A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A hellenisztikus bölcselet (görög és római)

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
1920
Nyomtasd
Dátum: 2008-03-15 Küldd tovább
  Letöltés

Történelmi háttér

  • A Nagy Sándor alapította birodalom az uralkodó halála részekre szakadt. A közigazgatás és az oktatás görög maradt. A görög kultúra széles körben elterjedt, vett át a keleti kultúrából is. Az így kialakult kultúra a hellenizmus.
  • Az athéni városállam elveszítette függetlenségét, de szellemi központ jellegét még sokáig megtartotta, főleg a filozófia terén.
  • Új hatalmi centrumok alakultak ki: Róma és Karthágó. Harcukból Róma került ki győztesen.
  • Róma ugyan leigázta Görögországot, de kezdetét vette a görög kultúra behatolása Rómába.

Görög

Sztoicizmus

  • Megalapítója Zénón.
  • Elnevezés:Sztoé Poikilé (Színes Oszlopcsarnok).
  • Khrüszipposz:
    • Ő rendszerezte elsőként a sztoikus tanítást.
    • A kijelentés-logika megalapítója.
    • A logikát dialektikára és retorikára osztották.
  • Vizsgálódásuk középpontjában nem a fogalmak, hanem a kijelentések állnak.
  • Elismerték a feltételes kijelentés azon tulajdonságát, hogy ez csak akkor hamis, ha az előtag igaz, az utótag hamis.
  • Minden ismeretet az érzékszervi tapasztalatból eredeztették. Nem vetették azonban el az ész szerepét, és úgy vélték, hogy a tapasztalatból fejlődik ki az ember 40 éves korára.
  • Az igazság ismérvei: a világos észlelés teszi lehetővé az igazság felismerését és késztet egyetértésre. Fontos azonban, hogy az észlelés ne legyen érzéki csalódás.
  • A valóságot mint egészet egy passzív elv (anyag) és egy aktív elv (értelem, istenség) segítségével értelmezték, amelyek olyasfélén egészítik ki egymást, mint a test és a lélek.
  • Felfogásuk valójában materialista, mivel az értelmet világlélekként értelmezték.
  • A világ lélek tartalmazza az aktív formákat, amelyeknek a konkrét dolgok a tulajdonképpeni létüket köszönik.
  • Az istenséghez a tűz van legközelebb, amely levegővé alakul, aztán vízzé, a víz pedig földdé.
  • Minden újonnan keletkező dolog hasonlít a régebbihez mint előzetes létezőhöz.
  • A szabadságot a szükségszerűség követésében látták, melyet végzetnek (fátumnak) neveztek.
  • Optimisztikusan tekintettek a világra. A rossz létezését azonban nem tagadták.
  • A rossz mintegy a jó árnyéka és az istenség kiegészítője.
  • Azt hirdették, hogy nincs önmagában rossz cselekedet, csak az emberi szándék teszi azzá (gyilkolás háborúban vagy szándékos gyilkolás).
  • Az erkölcs kritériuma a világrendhez való igazodás.
  • Az az érv, hogy van a világban erkölcsi rossz, nem érv az isteni gondviselés ellen.
  • A sztoikus filozófia etikai nézeteivel hatott a későbbi gondolkodásra.

Epikureizmus

  • Epikurosz elfogadta Démokritosz atomelméletét: A világ végső összetevői az atomok és az űr. A dolgok az atomok ütközése folytán jönnek létre.
  • Démokritosszal szemben: feltételezték, hogy az atomok spontán eltérésekre is képesek megszabott pályájukon.
  • Az emberi szabadságnak is ezek a véletlenek a végső okai.
  • Ő az ókori hedonizmus legismertebb képviselője.
  • Számára a nők és férfiak egyenjogúak.
  • Az igazság első és legfőbb kritériuma az érzékelés, melynek során a tárgyak képei behatolnak érzékszerveinkbe. A második kritériuma a világos fogalom, amely általános kép az emlékezetben, és a megfelelő szó hallatára jelenik meg. A harmadik igazságkritérium az élvezet, azt kell választanunk, ami élvezetet vált ki, kerüljük a fájdalmat.
  • Szerette volna megszabadítani az embereket az istenektől, és a haláltól való félelemtől
  • Nem tagadja az isteneket, de azok élik saját életüket, nem foglalkoznak az emberekkel.
  • Az élet célját az élvezetben látta. Az igazi boldogsághoz testi egészség és lelki béke szükséges.
  • Vállalnunk kell a fájdalmat, ha az később nagyobb élvezet elérését teszi lehetővé, és kerülnünk a gyönyört, ha később fájdalommal jár.
  • Erkölcsi eszményként nem az élvezetek habzsolását, hanem a szükségletek és vágyak visszafogását javasolja.

