A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső

Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A filozófiai megismerés sajátosságai

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
2459
Nyomtasd
Dátum: 2012-05-30 Küldd tovább
  Letöltés

A filozófiai megismerés sajátosságai

 

A filozófia az ember világában való tájékozódáshoz, eligazodáshoz ad ismereteket és fejleszt ki képességeket. Nem lineárisan építkező tudomány, mint például a matematika, vagy általában a természettudományok.  A filozófusok megállapításai nem végleges, hanem lehetséges igazságokat mondanak ki. Ismereteik és élettapasztalataik egyéni szintézisét adják, még ha támaszkodnak is a szaktudományokra, akkor sem csak megismétlik, hanem egyéni szintézisben használják fel az eredményeiket.

1. A filozófiának akkor  is meg kell fogalmaznia kérdéseit, és választ kell keresnie és adnia rájuk, ha hiányos előismeretekkel rendelkezik. Hiszen az embernek élete során döntéseket kell folyamatosan hoznia és ehhez kapaszkodókra van szüksége.

A filozófiának joga van rákérdezni minden korábbi „igazságainkra” , álláspontunkra újabb megerősítést  vagy éppen korrekciót igényelve. Arra például : alá kell e rendelnie az egyénnek saját érdekeit a közösség érdekeinek, vannak e olyan jogaik, amelyeknek prioritása van a közösségi érdekekkel szemben? Ha igen miért? Stb. Csupa olyan kérdés, amelyekre az igényes ember választ keres. Fenntartja a jogot magának, hogy ezeket a kérdéseket feltegye és önmaga számára érthető Választ kapjon rájuk. E kérdések feltevésekor és a válasz keresésekor, megtalálásakor az ember tulajdonképpen filozofál. A filozofálás lényege: újabb és újabb próbára kitenni korábbi bizonyosságainkat, és újabb bizonyosságokat találni, amelyek megbízható kiinduló pontjai lehetnek állásfoglalásainknak, magatartásunknak.

A filozófia lényege a bölcsesség szeretete és a bölcsességre való törekvés. Jaspers így fogalmaz: „A filozófia lényege nem az igazság birtoklása, hanem az igazság keresése, tekintet nélkül arra, hogy hány filozófus hamisítja meg a szó értelmét dogmatizmusával, az oktató elvek tömegével, azzal a szándékával, hogy végérvényes és teljes legyen. A filozófia úton-levést jelent .Kérdései lényegesebbek válaszainál, s minden kérdése további kérdéseket szül.”

2. A tudomány és a filozófia sokban hasonlítanak, de legalább ennyiben különböznek is. 

Mindkettő az  absztrakt fogalmi gondolkodás olyan rendszerét épí ti ki magának, amelyben logikai koherenciára törekszik. Ebből adódóan a tudomány eredményei beépíthetők valamely filozófiai rendszerbe.

Mindkettő a tárgyukon belül az „általánosra” vonatkozó objektív törvények feltárására törekszik. A  szaktudomány a szakterületének keretein belül a filozófia a „világegész” keretén belül.

Lényeges különbségük, hogy a tudomány az emberi tapasztalat tényein alapuló – a logika szabályainak eleget tevő – általánosításokon nyugszik és hipotéziseit csak tudományos igényű bizonyítottság esetén emeli be tételei közé. Egy tudományos kérdésre egy  igaz feleletet ad a tudomány még akkor is, ha az adott tétel is magán viseli a relatív ( a nem teljesség , a pontosíthatóság jellegét). A filozófiai gondolkodást kevésbé kötik a bizonyítási kötelezettségek. A tényanyag és érvanyag itt inkább a demonstráció, a példaszerű bemutatás szerepét játsza. A hipotéziseket mint lehetséges igazságokat  kezeli mindaddig, amíg azok  nem kerülnek feloldhatatlan logikai ellentmondásba az adott filozófiai gondolatrendszer más tételeivel, illetve a tapasztalattal.

3. A világban tájékozódni, és cselekedni akaró embert nem elégíthet ki egy olyan helyzet, hogy kérdéseire még nincs válasz, nem elégedhet meg a „tudományos hallgatással”. Ha nincs bizonyítottan igaz válasz , akkor megelégszik a számára elérhető lehetséges igaz válasszal.

Ez a magyarázata annak, hogy a különböző filozófiai irányzatok egy sor kérdést másként, gyakran egymásnak ellentmondóan válaszolnak meg. A tudomány csak bizonyított állításokból építkezhet, a filozófia tudományosan nem cáfolt hipotézisekből is. A filozófia az emberi lét lényegét kívánja feltárni a világlétben és más emberekkel való létviszonyában. Világnézetén keresztül az egyén fogalmazza meg az értékelését és viszonyát a világhoz. A világ az ember számára adott és ebben az értelemben objektív, de a hozzávaló tudatos viszonyát ő alakítja ki és fogalmazza meg (jól vagy kevésbé jól), így az szubjektív. Ez a szubjektív elem a világnézeti – filozófiai – sokszínűséghez vezet. A világot teljes mélységében csak az ismerheti meg, aki „kívülről” néz le rá, aki nem része ennek a világnak. Ha van transzcendens lény (Isten), akkor ő, ha nincs akkor marad a viszonylagos emberi megismerés, és marad a filozófia, ami az útonlevő embernek segít  - nem általános érvénnyel, hanem bizonyos élethelyzetekben, bizonyos viszonyok megítélésében – eligazodni, segít helyzetének megítélésében, lehetőségeinek feltárásában. A filozófiai megismerés sajátosságából adódóan a filozófia oktatás célja sem lehet más, mint kifejleszteni a hallgatóban a világnézeti tájékozódó képességet.

