A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A gondolkodás szintjei

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
2463
Nyomtasd
Dátum: 2012-09-22 Küldd tovább
  Letöltés

A gondolkodás szintjei.

A gondolkodás és a tanulás összefüggései.

 

A megismerő gondolkodásnak logikailag nemcsak alkotó elemei (tartalom, forma), nemcsak alapvető tulajdonságai (igaz-hamis, helyes-helytelen), nemcsak nyelvi kifejezői (beszéd) vannak, hanem két alapvető fajtáját is megkülönböztetjük.

 

 A megértő gondolkodás:

Ez a tágabb értelemben vett gondolkodás. A megismerés alapját képei. Megértésen alapul. Magyarázó jellegű.

Folyamatát tekintve azt jelenti, hogy valakinek a gondolatát követjük, azt lépésről-lépésre megértjük és végül oda jutunk el ahová az eljut.

  • Ø a megértés nem azonos a tudással, de az igazi tudás alapja a megértés,
  • Ø a megértés nem egyenlő az egyetértéssel, de az igazi egyetértés alapja a megértés, és semmiképpen sem a szubjektív elemek.

Előadások vagy cikkek, jegyzetek olvasása is a megértő gondolkodást igényli.

 

‚ A problémamegoldó gondolkodás:

Ez a szűkebb értelemben vett gondolkodás. A megértő gondolkodás közben jelentkezik. Megértett ismeret nélkül nincs igazi probléma, csak álprobléma, kitalált probléma.

Jellegét tekintve: kételkedő, kutató-kereső, rácsodálkozó jellegű lehet.

Meghatározott folyamatban zajlik le, amelynek logikailag négy szakaszát különíthetjük el:

1. A probléma felmerülése és annak a precíz megfogalmazása,

2. A megoldás keresése,

3. A megoldás megtalálásának vagy lehetetlenségének a kimutatása,

4. A megoldás csiszolása, pontosítása.

 

A probléma felmerüléséhez lényeglátás szükséges.

A problémákat általában kérdés formájában fogalmazzuk meg, de nem minden kérdés fejez ki problémát.

A megoldás pontosítása, absztrahálása, konkretizálása a tanár közvetlen irányításával történik.

 

A gondolkodás és a tanulás összefüggései

Logikai szempontból a tanulásnak két alapvető formáját különböztetjük meg.

 

Œ Reproduktív tanulás:

A tanuló az új feladatot általa már ismert tanulási séma alapján oldja meg. Tehát csak a feladat új, a megoldási mód már ismert.

Ez a tanulásnak az alacsonyabb szintje, mert a megoldási módokra konkrét példákat kap a tanuló, és ezt kell alkalmaznia az új feladatra.

 

 Produktív tanulás:

A tanuló az új feladatot újszerűen oldja meg. A feladat is új, és a megoldási mód is új számára. Ez a magasabb szintje a tanulásnak.

 

Néhány tantárgy tanításában (nyelvoktatás) használjuk a tanulás ún. receptív (megértő) szintjét. (Pl. A szókincs tanításánál).

 

A szavak ismerete szempontjából kétféle szótudást szoktunk megkülönböztetni: receptív és produktív szótudást. (A különféle módszertanok a passzív, ill. aktív vagy receptív és produktív elnevezéseket is használják.)


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A megismerés logikai folyamata, a gondolkodás tartalma és formája

A megismerés logikai folyamata, a gondolkodás tartalma és formája A gondolat...

Close