értelmes)
  • Kitüntetett szerepe van a kategóriáknak, melyek a legáltalánosabb fogalmak, és más fogalmakkal nem definiálhatók, csak körülírhatók
  • A fogalmakból ítéleteket alkotunk. Ezekhez legalább két fogalom kell: az alany, amiről állítjuk, és az állítmány, amit mondunk róla.
  • Az ítélet lehet állító (a tulipán virág), tagadó (a tulipán nem illatos), egyes (ez a tulipán sárga), általános (minden tulipán virág), különös (némely tulipán vörös)
  • Szillogizmus elméletének kidolgozása: a szill. Két premisszából és egy konklúzióból áll. Akkor és csak akkor igazak, ha a premisszák is és a konklúzió is igaz. (pl. Minden ember halandó. – Minden király ember.  Minden király halandó)
  • A szillogizmusok deduktív következtetések
  • Klasszikus logika alaptörvényének meghatározása: ellentmondások kizárásának törvénye (Aki valamiről azt mondja, hogy van és hogy nincs, az nem azt mondja, amit mond, s ezzel azt állítja, hogy amit a szó jelent, azt nem jelenti. Ez pedig képtelenség.)
  • Ismereteink forrása a tapasztalat, a megfigyelt adatok általánosítására szolgál az induktív (rávezető) következtetés (ezekben nem lehetünk biztosak, kérdezzünk meg hozzáértőket)
  • (A fémek nehezebbek a víznél. – A vas nehezebb a víznél. – A réz nehezebb a víznél…stb.)
  • Metafizikája
    • A tudományokat három nagy csoportra osztja:
      • Elméletire (matematika, fizika)
      • Gyakorlatira (politika, etika)
      • Létrehozóra (művészetek, orvoslás)
    • A létező fogalmához a legáltalánosabb elvonatkoztatás szükséges. Ezért a metafizika az első filozófia, legelső elvek és okok tudománya
    • Mérsékelt materializmus: elvetette a világot megkettőző ideákat. Az általános szerinte nem más, mint a létező dolgokból gondolatilag elvont közös lényeg.
    • A maradandót keresi a változóban, és ezt a formában véli megtalálni. A formában konkrét egyedek jönnek létre, melyeknek egyesülniük kell az anyaggal
    • Ahhoz azonban valami létrejöjjön, kell valaki vagy valami létrehozza, sőt még egy szándék is, ami végett létrejön.
    • Isten-bizonyíték: létezik egy mozdulatlan mozgató, később csak egyetlen isten fogadott el, aki az önmagát gondoló gondolat.
    • A metafizikai kategóriák közül mint önálló témát csak a szubsztanciát vizsgálja. A többi kategóriát hozzá képest másodlagosnak tekinti.  a szubsztancia önálló létező
    • A változás nem képzelhető el másképp, minthogy van ami megmarad. Ez csakis az anyag lehet.
    • A legkevésbé összetett földi szubsztancia az ún. négy elem: föld, víz, levegő, tűz. E négy elemből jönnek létre a bonyolultabb létezők (ásványok, növények, állatok, emberek)
  • Természetbölcselete
    • Érdeklődött a természeti jelenségek iránt, azok magyarázatát kereste
    • A világmindenséget zárt, hierarchikusan felépített, harmonikus egésznek tartotta.
    • Legfelül az égi szférák vannak, melyet a csillagok szférája zár le. Alatta a Nap és a Hold, ezt követi a holdalatti világ a levegővel, vízzel és földdel
    • Üres tér lehetetlen
    • Célokság tana: minden, ami létrejön vagy elpusztul, szervesen illeszkedik egy célszerű világrendbe, melyben semmi esetlegesnek nem jut hely.
    • Élőlények tökéletessége: élettelen természet – növényvilág – állatok – emberek
  • Pszichológiája és etikája
    • A lélek szubsztanciális forma, az emberi testet ez teszi ténylegesen élővé
    • Három alapvető életfolyamat: táplálkozás, érzékelés, gondolkodás
    • A lélek gondolkodó része az ész, melynek két fajtája van:
      • Passzív ész: befogad és halandó
      • Aktív ész: alkotó gondolkodás szerve és halhatatlan
    • Az ember legfőbb javát a boldogságban látja. Boldog akkor lehet, ha értelmét tökéletesítő tevékenységet folytat.
    • Cselekedeteink végcélja csakis valami legfőbb jó lehet, ami nem másért, hanem önmagáért jó.
    • Az erkölcsi cselekvés előfeltételét a döntési szabadságban látja, hiszen csak azért vagyunk felelősek, amit tudva és akarva teszünk
    • Okosság: az ember meg tudja szerezni azt a képességet, hogy konkrét helyzetekben felismerje, mit kell tennie.
    • Igazságos: ami törvényes, méltányos és egyenlő
  • Politikai nézetei
    • Célja megvédeni az államot a szofistákkal szemben, akik szerint az állam pusztán megegyezéssel létrehozott, mesterséges intézmény.
    • Az embereket két alapvető ösztön készteti arra, hogy társuljanak egymással: szaporodás ösztöne (ffi, nő) és az önfenntartás ösztöne (úr, szolga) Így jön létre a család, mint a mindennapi szükségletek kielégítésére szolgáló közösség.
    • Család – Falu – Faluközösségek – Városállam
    • Nem tesz különbséget társadalom és állam között
    • Az embert politikai életre, társadalmi életre hivatott lényként határozza meg.
    • Uralkodnia kell annak, aki kiválósága révén felülmúlja a többieket.
    • Természetesnek tartja a rabszolgaságot
    • A vagyonszerzés természetes módja az élethez szükséges természeti javak felhalmozása, mint a vadászat, a halászat, a földművelés.
    • A pénzkereskedelmet elítéli
    • Károsnak tartja a törvények felületes és gyakori megváltoztatását.
    • A tulajdonra 3 lehetséges változat:
      • A közös művelésű földbirtok magántulajdon
      • A magánművelésű közös tulajdon
      • A közös használatú közös tulajdon
    • Család intézménye: a ffi a családfő, hiszen a természetben mindenütt a hím a felsőbbrendű, a nő az alsóbbrendű. A nő számára a legmegfelelőbb állapot a csendes otthon. A ffi és nő különbségei teszik a nőt vonzóvá. A ffi 30 éves koruk után nősüljenek, és 10 évvel fiatalabb nőt vegyenek el.
    • Ha nagy a természetes szaporulat, ne a gyerekgyilkosságot, hanem a magzatelhajtást részesítsék előnyben
    • Meg kell kísérelni az ifjakat az ipartól a kereskedelem és földművelés felé irányítani.
    • Az lenne az ideális államforma, ha minden politikai hatalom egy embernek, a legkülönbnek a kezében összpontosul. Az ilyen kiváló ffiak számára nincs törvény, ő maga a törvény.
    • A monarchia mégis a legrosszabb rendszer, mert nagy erő és erény ritkán társul. Az arisztokrácia a legmegbízhatóbb, mert magasan képzett kevesek rendszere. De ez el is fajulhat
    • Az olyan kormányforma a legjobb, amely eléggé demokratikus, hogy minden tisztséghez nyitva áll az út minden polgár számára és egyúttal eléggé arisztokratikus is. A legfőbb tisztségeket fent kell tartani a legjobbak számára.

 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Francis Bacon ködképei

A kor, amelyben Bacon élt: Reneszánsz Franciául újjászületést jelenti. Nem...

Close