A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A gondolkodás logikai törvényei

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
1805
Nyomtasd
Dátum: 2012-09-22 Küldd tovább
  Letöltés

A gondolkodás logikai törvényei, az azonosság törvénye, az ellentmondás elkerülésének törvénye.

 

Az objektív valóságban törvények léteznek.

A logikának mint tudománynak, az az egyik speciális feladata, hogy a maga kutatási területén feltárja az objektív törvényszerűségeket. Mivel a logika tárgya a gondolkodás, e téren állapította meg a legfontosabb összefüggéseket. Ezeket az összefüggéseket nevezzük a gondolkodás logikai törvényeinek.

Ÿ A gondolkodás logikai törvényei objektív törvények. Ha azonban a törvények ismeretében gondolkodunk, kevesebb hibát vétünk, gondolkodásunkat úgy irányíthatjuk, hogy az megfeleljen a helyes gondolkodás szabta követelményeknek. A gondolkodás a valóság megismerésére irányul.

Ÿ Ha a valóságban a tárgy nem változott meg, nem cserélődött fel más tárggyal, akkor a gondolkodásukban is így kell azt tükrözni.

A valóság törvényei alapján születnek meg a gondolkodás törvényei, a négy logikai alaptörvény:

1. Azonosság törvénye

2. Ellentmondás elkerülésének törvénye

3. A harmadik kizárásának törvénye

4. Elégséges alap törvénye

Az objektív valóság igaz tükrözése megköveteli, hogy gondolkodásunkban egyértelműek, következetesek, határozottak legyünk és gondolkodásunk megalapozott legyen. Ehhez a nyelvi formának is szerepe van, mert mindezt a nyelv segítségével tudjuk kifejezni.

Az azonosság törvénye: a gondolkodásunk egyértelműségét biztosítja.

Az azonosság törvénye kimondja, hogy : minden dolog a valóságban adott időben és adott vonatkozásban azonos önmagával, tehát a róla alkotott gondolatnak is azonosnak kell lennie önmagával és nem lehet azt felcserélni egy másik gondolattal.

Ne használjunk minden áron idegen kifejezést, még akkor sem, ha tudjuk a jelentését. Ha van magyar megfelelője, inkább használjuk azt.
Előfordul, hogy van, amikor feltétlenül használni kell az idegen kifejezéseket, mert a tudományos szint megköveteli, mert nincs magyar megfelelője, mert használata mindennapivá vált, vagy mert nyelvünkön nehéz röviden, egyértelműen kifejezni a fogalmat.
Az idegen kifejezések használata lehetetlenné teheti a megértést még akkor is, ha használja tudja azoknak a jelentését. Mindig fel kell mérni, hogy kikhez szólunk, és annak megfelelően kell a kifejezéseket használnunk.
Az egy jelentésű kifejezések általában nem zavarják az egyértelműséget.

Két vagy több jelentésű kifejezések használata már zavarhatja az egyértelműséget. Ilyen esetben úgy biztosíthatjuk az egyértelműséget, hogy a kifejezés használja, jelzi, hogy adott esetben ezt és ezt érti a kifejezésen, illetve, hogy milyen jelentésben használja azt.

Az azonosság törvényének megsértése.

Megsérthetjük az azonosság törvényét:

1.) Szándékosan, tudatosan

Azzal is számolni kell, ha a kifejezés, amit használunk a gyermek számára nem biztos, hogy ismert.

2.) Ismereteink hiányosságából fakadóan is megsérthetjük az azonosság törvényét. Ezt két formában fordulhat elő:

A/ A valóságban azonos dolgot a gondolkodásunkban ketté választunk és úgy kezeljük azokat, mintha semmi közük nem lenne egymáshoz. Ezt azon az alapon tesszük, hogy nem tudjuk, a két dolog egy és ugyanaz.

B/ A valóságban két különböző dolgot a gondolkodásomban teljesen azonosítok, és úgy kezelem őket, mintha semmi különbség nem lenne közöttük.

A valóság tárgyainak, dolgainak, jelenségeinek tükrözése során azt is figyelembe kell venni, hogy változnak, fejlődnek és ennek következtében – miközben azonosak maradnak önmagukkal – különbözővé is válnak önmaguktól.

A valóság tárgyainak, dolgainak, jelenségeinek tükrözése azt is jelenti, hogy minden dolog magában hordja a változás, fejlődés lehetőségét, ennek következtében képes arra, hogy önmagától különbözővé váljon.

Az ellentmondás elkerülésének törvénye:  gondolkodásunk kö­vetkezetességét biztosítja.

Az ellentmondás elkerülésének törvénye kimondja, hogy: két egymásnak ellentmondó gondolat ugyanabban az időben és ugyanabban a vonatkozásban egyszerre, együtt igaz nem lehet.

IGAZ LEHET AKKOR két egymásnak ellentmondó gondolat ha:

a) különböző időben, de azonos vonatkozásban hangzik el egy adott dologról a két egymásnak ellentmondó ítélet.

b) azonos időben, de különböző vonatkozásban hangzik el az adott dologról a két egymásnak ellentmondó ítélet.

c) Ha a valóságban fennáll az ellentmondás és a tárgyat ellentmondásosságával együtt tükrözzük.

Tehát a logikai törvény értelmében csak azonos vonatkozásban és azonos időben nem lehet egyszerre, együtt igaz, két egymásnak ellentmondó gondolat.

Ez a logikai törvény nem foglalkozik azzal, hogy az egymásnak ellentmondó két gondolat közül melyik az igaz. Azzal sem foglalkozik, hogy mi van akkor, ha két egymásnak ellentmondó gondolat közül az egyik igaz, akkor milyen lesz a másik.

Ez a logikai törvény csak arra figyelmeztet, hogy egymásnak ellentmondó gondolat ugyanabban az időben és vonatkozásban nem lehet egyszerre igaz. Gondolkodásunkban következetesnek kell lennünk. Ha egyértelmű kijelentést teszünk, akkor a további gondolatainknak is egyértelműen ezt kell tükrözniük.

Az ellentmondás elkerülésének logikai törvényét megsérthetjük:

1. Ha gondolkodásunkban közvetlen ellentmondás van: ez azt jelenti, hogy egy kijelentésünknek, a következő kijelentésünk mond ellent.

 

2. Ha gondolkodásunkban közvetett ellentmondás van: ez azt jelenti, hogy egy kijelentésünknek, az azt követő kijelentésekből levonható következtetés mond ellent. Ezt nehezebb felismerni és kiküszöbölni is bonyolultabb feladat.

 

3. A harmadik kizárásának törvénye.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A gondolkodás szintjei

A gondolkodás szintjei. A gondolkodás és a tanulás összefüggései.  ...

Close