A világszellem a hegeli rendszerben

A hegeli filozófia egyetemes rendszer: felöleli a világ egészét, a természetet, a társadalmat és az emberi gondolkodást. Dialektikus rendszer: a világ egészét folyamatként értelmezi. A világszellem fejlődése Hegel rendszerében 3 szakaszban történik, amelyben az egyes szakaszok a tagadás tagadása törvénye alapján kapcsolódnak egymáshoz. Az első szakasz a tézis: az eszme magát fejleszti ki; a második szakasz az antitézis (tagadás): az eszme természetbe csap át; és a harmadik a szintézis (tagadás tagadása): az eszme más létéből visszatér magába. A világszellem önfejlődésének ill. önmegismerésének folyamata alapján a hegeli filozófia alkotóelemei: a logika, a természetfilozófia, a szellemfilozófia (társadalomfilozófia).

Logika

• A világszellem fejlődésének első szakasza. Itt a világszellem szegényes, egyoldalú, nem teljes mivolta egyre inkább teljesebbé, mindenoldalúbbá válik. A hegeli világszellem szegényes, elvont meghatározottságból konkrét eszmévé az önmozgás alapján válik. Ennek mozgatója az ellentmondás.
• A logika három részből áll:
  • léttan: a világszellem kifejlődése a lét szférájában
  • lényeg tana: a világszellem mélyebb meghatározottságokkal gyarapodik, végigmegy a lényeg, a jelenség és a valóság lépcsőfokain
  • fogalom tana: az eszme befejezi fejlődését a logika, a tiszta gondolat szférájában.
    • E tannak három része van:
      • szubjektív fogalom: gondolkodásformák, ítéletek
      • objektivitás: a természet legáltalánosabb meghatározásai
      • eszme: minden eddig tárgyalt meghatározottságot magába foglalja. Az eszme abszolúttá válik.

Természetfilozófia

• A kialakult eszme. Itt átcsap ellentétébe, természetté válik; a természet is eszme, csak alvó, szunnyadó anyagi formában. Az eszme nem volt előbb, mint a természet, mivel fejlődése nem időbeli.
• Munkájának részei:
  • mechanika: tér és idő, mechanikai mozgás, anyag és mozgás
  • fizika: testekkel, elemekkel, fénnyel, hanggal, elektromossággal foglalkozott
  • szerves fizika: vizsgálja a Föld természetét és történetét, a növény- és állatvilágot

Szellem(társadalom)filozófia

• Vizsgálatának tárgya az emberi nem egésze. Az emberi tudat kialakulásával a szellem ismét saját, szellemi formájában fejlődik tovább. Végigjárja az emberiségnek a társadalmi valóságban Hegelig megtett történelmi útját. A szellem feldolgozza magát a szabadság, a társadalmi fejlődés legmagasabb fokára. Ennek a felfogásnak az a racionális tartalma, hogy az ember a maga munkájával küzdi fel magát a természeti világból a társadalmi fejlődés egyre magasabb fokára. A hegeli szellem fejlődése a társadalomban három szakaszra oszlik:
  • Szubjektív szellem
    • Tárgyalja:
      • az antropológiában az emberről, mint természeti jelenségről beszél
      • a fenomenológiában az emberi tudatról esik szó
      • a pszichológiában az emberi szellem képességeit vizsgálja
  • Objektív szellem
    • Végigjárja a társadalmat és a történelmet. A szellem tárgya a világtörténelem. A világszellem alakítja a világtörténelmet.
    • Témái:
      • jog: a szabadság ittléte
      • morál: a jog és a morál egységet alkothat, s így létrejön az erkölcs
      • erkölcs: három szférája van: család, polgári társadalom, állam
  • Abszolút szellem
    • A szellem befejezi önfejlődését. A társadalmi tudatformákat vizsgálja:
      • önmagát szemlélő szellem: a művészet
      • a magát képzelő szellem: a vallás
      • a maga lényegét fogalmakban elgondoló szellem: a filozófia