Szkepticizmus

  • Alapítója: Timón.
  • Azt hirdeti, hogy az emberi ész nem képes a dolgok lényegéig hatolni. Csak azt tudjuk, hogy a dolgok milyennek látszanak, és ugyanez a dolog különböző emberek számára különbözőnek látszhat. Gyakran az egymásnak ellentmondó állítások is lehetnek uo. jól megalapozottak. Ezért a bölcs ember nem állít semmit sem biztosan, és visszatartja ítéletét. Ahelyett, hogy azt mondaná: Ez így van, az mondja: Lehet, hogy így van.
  • Küzd a sztoicizmus dogmatizmusa ellen. Abban sem lehetünk biztosak, hogy tudjuk, hogy tudjuk, nem tudunk semmit.
  • Mindenfajta tudás lehetetlen, és az igazságnak nincsenek kritériumai.
  • Bírálta a sztoikusok szenzualizmusát is – lehetetlen különbséget tenni hiteles és hamis észleletek között, és az értelem sem lehet döntőbíró.
  • Kizárja a logikai bizonyítás lehetőségét, szerinte a bizonyítékot is bizonyítani kell.
  • Szerintük a sztoikusok istenbizonyítékainak nincs bizonyító erejük.
  • Elutasítja az istenek gondviselő szerepétű.
  • Az igazság nem bizonyítható, mert megismerhetetlen.
  • Semmiben sem lehetünk biztosak önmaga révén, semmiben sem lehetünk biztosak valami más révén.

Római

Késői sztoicizmus
Az értelmiség felsőbb rétegeire hatással volt a sztoicizmus, mely alkalmasnak bizonyult arra, hogy a világnézeti kérdésekre a vallással összeegyeztethető választ adjon.

Seneca

  • A filozófia gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, főleg az erények gyakorlásával
  • Elméletileg elfogadta a régi sztoicizmus materializmusát, de közeledett a lélek transzcendenciájához
  • Az anyagi javak megvetését hirdette, bár ő maga gazdag volt
  • Csakis az ember akaratán múlik, hogy az erény útjára lépjen. Fontos, hogy legyőzzük szenvedélyeinket.

Epiktétosz

  • Csak olyasmivel kell foglalkoznunk, ami hatalmunkban áll.
  • Összes bajunk abból származik, hogy a tőlünk függő dolgokat függetlennek, a függetleneket pedig függőnek tartjuk.
  • Ne törekedjen az ember semmi olyanra, ami nem tőle függ (hírnév, gazdagság…).
  • Magunkkal szemben elsődleges kötelességünk a testi tisztaság. Aki hajlik a testi tisztaságra, nem áll messze tőle az erkölcsi tisztaság sem.
  • Dicséri az igazmondást és a törvénytiszteletet.
  • Elítéli az ateizmust.
  • Az általános emberszeretetet a hazaszeretet fölé helyezi.

Marcus Aurelius

  • Eszméje a jogegyenlőségre felépített állam.
  • Uralkodása a birodalom felbomlásához vezet.
  • Tudatosítsd magadban, hogy a világ-egészének része vagy, ne tégy olyat, ami káros az egészre.
  • Az emberek egymásért vannak.
  • A közösség megszállottja volt.

Neoplatonizmus

  • A legjelentősebb hellenisztikus irányzat.
  • A Római Birodalom válsága a vallásos szükségletek erősödéséhez vezetett. Ez megnyilvánult a vallástól való elfordulásban, a szemlélődés magasabbrendűségének hirdetésében.

Plótinosz

  • Nemcsak tanított Rómában, hanem lelki vezetőként is működött. Aszketikus életmódot folytatott, de háza nyitva állt mindazok előtt, akik segítségért vagy tanácsért hozzá fordultak.
  • Isten teljesen transzcendens lény: Ő az Egy, aki túl van minden gondolaton és létezőn, kimondhatatlan és felfoghatatlan. Nem az egyedi dolgok összessége, hanem azok forrása.
  • Az Isten egy, mindenféle megosztottság vagy sokféleség nélkül. Ő nem egyszerűen jó, hanem a Jó.
  • A világot Isten nem hozhatta létre, hiszen idegen tőle mindenfajta aktivitás. Ezt úgy képzeli, hogy közben Isten változatlan marad, miként az eredeti tárgy sem változik meg, ha visszatükröződve megduplázódik.
  • Istenből először a Nusz (Gondolat, Szellem) áramlik ki, ebből ered a Lélek (maga a Szépség).
  • Az emberi lélek a testtel való egyesülés során mintegy megfertőződik. Végső célját, az Eggyel való egyesülést csak úgy érheti el, ha megtisztul az anyaggal való érintkezésből eredő szennytől.
  • Tana számos közös vonást mutat az kereszténységgel:
  • Az Istenség hármas tagozódása a legszembetűnőbb (Egy, Nusz, Lélek  Atya, Fiú, Szentlélek).
  • A kereszténység szellemi riválisaként lépett fel.

 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Platón és Arisztotelész államelméletének összehasonlítása

"... a lélekben ... nem marad meg semmi beléerőszakolt ismeret."...

Close