Az elődök példáján tanulva magunknak is képessé kell válnunk a problémák meglátására, kérdések felvetésére, és válaszok megfogalmazására. A filozófiai gondolatnak mindig saját alkotásként kell létreejönnie. Mindenkinek magának kell megalkotnia.

 

4. A filozófia célja

Az értelmiségi ember számára szükséges valamiféle tudatos, koherens világnézet, amelynek elméleti szintje magasabb és igényesebb a spontán világnézetnél, azaz szüksége van filozófia kulturáltságra, enélkül nagyon is féloldalas lenne a felkészültségünk, nagyobb lenne az ún. „szakbarbárság” veszélye. A világnézet, világkép létrejöhet spontán módon, és tanulás során, illetve a két folymat keveredése útján. A filozófiát az emeli a spontán világnézet fölé, hogy igényes válaszokat kíván megfogalmazni a világnézeti kérdésekre, a válaszokban egyfajta koherenciára (logikai illeszkedésre) törekszik. Nem állíthatjuk, hogy a filozófia tudomány, csak arra utalhatunk, hogy a fogalomhasználat következetességével, a kijelentések logikai kapcsolódásával, indoklási igényével, magyarázatával a tudományos igényt figyelembe veszi és alkalmazza. Ez a tudományos igény az, amely megkülönbözteti a filozófiát a teológiától is.

A filozófia azért szükséges az ember számára, hogy otthon érezhesse magát abban a világban, amelyben él. Az emberi világ kellő megismeréséhez van szüksége az embernek az elméleti tudat szintjét elérő világnézetre, azaz filozófiára.

Az értelmiségképzésen belüli filozófia tanulmányok ahhoz járulnak hozzá, hogy jobban értse az értelmiségi  ember a világot, amelyben otthon kell lennie és tudatosabban alakíthassa  ki a hozzávaló viszonyát.

5. A filozófia területei

Attól függően, hogy egy-egy konkrét filozófia a valóság mely részterületének megmagyarázására irányul filozófiai diszciplinákat különböztethetünk meg. Főbb filozófiai diszciplinák:

1. Lételmélet (ontológia)

A létező dolgok, valamint általában a létezés közös törvényszerűségeinek leírására vállalkozik.

2. Ismeretelmélet (gnoszeológia)

Az emberi megismerés lehetőségeit, korlátait és általános törvényszerűségeit vizsgálja.

3. Dialektika

A létező dolgok közötti egyetemes összefüggés formáit, a mozgás egyetemes törvényeit, valamint a megismerés folyamat- jellegét, annak fejlődési törvényeit írja le.

4. Természetfilozófia

A modern természettudományos világkép világnézeti-filozófia konzekvenciáit kutatja. Számos alterületre tagolódik (pl. a genetika világnézeti problémái, modern kozmológia, stb.)

5. Társadalomfilozófia

Többféle terjedelemben használt fogalom. Legszélesebb értelmezésben a természetfilozófia ellenfogalma. Felölel minden az emberi társadalommal (és az  emberrel) összefüggő filozófiai problémát. Szűkebb értelemben az emberi társadalommal (társadalmakkal) közösségek kialakulásával, létével, fejlődésével kapcsolatos világnézeti kérdéseket öleli fel.Általános társadalomértelmezést ad, így részben fedik egymást az általános szociológia néven jelölt diszciplinával.

6. Filozófiai antropológia

Főbb kérdései: Mi az ember? Mitől ember az ember? Milyen módon fejlődött ki az ember?

7. Történelemfilozófia

Az emberi társadalom kialakulása és történelmi fejlődése általános törvényeit írja le. Kutatja az egyes ember szerepét és lehetőségeit a történelemben.

8. Politikai filozófia

A társadalom politikai életének filozófia értelmezése és leírása.

9. Erkölcsfilozófia

A társadalom (és az egyén) erkölcsi élete filozófiai problémáinak, értelmezéseinek szintézise.

10. Vallásfilozófia

A vallás lényegének, az ember és a transzcendens viszonyának, a vallás társadalmi szerepének filozófiai kérdései.

11. Esztétika

Művészetfilozófia. Az esztétikum különböző kategóriákban való megjelenését, törvényszerűségeit vizsgálja, főként a művészetben.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A lételmélet problémái

A lételmélet problémái Azt a filozófiai gondolkodásnak azt a területetét,...

Close